Friss kommentek

A női sebészorvosok karrierjük során az árral szemben úsznak

augusztus 30., 05:18 Módosítva: 2019.08.30 09:49
360
3 hozzászólás

A közgazdászok már régen kimutatták, hogy a nők és a férfiak eltérő bánásmódban részesülnek a munkapiacon, és a legtöbb fejlett országban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nemek közti egyenlőtlenségek (pl. felvételi esélyek) kiküszöbölésére. Egy új tanulmány arra nyújt bizonyítékot, hogy a nemek közti kettős mérce abban is megnyilvánul, miként értelmezzük egy adott személy munkával kapcsolatos kudarcait és sikereit. A férfiakkal összehasonlítva a nők kudarcait sokkal inkább tulajdonítjuk a szakmai képességek hiányának, semmint külső körülményeknek, míg sikerek esetében az aszimmetria pont ellenkező irányú.

A szóban forgó tanulmány különböző szakterületű orvosok közti szakmai kapcsolatok vizsgálatára épül az Egyesült Államokban. Az alapkérdés, hogy egy általános orvos (belgyógyász) milyen gyakorisággal utalja betegeit egy adott sebész specialistához. E döntés meghozatalakor a fő kritérium (ezt más kutatások is alátámasztják), hogy az utaló orvos mit gondol a fogadó sebész szakmai képességeiről. A „szakmai képesség” viszont nem egy könnyen mérhető dolog; az erről alkotott kép fokozatosan alakul ki a sebész által végrehajtott operációk eredményének függvényében. Azt várjuk, hogy egy különösen szerencsétlen kimenetel esetén (a páciens az operáció utáni pár napban meghal), az adott sebészhez történő utalások aránya csökken vagy stagnál, míg egy különösen jó kimenetel esetén (egy nagy kockázatú páciens felgyógyul), az utalások aránya növekszik.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

3 hozzászólás Tovább

Az urambátyámvilág ára

július 30., 12:59 Módosítva: 2019.07.31 15:31
3360
21 hozzászólás
A legújabb kutatások szerint azok a társadalmak, ahol a kapcsolatoknak nagyobb szerepük van az előrejutásban, mint a tudásnak és szorgalomnak, kevésbé képesek alkalmazkodni a változásokhoz, mint meritokratikusabb versenytársaik. Ez előbb-utóbb gazdasági lemaradáshoz vezet.

„Magyarországon csak az jut előre, akinek vannak politikai kapcsolatai.” Egy tavaly megjelent kutatás szerint a magyarok túlnyomó többsége egyetért ezzel az állítással.

Nem meglepő, hogy visszavetheti az ország fejlődését, ha úgy érezzük, hogy a tudás és a szorgalom helyett a kapcsolatokat jutalmazza a rendszer. Miért dolgozzanak keményebben az alkalmazottak, ha úgysem őket léptetik elő? Miért képezzék magukat a fiatalok, ha ez nem segít abban, hogy a legjobb állasokat kapják meg? És ha valóban nem a legtehetségesebbek vezetik a hazai vállalatokat, mennyire várhatjuk, hogy a magyar gazdaság jól szerepel az egyre erősödő globális versenyben?

Zingales és Pellegrino, a Chicagói Egyetem és a UCLA kutatói arra voltak kíváncsiak új tanulmányukban, hogy mennyire meghatározó ez a hatás. Lemaradhat egy ország a többitől csak azért, mert kevésbé meritokratikus a berendezkedése? Vannak-e olyan időszakok a világgazdaságban, amikor az ilyen országok különösen nehéz helyzetbe kerülnek?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

21 hozzászólás Tovább
  • Nem csoda kell az innovációhoz, hanem jól képzett dolgozók

    633
    13 hozzászólás
    A magyar növekedés és felzárkózás egyik fontos akadálya, hogy a magyar vállalatok kevés új terméket vagy eljárást vezetnek be, azaz keveset innoválnak. Az új technológiák működtetéséhez lényegesen több diplomás dolgozóra van szükség. Ezért a megfelelő mennyiségű magasan végzett dolgozó az innováció és ezen keresztül a gazdasági növekedés kulcsfeltétele.

    A gazdaság technológiai fejlődését végső soron a vállalatok technológiai döntései és innovációi határozzák meg. A vállalati innováció tekintetében Magyarország már évtizedek óta sereghajtó Európában: miközben az Európai Unióban a vállalatok fele, Magyarországon csak a negyede végez bármilyen innovációs tevékenységet. Ez a rendkívül alacsony arány arra utal, hogy a magyar vállalatok nem akarnak, vagy nem képesek innoválni.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    13 hozzászólás Tovább

    Minél többet keresel, annál többet költ rád a tb

    május 8., 10:23 Módosítva: 2019.05.08 15:28
    449
    31 hozzászólás
    Általában azt várnánk, hogy a szegényebb, rosszabb egészségi állapotú dolgozókra költ többet a társadalombiztosítás (tb). A kereseti és az egészségügyi kiadási adatokat összekötve mégis arra jutunk, hogy a magasabb keresetűekre a tb is többet költ.

    Ha befizetjük az egészségbiztosítási járulékot, amikor orvoshoz megyünk vagy kórházba kerülünk, az ellátás többnyire ingyenes, bár amikor gyógyszert váltunk ki a patikában, általában kell valamennyit fizetnünk. Sokan gondolhatják úgy, hogy egy ilyen rendszerben az átlagosan kevésbé jó egészségi állapotú szegényebb magyarokra költünk többet. Arra is van ok ugyanakkor, hogy a hozzáférés egyenlőtlenségei miatt aggódjunk: nem biztos, hogy egy nyíregyházi szakmunkás ugyanolyan ellátást kap, mint egy budapesti informatikus.

    Új kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogyan függenek össze a keresetek a tb egészségügyi kiadásaival. Arra jutottunk, hogy minél többet keres valaki, annál többet költ az egészségügyi ellátására a tb.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    31 hozzászólás Tovább

    Hiánycikk a munkaerő, de a fogyatékkal élők még így sem kellenek a cégeknek

    1448
    7 hozzászólás

    Előző bejegyzésünkben foglalkoztunk azzal, hogy itthon a megváltozott munkaképességű embereknek csak kis százaléka dolgozik. Kevesen tudják, de van egy törvény, ami kötelezi a 25 fő feletti munkaadókat, hogy foglalkoztassák őket. A szabályozás érdemben, 20-25 ezer fővel növeli a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. A munkaadók többsége ugyanakkor még mindig inkább a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését választja, annak ellenére, hogy ez a drágább megoldás. Az anyagi ösztönzés nem elég, többre van szükség.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    7 hozzászólás Tovább

    Miért ne dolgozhatna, aki fogyatékkal él?

    2384
    8 hozzászólás
    Itthon rengetegetet beszélünk a munkaerőhiányról. A megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci helyzetéről viszonylag kevés szó esik, pedig Magyarország elég rosszul áll ezen a téren Európa többi országához viszonyítva. A megváltozott munkaképességű népesség aránya Magyarországon az EU átlag – 11% - körüli, viszont közülük sokkal kevesebben dolgoznak, mint máshol az EU-ban. Több tízezer főre tehető azok száma, akik megfelelő segítséggel tudnának dolgozni.

    Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban nem szokatlan, hogy egy irodában kerekesszékes ügyintéző fogad vagy egy boltban egy enyhén értelmi fogyatékos alkalmazott tölti fel a polcokat. Ön hányszor tapasztal ilyet itthon? Bár van rá példa, de valószínűleg nem túl gyakran.

    Nemzetközi szinten egyre erősebb a felismerés, hogy megfelelő támogatással a megváltozott munkaképességű emberek jelentős hányadát be lehet vonni a munkaerőpiacra, ezzel pedig mindenki nyer.

    A munkavállalás javíthatja az érintettek egészségi és mentális állapotát, csökkenti a szegénység kockázatát, mérsékli az ellátásukból származó költségvetési terheket, és a magasabb foglalkoztatottság révén a gazdasági növekedésre is jótékonyan hat.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    8 hozzászólás Tovább

    A nyugdíj szellemi leépüléshez vezet?

    2018. november 27., 12:17 Módosítva: 2018.11.27 19:16
    503
    4 hozzászólás
    ”Use it or lose it!” azaz „Használd, különben elvész!” – mondja egy népszerű amerikai mondás arra, hogy az időskori szellemi leépülés, sőt egyesek szerint a demencia kialakulása is lassítható, ha nap mint nap végzünk az agyunknak kihívást jelentő feladatokat. Cikkünkben azt mutatjuk meg, hogy a nyugdíjrendszernek is jelentős hatása van az időskori szellemi képességekre.

    Egy 2010-es tanulmányban a szellemi leépülés és a nyugdíjazási szabályok közti összefüggést vizsgálták, konkrétabban azt, hogy szellemileg frissebbek-e a 60-64 éves emberek azokban az országokban, ahol nehezebb korábban nyugdíjba menni. Az országok között ugyanis nagy különbségek vannak a nyugdíjba vonulás szabályaiban.

    Míg például Franciaországban vagy Ausztriában könnyedén nyugdíjba mehet valaki a hatvanas évei elején kifizetésbeli veszteség nélkül, addig az USA-ban vagy Svédországban erre csak kevesen jogosultak. A szellemi képességeket egy egységes, az időskori szellemi leépülés vizsgálatára elfogadott memória teszttel mérték.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    4 hozzászólás Tovább

    A magyar tücsök és a svéd hangya

    2018. november 14., 10:25 Módosítva: 2018.11.15 10:42
    244
    62 hozzászólás

    Politikusaink egyik kedvelt retorikai eszköze, hogy általános és magabiztos kijelentéseket tesznek a magyar emberek különleges „nemzeti karakteréről”. De létezhet-e ez a fogalom valamilyen tudományos értelemben? Egy közgazdászokból álló német kutatócsoport rangos folyóiratban publikált tanulmánya a világ 76 országában hasonlította össze a gazdasági szempontból fontos egyéni és társadalmi preferenciákat. A rengeteg érdekes eredményből azt mutatjuk be, hogy Magyarország hogyan viszonyul a világ többi részéhez türelem és kockázatvállalási hajlandóság szempontjából. Mindkét dimenzióban kivételesek vagyunk, de ennek nem feltétlenül kell örülni.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    62 hozzászólás Tovább

    Hová tart a világ?

    2018. október 12., 12:10 Módosítva: 2018.10.12 19:18
    133
    25 hozzászólás

    Évtizedek óta nem voltak olyan erősek az bevándorlásellenes politikai mozgalmak Európában, mint napjainkban. 2015 óta a bevándorlás szabályozása talán a legvitatottabb téma a világpolitika egészében.

    De vajon mi lenne a következménye Európa és a világ hosszú távú gazdasági fejlődésére, ha szigorítanák vagy könnyítenék a bevándorlást? 

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    25 hozzászólás Tovább

    Működik-e a propaganda?

    2018. augusztus 15., 13:34 Módosítva: 2018.08.16 08:39
    363
    32 hozzászólás
    Mekkora volt a propaganda szerepe a nácizmus felemelkedésében? Egy tanulmány megmutatja, hogy a náci párt támogatottsága szorosabban együtt mozgott a rádiópropaganda intenzitásával ott, ahol jobban lehetett venni a rádiójeleket. Ebből kiszámítható, hogy a náci propaganda nélkül Hitler koalíciója nem szerzett volna többséget 1933-ban. A propaganda a diktatúra támogatásának fennmaradásához is hozzájárult: Hitler hatalomra kerülése után több antiszemita cselekményt követtek el ott, ahol jobb volt a vétel.

    Mi a propaganda hatása a demokratikus intézmények támogatottságára? És mi a propaganda szerepe egy diktatúrában? Ezeket a kérdéseket vizsgálja a két világháború közötti Németország kontextusában egy rangos folyóiratban megjelent  tanulmány.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    32 hozzászólás Tovább

    Több gyereke lesz a dolgozó anyának?

    386
    55 hozzászólás
    Világviszonylatban a fejlett országokban sokkal kevesebb gyerek születik. Európán belül viszont nem a fejlettség számít, hanem ott van több gyermek, ahol a nők nagyobb arányban dolgoznak.

    A választások után a kormány a termékenység növelését tűzte ki fő célként, a népességfogyás megállításának érdekében. Termékenység alatt azt értjük, hogy átlagosan hány szülés jut az adott országban egy szülőképes korú nőre. Ha a ki- és bevándorlástól eltekintünk, egy ország népességének fennmaradását legalább 2,1-es ráta biztosítja.

    Az alacsony termékenység nem egyszerűen csak népességcsökkenést okoz, hanem a népesség elöregedéséhez vezet, így kevés dolgozó korú ember lát el egyre több időset, ami a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti. Utánanézünk, hogy mely tényezők befolyásolják a termékenységet.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    55 hozzászólás Tovább

    Akkor most nő az államadósság, vagy csökken?

    2018. május 31., 14:33 Módosítva: 2018.06.08 08:03
    538
    88 hozzászólás

    A Fidesz az elmúlt nyolc évben jóval kevesebb új adósságot vett fel, mint az MSZP-kormány hasonló gazdasági körülmények között. Míg az államadósság összességében a Fidesz alatt sem csökkent, a gazdaság teljesítőképességéhez képest sokat javult a helyzet, de még így is messze az áhított alacsony adósság.

    Unalomig ismételt tény, hogy az MSZP- (2008-ig MSZP–SZDSZ-) kormány nyolc éve alatt az államadósság nőtt, míg a Fidesz nyolc éve alatt csökkent. Ezt sokan a Fidesz eredményeként könyvelik el, míg mások azt mondják, hogy csak a globális gazdasági környezet kedvezett a Fidesznek.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    88 hozzászólás Tovább

    Másképp néz a cigányokra, aki kipróbálta ezt a játékot

    2018. március 9., 05:03 Módosítva: 2018.03.09 16:55
    374
    35 hozzászólás
    Csökkenti a magyar fiatalok romákkal szembeni előítéletességét, ha egy szerepjátékban megélik egy kisebbségi fiatal hányattatásait. Bónuszként a bevándorlókkal szemben is befogadóbbá válnak. Ha egyszer azt szeretnénk, hogy a jövő nemzedékei nyitottabbak és elfogadóbbak legyenek, ilyen eszközök segíthetnek.

    A más csoportokhoz tartozókkal kapcsolatos előítéletek makacsul tartják magukat Magyarországon. A közvélemény/kutatások újra és újra megerősítik, hogy a magyar emberek nagy része gyakorlatilag mindenki iránt ellenséges, aki más színű, vagy vallású, vagy általában “idegen”, még akkor is, ha olyan csoportokról kérdezik őket, amelyek egyébként nem is léteznek .

    Bár ehhez a közhangulathoz a kormány masszívan idegenellenes propagandája is hozzájárulhat, a kutatások szerint már korábban sem voltunk a tolerancia bajnokai. Az előítéletek legfontosabb célpontjai a bevándorlók mellett továbbra is a hazai romák. De vajon lehet-e csökkenteni ezeket az előítéleteket, ha akarjuk?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    35 hozzászólás Tovább

    Mikor érjük végre utol Németországot?

    1870
    112 hozzászólás
    A magyar gazdaság a többi visegrádi országnál sokkal lassabban zárkózik fel a némethez, és a jelenlegi ütemben 86 év alatt érné utol azt. A tipikus magyar háztartás jövedelme pedig egyáltalán nem zárkózik fel, hanem a németországi jövedelmek 40 százalékán stagnál. Ezekben a mutatókban nincs jelentős különbség a baloldali és a jobboldali magyar kormányok között.

    Milyen volt a magyar gazdaság teljesítménye Németországhoz, illetve a visegrádi országokhoz képest az elmúlt négy politikai ciklusban?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    112 hozzászólás Tovább

    Fiatal magyar közgazdászra figyelnek a vezető amerikai lapok

    2018. január 9., 05:15 Módosítva: 2018.01.09 23:21
    472
    26 hozzászólás

    Az utóbbi évtizedek egyik leglátványosabb gazdasági jelensége Kína integrálódása a globális termelésbe. A kínai gazdaság erősödésének egyik legfontosabb vetülete, hogy a globális nagyvállalatok termékeikhez szükséges alkatrészek egyre nagyobb hányada Kínában készül.

    Nem véletlen, hogy egyre több közgazdasági kutatás foglalkozik ennek a folyamatnak a hatásaival. A Defacto legutóbb arról írt, hogy Európában megfigyelték, hogy az intenzív kínai verseny hatására a kevésbé hatékony cégek tönkrementek, a hatékonyabbak viszont növelni tudták a termelésüket.

    Ebben a témában nemrégiben nagy visszhangot váltott ki Magyari Ildikó Columbia egyetemen írt doktori disszertációja. A fiatal kutató azt vizsgálta, hogy vajon csökkent-e azon amerikai nagyvállalatok által foglalkoztatott munkavállalók száma, amelyek olyan iparágakban működnek, ahol a kínai import nagyon megnőtt a kétezres években.

    A kutatás eredményéről a Washington Post és a Wall Street Journal is beszámolt.

     

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    26 hozzászólás Tovább

    Amikor a politika leépíti a társadalmi normákat

    2017. december 5., 05:07 Módosítva: 2017.12.29 10:48
    317
    41 hozzászólás
    Egy ország vezetőinek nyilvánvaló felelősségük van a társadalmi normák alakításában. Sokan úgy vélik, hogy ezek a normák csak lassan változnak. Friss kísérleti eredmények jelzik, hogy Donald Trump megválasztása milyen szédítő sebességgel változtatta meg, hogy mi számít elfogadható viselkedésnek az amerikai társadalomban.

    A társadalmi normák megszabják, hogy egy adott helyen és korban mi számít elfogadható viselkedésnek vagy véleménynyilvánításnak. Ezek a normák határozzák meg, hogy milyen esetekben „oké” vagy „nem oké” valakit a nyilvánosság előtt dicsérni vagy kritizálni, a sor elejére vagy végére küldeni, vagy éppen orrba vágni.

    A politikusoknak nyilvánvaló felelősségük van ezeknek a normáknak az alakításában, de vajon mekkora, és milyen időtávon? Ha a normák csak lassan változnak, a felelősség nem feltétlenül nagy, hiszen a hatások csak lassan érvényesülnek.

     

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    41 hozzászólás Tovább

    Hol a legmacsóbbak a vállalatok?

    2017. november 7., 07:15 Módosítva: 2017.11.07 11:07
    39
    4 hozzászólás
    Magyarországon alacsony a nők részvétele a nagyvállalatok vezetésében. Észak- és Nyugat-Európában sokkal nagyobb arányban dolgoznak nők a vállalatvezetésben, azonban ott is főleg külső (non-executive), nem pedig vezető (executive) szerepben.

    Minden országban kb. fele-fele arányban élnek férfiak és nők, de a gazdasági életben, és annak irányításában eltérő arányban vesznek részt. A nők aránya a vállalatvezetésben fontos hatást gyakorolhat a vállalati kultúrára és a női vezetők példaképként is szolgálhatnak.

    Az elmúlt években az Európai Bizottság számos intézkedéssel próbálta segíteni  a nők vezető testületekbe, döntéshozói munkakörökbe való jutását. Ebben az írásban azt vizsgáljuk, hogy a magyar és más európai nagyvállalatok vezetésében milyen arányban vesznek részt a nők, és milyen szerepkörökben.

     

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    4 hozzászólás Tovább

    Jó nekünk vagy rossz, hogy Kína így fejlődik?

    2017. szeptember 22., 04:54 Módosítva: 2017.10.04 07:51
    100
    21 hozzászólás
    A világ gazdasága gyökeresen átalakult az elmúlt évtizedekben. Az ázsiai fejlődő gazdaságokból, és különösen a Kínából érkező növekvő import elárasztotta a világ piacait, felforgatva e gazdaságok szerkezetét, társadalmi és politikai változásokat indítva el.

    A Kínából érkező import növekedése rendkívül gyors. Ahogy az 1. ábra mutatja, Kína részesedése a négy legnagyobb európai gazdaság importjából a kilencvenes évek óta kilencszeresére nőtt. Mára, az egész Európai Unió kívülről érkező áruimportjának több mint ötöde Kínából érkezik. Az utóbbi évek közgazdasági kutatásának egyik legfontosabb kérdése, hogy vajon mennyire jó (vagy mennyire rossz) a világ többi részének, hogy Kína ennyire gyorsan fejlődik.

     

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    21 hozzászólás Tovább

    Mit tudnak a kínai egyetemek?

    296
    12 hozzászólás
    Miben különböznek a nemzetközi rangsorokban előrébb végző egyetemek a magyar állami egyetemektől? Az adatok azt mutatják, hogy a nyugati és a kínai egyetemek is sokkal több pénzt költenek, és a tanárok túlterheltsége is kisebb. Például a nálunk jóval szegényebb Kína elitegyetemein egy diákra átlagosan tízszer annyi pénz, és másfélszer annyi oktató jut, mint a hazai elitegyetemeken. Ezen körülmények fényében különösen tiszteletre méltó a magyar állami egyetemen dolgozók elhivatottsága.

    Ahány nemzetközi egyetemi rangsor, annyiféle sorrend, de egy dolog közös: a magyar állami egyetemek jelentősen le van maradva a nyugati egyetemek mögött. Első ábránkon összehasonlítottuk több ország egyetemeinek helyezését a Times Higher Education rangsora alapján, amely az egyetemeket oktatás, kutatás, nemzetközi beágyazottság, reputáció és más szempontok alapján rangsorolja.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    12 hozzászólás Tovább

    Nem érti? Inkább ne vegye meg!

    2017. május 18., 07:15 Módosítva: 2017.05.18 14:58
    73
    6 hozzászólás
    A 2000-es évek óta egyre népszerűbbek lettek a bankok által kínált bonyolult megtakarítási formák Európában. Ezek nagyon vonzók, mert az alacsony betéti kamatokkal ellentétben magas hozamokkal kecsegtetnek. Viszont a magas hozam ára a magas kockázat, amelyet egy átlagos egyéni befektetőnek lehetetlen pontosan felmérnie a termékek bonyolultsága miatt.

    Az alacsony betéti kamatok láttán sok befektető keres magasabb hozammal kecsegtető alternatívát. Az egyik ilyen lehetőség a bankok által kínált, úgynevezett strukturált termékek. Míg bizonyos feltételek teljesülése esetén a strukturált termékek valóban magasabb hozamot eredményeznek – és a bankok ezzel csábítják a befektetőket – addig a termékek bonyolultsága miatt még néha a szakmabelieknek is nehéz felmérniük a kockázatukat. Ezért felmerül a gyanú, hogy a bankok azért terveznek egyre bonyolultabb termékeket, hogy azok kockázatát minél jobban elrejtsék a befektetők elől.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    6 hozzászólás Tovább

    Menedzsment: csodaszer vagy humbug?

    2017. április 26., 07:09 Módosítva: 2017.04.26 16:12
    289
    22 hozzászólás
    Kutatók indiai textilipari cégeket véletlenszerűen két csoportba osztottak, és az egyik csoport tagjainak több hónap intenzív menedzsment-tanácsadást nyújtottak. Ezen cégek termelékenysége a másik csoporthoz képest 17%-kal javult, és jelentősen nőtt árbevételük és profitjuk is. Vagyis a cégen belüli üzleti gyakorlatok fontos magyarázói a teljesítménynek, és javításukkal komoly profitnövekedést lehet elérni.

    Az országok közötti jövedelmi különbségek fontos oka, hogy a fejlett országok termelékenyebbek: azonos erőforrásokból is több vagy jobb terméket képesek előállítani. A termelékenységi különbségek ráadásul nemcsak országok, hanem cégek között is hatalmasak. Mi magyarázza ezeket a nagy különbségeket? És mit tehetnek a cégek, hogy növeljék termelékenységüket?

    Ebben az írásban a menedzsment – a cégen belüli üzleti gyakorlatok – szerepét vizsgáljuk. Hagyományosan a közgazdászok a menedzsmentet homályos, megfoghatatlan fogalomnak tartották, és jellemzően figyelmen kívül hagyták. Néhány éve azonban kutatók létrehoztak egy új mérési módszert, ami bizonyos konkrét menedzsmenttechnikák meglétét méri. Mint kiderült, a cégek ilyen módon számított “menedzsment pontszáma” szorosan összefügg a termelékenységükkel, sugallva, hogy a hagyományos nézettel szemben a menedzsment fontos tényező lehet.

    De vajon a jobb menedzsmenttechnikák okai, vagy következményei a magas termelékenységnek? Igaz-e, hogy ezek átvételével növelhetjük egy cég teljesítményét?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    22 hozzászólás Tovább

    Magyarország rejtett erőforrása: a romák integrációja

    2017. április 6., 07:19 Módosítva: 2017.11.02 07:57
    991
    42 hozzászólás

    A 2011-es népszámlálási adatok szerint, a magyar romák 5 százaléka rendelkezik érettségivel míg a roma diplomások aránya alig több, mint 1 százalék. A nem roma népességben ezek az arányok 30 és 17 százalék. Kutatók szerint ez sok pénzt vesz ki mindannyiunk zsebéből.

    Ha a társadalomban két, születésekor ugyanolyan képességekkel rendelkező gyerek közül a középosztálybeli fehér családban felnövő orvos lesz, a mélyszegénységben élő roma társa viszont nem jut el a középiskoláig, az nem csak ez utóbbi családnak veszteség. A magasabb iskolai végzettségű emberek nem csak többet keresnek, de átlagban többel is járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, és többet fizetnek be az államkasszába.

    Vagyis a magyar társadalom jóléte, szociális juttatásai, jövőbeli nyugdíja nagy részben függ attól, hogy a felnövő generációk, attól függetlenül, hogy hová születnek, meg tudják-e találni a képességeiknek legmegfelelőbb karriert.

    De vajon mérhető-e ez a hatás? Mennyivel növekedik lassabban az a gazdaság, ahol bizonyos társadalmi csoportok ki vannak zárva a legjobban fizetett és legmagasabb képzettséget igénylő foglalkozások jelentős részéből? Hsieh, Hurst, Jones és Klenov, a University of Chicago és a Stanford kutatói ezt a kérdést járják körül legújabb cikkükben.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    42 hozzászólás Tovább

    Az orosz szankciók fájnak, de nem annyira

    94
    10 hozzászólás
    Egy friss tanulmány szerint Magyarország orosz exportja 2016 végéig 1,7 milliárd dollárral csökkent a szankciók miatt. Ez a szám csak negyedakkora, mint amit az utóbbi időben magyar kormányzati forrásokból hallhattunk. A magyar exportveszteség átlagosnak számít a visegrádi országok között.

    A kereskedelmi és pénzügyi szankciók a külpolitika eszközei, céljuk a szankcionáló ország geopolitikai érdekeinek érvényesítése. A szankciók természetéből adódik, hogy gazdasági károkat okoznak, nem csupán a szankcionált országban, de a szankciót kivető ország egyes gazdasági szereplőinél is.

    A Krím félsziget orosz megszállására és Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozására adott válaszul, 37 ország – köztük Magyarország – 2014 márciusától szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. A kezdeti, célzottabb intézkedéseket 2014. júliustól átfogóbb gazdasági szankciók követték, melyre válaszul Oroszország importtilalmat vetett ki egyes mezőgazdasági és élelmiszertermékekre. Mekkora exportveszteséget okoztak Magyarországnak ezek a szankciók?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    10 hozzászólás Tovább

    Tényleg fontos, hogy a gyerek a legjobb középiskolába kerüljön?

    2017. február 21., 06:49 Módosítva: 2017.02.21 18:18
    1098
    64 hozzászólás
    A jobbnak tartott gimikbe épp, hogy bejutott diákok csak kicsivel érettségiznek jobban, mintha kicsivel kevésbé jó gimikbe jártak volna. Lehet, hogy nem azon kellene aggódnunk, hova jut be a gyerek, hanem segítenünk kéne akárhova is jár.

    Sok szülő izgul mostanában, hogy bejut-e a gyereke a lehető legjobb, vagy legjobbnak vélt középiskolába. De vajon tényleg annyira fontos kérdés ez? Mi történik, ha a gyerek kicsivel rosszabbnak gondolt középiskolába jár? Tényleg rosszabbul teljesít majd később?

    A gimnáziumok rangsorát az határozza meg, hogy a diákok átlagosan milyen eredményeket érnek el a kompetencia-felméréseken, illetve az érettségin. A középiskolai felvételi előtt állók számára viszont nem az kérdés, hogy a magasabban rangsorolt gimikben milyenek a gyerekek, hanem az, hogy ők maguk jobban teljesítenének-e, ha oda járnának. A két kérdés márpedig nem ugyanaz, ugyanis a magasabb helyre rangsorolt középiskolába járók szinte biztosan jobb eredményeket érnének el, akárhova járnának.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    64 hozzászólás Tovább

    Ha nagy a dugó, több a koraszülött

    2017. február 1., 07:13 Módosítva: 2017.04.07 14:07
    57
    1 hozzászólás
    Amikor az Egyesült Államokban az autópálya-fizetőkapuknál bevezették az elektronikus útdíjfizetést, csökkentek a torlódások. Ennek a hatására a közelben élő családokban egészségesebb babák születtek. A légszennyezés tehát nagyon ártalmas lehet, de a hatás enyhíthető a dugók megszüntetésével.

    A légszennyezés jelentős részét gépjárművek okozzák a nagyvárosokban és a forgalmas utak környékén. Igaz ez Budapesten is, és a hazai autópályák mellett is.

    Azt, hogy a közlekedés okozta légszennyezés milyen szint felett és mennyire káros, nehéz pontosan megmérni. Számos elemzés kimutatja, hogy sokkal kevésbé egészségesek azok, akik olyan helyen élnek, ahol szennyezettebb a levegő. A rosszabb levegőjű helyen lakók azonban általában egyszersmind kevésbé jómódúak is. A légszennyezés hatását ezért nehéz elkülöníteni rengeteg egyéb tényező hatásától, amelyek miatt a szegényebbek általában kevésbé egészségesek.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    1 hozzászólás Tovább

    Több erőszakot hozott az uszító propaganda

    2017. január 10., 06:51 Módosítva: 2017.01.10 17:59
    320
    69 hozzászólás
    Az 1994-es ruandai népirtás során azokon a településeken, ahol magasabb volt az uszító propagandát sugárzó rádióadó lefedettsége, sokkal többen követtek el a tuszi kisebbség elleni erőszakot. A propaganda hatása még a szomszédos településekre is átterjedt. Összességében az uszító propaganda körülbelül 51 ezerrel (10%) növelte az erőszakot elkövetők számát. Ezt mutatja meg egy közelmúltban publikált fontos tanulmány.

    Az Iszlám Állam erőszakos propagandát terjeszt. Az orosz sajtó az európai egységet bomlasztó hamis híreket közöl. Magyarország kormánya félrevezetően kampányol a menekültekről. Bár nagyon különböző a mód és mérték, közös vonás az egyes csoportok elleni propaganda.

    Vajon mi a propaganda hatása az erőszakot elkövetők számára?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    69 hozzászólás Tovább

    Magyarország Európa legsikeresebb összeszerelő üzeme?

    300
    45 hozzászólás
    Magyarország az EU egyik legnyitottabb gazdasága. Az export értékének viszont csak kevesebb mint felét termeljük meg Magyarországon. Ez az arány a többi visegrádi országhoz képest is alacsony. Az exporthoz egyre többet járulnak hozzá a diplomás dolgozók.

    A magyar gazdaság nagymértékben függ az exporttól. 2015-ben 30 800 milliárd forintot, a GDP több mint 90 százalékát exportáltuk. E szerint a mutató szerint az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Legnagyobb exportpartnerünk Németország, ide értékesítjük az export 27 százalékát.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    45 hozzászólás Tovább

    Amerikában tényleg sokkal jobb az élet?

    2016. november 29., 07:12 Módosítva: 2016.11.29 21:57
    192
    43 hozzászólás
    A GDP az adott országban termelt javak értékét mutatja, de vajon jól tükrözi az ország jólétét? Egy friss tanulmány megkísérelte közvetlenebbül mérni a jólétet. Az eredmények szerint a GDP összességében elég jól tükrözi az országok közötti jóléti különbségeket, de Magyarország jobban, Nyugat-Európa pedig kevésbé van lemaradva az USA-tól mint azt a GDP sugallja.

    A közgazdászok egyik leginkább használt bűvös mutatója a bruttó hazai termék (GDP). A GDP egy adott országban előállított, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások értékét méri. Mivel ez megegyezik a megtermelt jövedelemmel, tekinthetjük a jólét egyik mérőszámának is. Ugyanakkor nincs töretlen egyetértés abban, hogy a GDP jól tükrözi-e tényleges „ jóllétünket”.

    2009-ben a Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz által vezetett bizottság amellett foglalt állást, hogy a jólét méréséhez más tényezőket is figyelembe kellene venni, például a jövedelem egyenlőtlenségét, az életminőséget, a szabadidő mennyiségét vagy az infrastrukturát. David Cameron pedig 2010-ben azt a példát hozta, hogy egy földrengés utáni helyreállítás ugyan növeli a GDP-t, de ez nem tükrözi a jólét növekedését.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    43 hozzászólás Tovább

    Pénzért cserébe elhallgatták a híreket?

    866
    66 hozzászólás

    Vajon lehet adatokkal dokumentálni, hogy a hatalom tényleg veszélyezteti-e a magyar sajtószabadságot, és ha igen, mióta és milyen csatornákon keresztül?

    Kérdéseink megválaszolását Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszése teszi lehetővé. 

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    66 hozzászólás Tovább

    Lenyelik-e az eladók az áfa csökkenését?

    2016. október 18., 07:28 Módosítva: 2016.11.29 16:27
    151
    29 hozzászólás
    Milyen mértékű árcsökkenést várhatunk a 2017 januárjára tervezett élelmiszer áfacsökkentésektől? Elterjedt nézet, hogy az áfaemelés hatásait az eladók szinte teljes egészében a fogyasztókra hárítják, viszont az áfacsökkentés hatásait lenyelik, és csak saját profitjukat növelik vele. Vajon az adatok is alátámasztják az áfaváltozások aszimmetrikus árhatásait? Ezt a kérdést járjuk körbe a 2006. januári 5 százalékpontos áfacsökkentés és 2006. szeptemberi 5 százalékpontos áfaemelés élelmiszerárakra gyakorolt hatásait vizsgálva.

    2006 folyamán a korábban háromkulcsos áfarendszer kétkulcsossá vált. 2006 januárjában a 25 százalékos normál áfakulcs 20 százalékra csökkent, majd 2006 szeptemberében a kedvezményes 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra nőtt (az 5%-os áfakulcs változatlan maradt).

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    29 hozzászólás Tovább