Használhatatlan diplomásokat képzünk?

A felsőoktatással kapcsolatos viták visszatérő állítása, hogy túlságosan megnőtt az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma, és sokak diplomája semmit nem ér . Megvizsgáltuk, hogy nemzetközi összehasonlításban a számok mit mutatnak: valóban vannak mennyiségi vagy minőségi gondok diplomásainkkal?

Első ábránk az EU országaiban mutatja a diplomások arányát a 25-34, 35-44, és 45-54 éves korcsoportokban.

Látható, hogy Magyarországon a diplomások aránya mindhárom korosztályban kisebb, mint az EU nagy részében. Például nálunk a 25-34 évesek 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, és ezzel az unió alsó harmadában vagyunk.

Az is látható, hogy a 45-54 éves magyarok között a diplomások aránya jóval alacsonyabb -- nagyjából 20 százalék --, mint a 25-34 éves magyarok között. Vagyis a felsőoktatásban végzettek aránya az elmúlt 20 év alatt jelentősen megnőtt. Bár pont ez a növekedés aggasztja a diplomások használhatatlanságát hangoztatókat, az ábra szerint a jelenség beleillik a nemzetközi folyamatokba. A többi volt szocialista országban hasonló átalakulás zajlott le, a nyugat-európai országok többségében pedig még a magasabb induló szintről is tovább nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya.

A nemzetközi összehasonlítás szerint tehát nem túl sok nálunk a diplomás. Természetesen lehetséges, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem a minőséggel: vagyis lehet, hogy a magyar diploma keveset ér. Hogy ezt megvizsgáljuk, nézzük meg, mennyire teljesítenek jól diplomásaink a hazai munkapiacon!

Második ábránk a munkanélküliek arányát mutatja 1992 és 2013 között négy 25-64 éves csoport körében. Ezek a csoportok az egyetemet végzettek, a főiskolát végzettek, az érettségizettek, és a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek.

2008-ig az egyetemi végzettségűeknek mindössze 1-2 százaléka volt munkanélküli, és a főiskolát végzetteknél is alig volt magasabb az arány. Ugyanakkor az érettségizetteknek általában több mint kétszer, a szakmunkás/szakiskolai végzettségűeknek pedig inkább háromszor-négyszer akkora hányada volt munkanélküli. A válság hatására a munkanélküliek aránya mindegyik csoportban megnőtt, de a felsőfokú végzettségűek körében kevésbé, mint a másik két csoportban.

A harmadik ábrán a bruttó havi kereseteket láthatjuk az egyetemet végzettek, a főiskolát végzettek, és az érettségizettek között, 2012-es árakon rögzítve.

A felsőfokú végzettségűek előnye a bérekben is nagy. A főiskolai végzettségűek bruttó keresete a 2000-es évek eleje óta körülbelül 60 százalékkal, az egyetemi végzettségűeké pedig 120-140 százalékkal volt magasabb, mint a nem diplomás érettségizettek keresete. A fizetések szintje változott a gazdasági helyzet alakulásával, de a csoportok közötti százalékos különbségek viszonylag stabilak maradtak.

Ezek a különbségek önmagukban véve is figyelemreméltóak, de más országokhoz képest kiemelkedően magasak. Korábbi kutatások alapján Nyugat-Európában a főiskolát és egyetemet végzettek összevont átlagos keresete csak 50-60 százalékkal magasabb a középfokot végzettekénél.

A túl sok diplomás miatt aggódóknak tehát jó híreink vannak. A főiskolai és egyetemi végzettségűek Magyarországon kevesebben vannak, és a többi munkavállalóhoz képest sikeresebbek, mint a legtöbb európai országban. Mint azt egy korábbi bejegyzésben megírtuk, az alacsonyabb iskolai végzettség értékével sokkal nagyobbak a problémák. A Defacto szerint több, nem pedig kevesebb diplomást kellene képeznünk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!