Friss kommentek

Kimutatták: így fertőz az agresszió

2016. szeptember 28., 09:09 Módosítva: 2016.09.28 15:44
697
42 hozzászólás
Egy kísérletben nem roma fiatalok agresszivitását vizsgálták tudósok. Alaphelyzetben a résztvevők nem diszkrimináltak, nagyjából ugyanolyan mértékben bántották roma és nem roma társaikat. Ha azonban látták, hogy egy társuk bántja a másikat, ez sokkal inkább felbátorította őket a romákkal, mint a nem romákkal szembeni agresszióra.

Régóta foglalkoztatja az embereket, hogy időnként miért és hogyan harapózik el az idegenellenesség vagy éppen az etnikai erőszak egyes társadalmakban. Cseh és szlovák kutatók a kísérleti közgazdaságtan eszköztárát segítségül hívva vizsgálták ezt a kérdést szlovákiai roma és nem roma diákok kapcsolatának példáján. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fiatalok önmaguktól diszkriminálnak-e, és hogy változik-e a viselkedésük iskolatársaik döntéseinek láttán.

 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

42 hozzászólás Tovább

Nagy lyukat ütött valaki a munkaerőpiac közepén

2016. szeptember 8., 10:03 Módosítva: 2016.09.09 08:56
184
28 hozzászólás
Az elmúlt évtizedekben a nyugati országok dolgozói közül rosszabbul jártak, akiknek közepesen fizetett foglalkozásuk volt. A kutatások azt mutatják, hogy ennek a kínai nyitás és növekedés által teremtett verseny az egyik legfontosabb oka. A keresett szakképzettséggel bírók vészelték át legjobban az elmúlt húsz évet. A sokféle készséget igénylő, jól fizetett állások száma nő nyugaton a legjobban. Több ilyen állás lenne jó Magyarországon is.

Magyarországon sokat beszélünk arról, hogy „hol rontottuk el a rendszerváltást”, miért nincs annyi jó állás, mint a kapitalizmustól vártuk. Pedig nem biztos, hogy a rendszerváltást rontottuk el. Tőlünk nyugatabbra sem jártak jól az elmúlt 25 évben a közepes keresetet nyújtó állásokban dolgozók. Ennek egyik oka, hogy Kínában olcsóbban termelik meg azt, amit ezek az emberek állítottak elő.

Vajon tényleg Kína miatt nincs annyi jó állás, mint reméltük?

 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

28 hozzászólás Tovább
  • Új dolgok derültek ki a hosszú élet titkáról

    373
    23 hozzászólás
    Magyarországon és más országokban is tovább élnek és egészségesebbek a magasabb végzettségű emberek. Egy amerikai kísérlet bizonyítja, hogy a kora gyermekkori képzés jelentősen javítja a felnőttkori egészséget. Összességében a kutatások eredményei azt sugallják, hogy az iskola egészségesebbé tesz és növeli a várható élettartamot.

    Hogyan hat az iskola a felnőttkori életminőségre? Azt már korábban bemutattuk, hogy a gyermekkori képzés növeli a felnőttkori jövedelmet. De vajon az anyagiakon túl hosszabbá és egészségesebbé is teszi az életet?

     

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    23 hozzászólás Tovább

    A világ Felcsútjainak tündöklése és bukása

    2016. augusztus 4., 08:39 Módosítva: 2016.10.04 16:16
    1300
    48 hozzászólás
    Sok ország átlagában, amíg egy politikai vezető hatalmon van, addig szűk származási térsége gyorsabban fejlődik, mint az ország egésze. Miután a vezető elhagyja hivatalát, a születési térség gazdaságilag szinte rögtön visszaesik. Erősebb az effajta területi kivételezés gyenge politikai intézményekkel rendelkező országokban, különösen, ha azok külföldi segélyben részesülnek.

    Felcsút 2010 óta gyorsan fejlődik, részben talán azért, mert Orbán Viktor szorosan kötődik a községhez.

    Vajon mennyire csak Magyarországra jellemző ez a jelenség? Milyen más országokban fordul elő hasonló? És mit mondanak a nemzetközi tapasztalatok Felcsút jövőjéről?

     

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    48 hozzászólás Tovább

    A jobboldal jobban lenyúlta az állami hirdetési pénzeket, mint a baloldal

    166
    11 hozzászólás
    Jobboldali kormányok alatt az állami cégek sokkal többet hirdettek a Magyar Nemzetben a Népszabadsághoz képest, mint a magáncégek, akiknek költése nagyjából arányos volt a példányszámmal. Ezzel szemben baloldali kormányok alatt az állami cégek a magáncégekkel közel egyező arányban hirdettek e két napilapban. Az állami hirdetők 2010 után a plakátpiacon is erősen favorizálták a jobboldalhoz kötődő plakátcégeket. Mivel a plakátok nem képviselnek értékrendet, ez azt sugallja, hogy a jobboldal nem a polgári értékrendet támogatandó, hanem szívességekért hirdetett többet a hozzá kötődő médiában.

    Hazánkban sokan gondolják, hogy baloldali és jobboldali kormányaink ugyanannyira voltak korruptak. Vizsgáljuk meg, hogy az állami hirdetési piacon ez a vélemény mennyire helytálló!

    Mely kormányok osztották inkább kötődő médiának a hirdetési pénzeket, és miért?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    11 hozzászólás Tovább

    Orrunk előtt az álombefektetés?

    2016. június 20., 07:07 Módosítva: 2016.06.20 13:02
    27
    2 hozzászólás
    Úgy tűnik, egyes részvény befektetési alapok könnyedén kenterbe verik versenytársaikat, és rendkívül ígéretes befektetést kínálnak. De vigyázat, a látszat csal: az optikai csalódást egy rejtett, látszólag apró hiányosság okozza, amit megfelelő szabályozással orvosolni lehet.

    Előző írásunkban elmagyaráztuk, hogy egy befektetési alapnak rendkívül nehéz – és legtöbbször nem is sikerül – hosszú távon magasabb hozamot elérnie, mint ha egyszerűen a tőzsdeindexbe fektetne. Ezért némi csodálkozással vettük észre, hogy mennyire jól teljesítenek nálunk a kelet-európai részvényekbe fektető alapok.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    2 hozzászólás Tovább

    Hova tűnik a pénzünk, ha részvényekbe fektetünk?

    2016. május 23., 07:13 Módosítva: 2016.05.23 17:56
    110
    26 hozzászólás
    A tőzsdei részvényekbe való befektetés költségei indokolatlanul magasak Magyarországon. Ahhoz, hogy a magyar befektetők is részesülhessenek a tőzsdéken hosszútávon elérhető magas hozamokból, ezeket a költségeket jelentősen csökkenteni kell.

    Pénzügyi körökben általánosan elfogadott tény, hogy a részvénybe való befektetésnek hosszú távon igen magas a hozama. Vajon így van ez a magyar kisbefektető számára is? Az alábbi ábra azt mutatja, hogy ha 20 éve 1 000 forintot befektettünk volna különböző módokon Magyarországon, most nagyjából mennyi pénzünk lenne.

    Az első két oszlop azt mutatja, hogy mennyi pénzünk lenne, ha költségmentesen tudtunk volna befektetni. Ha a BUX tőzsdeindexet alkotó magyar részvényeket választottuk volna, akkor 10 200 forintunk lenne, ha pedig az S&P 500 tőzsdeindexet alkotó amerikai részvényeket, akkor 8 290 forintunk. Mindkét esetben sokkal jobban jártunk volna, mint ha rövid távon lekötött banki betétekben tartottuk volna a pénzünket, mert akkor csak 5930 forintunk lenne.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    26 hozzászólás Tovább

    Hatalmas az oktatási kiadások hatása a gyerekek felnőttkori jövedelmére

    384
    18 hozzászólás

    Az oktatási kiadások növelése jelentősen növeli a diákok felnőttkori jövedelmét, mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Magyarországon a közoktatási kiadások évek óta zuhanórepülésben vannak. Ha visszaállnánk a 2008-as szintre GDP-arányosan, az a tanulmány becslése alapján hosszú távon 14 százalékkal növelhetné az átlagos kereseteket. A szegény családba születetteknél a hatás még nagyobb lehet.

    Hogyan alakultak az oktatási kiadások Magyarországon, és ez milyen hosszú távú következményekkel jár? Magyar adatok és egy amerikai tanulmány összekapcsolásával próbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    18 hozzászólás Tovább

    Hatalmas az alsós oktatás hatása a felnőttkori jövedelemre

    2016. április 11., 07:28 Módosítva: 2016.04.11 15:41
    3069
    30 hozzászólás
    A jobb alsós oktatás több millió forinttal növeli a diákok későbbi jövedelmét – mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Az alsós osztály hatása a nyolcadikos kompetenciamérés pontszámára kicsi, viszont a felnőttkori jövedelemre nagy, azt sugallva, hogy nem az alsóban megszerzett tárgyi tudás, hanem az akkor elsajátított szociális és kommunikációs készségek számítanak.

    Mekkora a korai oktatás hatása a diákok felnőttkori boldogulására, és mitől jó az alapszintű oktatás? Ezek minden szülő és gyerek számára fontos kérdések, amiket a közelmúltig nehéz volt adatokkal megbízhatóan vizsgálni.

    Chetty, Friedman, Hilger, Saez, Schanzenbach és Yagan, a Harvard, a Berkeley és a Northwestern egyetemek kutatói tanulmányukkal fontos áttörést értek el. Ők egy 1980-as évekbeli Tennessee állambeli oktatási kísérlethez nyúltak vissza. A kísérletben részt vevő közel 12 ezer diákot az iskolájukon belül sorsolással osztották alsó tagozatos osztályokba és tanárokhoz.

    A véletlenszerű elosztás miatt a különböző osztályokba kerülő diákok az iskola megkezdésekor átlagosan ugyanolyanok voltak (például családi hátterükben, óvodai oktatásukban). Így a későbbi eredményeikben mérhető átlagos különbségek csak az alsós osztályok különbségéből adódnak. A kutatók nyomon követték a diákok évtizedekkel későbbi karrierét, így vizsgálni tudták az alsós osztály felnőttkori hatását.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    30 hozzászólás Tovább

    Meglepő, mennyit ér a halasztott iskolakezdés

    2016. március 21., 07:15 Módosítva: 2016.03.21 15:36
    3056
    45 hozzászólás
    Plusz egy óvodában eltöltött év jelentősen javítja az évvesztes diákok iskolai teljesítményét, különösen olyan gyerekeknél, ahol a szülőknek nincs érettségijük. Ennek ellenére az érettségizett szülők gyermekei halasztják nagyobb arányban az iskolakezdést.

    Mi a halasztott iskolakezdés hatása az évvesztes nyári gyerekekre, és hogyan függ a válasz a gyerek családi hátterétől? A válaszok fontosak az érintett gyerekek és szüleik számára, és segíthetnek megérteni az iskolarendszer hatását a társadalmi különbségekre.

    2013 előtt az évvesztes kor határa június 1. volt, azóta viszont szeptember 1. Mivel az új korhatár hatásáról még nincs elég adat, hasonlítsuk össze a régi rendszerben a nyolcadikos gyermekek közül a májusi és a júniusi születésűek eredményeit.

    E gyermekek választása nem véletlenszerű: a május 31-én született gyermekek 6 évesen es 3 hónaposan kezdtek iskolába járni, hacsak az óvoda vezetője a szülővel egyetértésben a halasztásról nem döntött. Ezzel szemben a június 1-én született gyermekek jellemzően egy évvel idősebben, 7 évesen es 3 hónaposan léptek iskolába.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    45 hozzászólás Tovább

    A nők Magyarországon többet dolgoznak, mint a férfiak

    1678
    22 hozzászólás
    Magyarországon a dolgozó korú nők naponta átlagosan körülbelül egy órával dolgoznak többet, mint a férfiak. Belgiumban viszont a dolgozó korú nők és férfiak ugyanannyi időt töltenek munkavégzéssel. A különbség egyik oka az, hogy Magyarországon a nők sokkal több időt töltenek otthoni munkával. Ez összefüggésben lehet a hazai hagyományos családmodellel, és okozhatja, hogy kevés gyerek születik Magyarországon.

    Mennyire családbarát Magyarország? Kormányunk szerint, és a Defacto szerint is, családbarátabb egy ország, ha az anyák jobban össze tudják egyeztetni a munkát és a magánéletet. Azt is tudjuk, hogy azokban a fejlett országokban születik több gyerek, ahol a férfiak több házimunkát végeznek. Hogy a magyar családbarátságról képet kapjunk, nézzük meg tehát azt, hogy mennyit dolgoznak a nők a férfiakhoz képest hazánkban, illetve más európai országokban.

    Az összehasonlításhoz időmérleg-felvételeket használunk, amelyek a nap minden percére összegyűjtik, hogy ki milyen tevékenységekkel tölti az idejét. Magyarországon A KSH tíz évente végez reprezentatív időmérleg-felvételeket.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    22 hozzászólás Tovább

    Amikor a sokszínűség húzta a magyar gazdaságot

    2016. február 8., 06:50 Módosítva: 2016.02.08 15:15
    934
    79 hozzászólás
    A történelmi Magyarország településein rendkívüli mértékben keveredtek különböző nemzetiségek. És ebből hasznunk is volt: a többnemzetiségű települések gyorsabban fejlődtek, mint az egynemzetiségűek.

    A menekültválság kapcsán Orbán Viktor nemzetközi nyilvánosság előtt fejtegette, hogy mi, magyarok “sohasem voltunk multikulturális társadalom”, és a kulturális és gondolkodásmódbeli homogenitásunk érték. Mint bemutatjuk, a tények mást bizonyítanak: a történelmi Magyarország rendkívül sokszínű társadalom volt, és ebből a sokszínűségből kézzelfogható értéket, gazdasági hasznot húzott.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    79 hozzászólás Tovább

    Mit tehet egy férfi, hogy több gyermek szülessen Magyarországon?

    2096
    92 hozzászólás
    A fejlett országok között ott születik több gyermek, ahol a nők többet dolgoznak a munkapiacon, és a férfiak egyenlőbb módon veszik ki a részüket az otthoni munkából.

    Nagy vihart kavart nyilatkozatok szerint a nők legfontosabb hivatása a szülés és a család, és akkor születhet több gyermek Magyarországon, ha a nők elsősorban ennek a hivatásuknak élnek. A Defacto személyes véleménye szerint nem a férfiak dolga megmondani, hogy hol a nők helye. Ettől függetlenül azonban érdemes megvizsgálni, hogy igazuk van-e a gyermekvállalást ily módon sürgető közéleti személyiségeknek: ott születik-e több gyerek, ahol a nemi szerepek a hagyományos mintákat követik?

    A válaszhoz egy egyszerű, a világ fejlett országait összehasonlító elemzésről számolunk be James Feyrer, Bruce Sacerdote és Ariel Dora Stern cikke alapján. A szerzők azt vizsgálták, hogy mitől függ egy ország teljes termékenységi arányszáma – a jelenlegi mintázatok alapján várható, egy nőre eső gyermekek száma.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    92 hozzászólás Tovább

    Ön nő? Ennyivel keres kevesebbet

    2015. december 28., 08:23 Módosítva: 2015.12.28 14:09
    771
    32 hozzászólás
    Magyarországon a magas jövedelműek körében a nők a férfiaknál 26 százalékkal keresnek kevesebbet. Ezzel sereghajtók közé tartozunk az EU-ban. A különbség fő oka a nőket visszafogó üvegplafon lehet.

    Magyarországon közéleti vita zajlik a nők társadalmi szerepéről. Ebben a bejegyzésben a Defacto adatok segítségével próbál objektív képet adni arról, hogy milyen a nők helyzete a mai magyar gazdaságban. Mekkora a magyar nők bérhátránya? Melyik területeken különösen magas, és miért?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    32 hozzászólás Tovább

    Milliárdokat húz ki a kötelező a figyelmetlen autósok zsebéből

    2015. december 7., 08:17 Módosítva: 2015.12.07 15:55
    106
    21 hozzászólás
    Az évenként lejáró kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb) régebben mindenki ugyanakkor újíthatta meg, ma már nem így van. Megmutatjuk, hogy a változás miatt sokan nem használják ki a lehetőséget, hogy biztosítót váltsanak kedvezőbb feltételekkel, és ezzel összesen milliárdokat veszítenek.

    Egy fogyasztóbarát piacszabályozás megkönnyíti, hogy megtaláljuk a piacon a legjobb termékeket. Ez nemcsak segít nekünk jobban választani, de ösztönözi is a vállalatokat az egészséges versenyre. Ebben a cikkben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) példáján megmutatjuk, hogy kisebb szabályváltoztatások is milyen komolyan gátolhatják a tudatos fogyasztói viselkedést és ezáltal a piaci verseny működését. 2010 előtt a kgfb-szerződések fordulója mindig január elsején volt, és mindenki 30-60 nappal korábban, tehát novemberben válthatott biztosítót.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    21 hozzászólás Tovább

    Ezért nem tudnak a szakiskolások olvasni

    2015. november 16., 08:00 Módosítva: 2015.11.16 15:48
    1087
    27 hozzászólás
    A szakiskolások jórésze aggasztóan gyenge alapkészségekkel végez. Nem csak azért, mert eleve gyenge készségekkel kezdenek. Lemaradásuk jelentősen nő a hozzájuk hasonló középiskolás diákokhoz képest is, sugallva, hogy a gyenge teljesítmény egyik oka maga a szakiskola.

    Az elmúlt években jelentősen csökkent a közismereti tárgyak (például: matematika, irodalom, idegen nyelv) oktatása a szakiskolákban. A döntéshozók szerint amit 8 évig nem sikerült elsajátítani, a közismeretis tanár nem fogja tudni pótolni. Szókimondóbb vélemények szerint a mélyebb közismereti képzés felesleges: „szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson”.

    Vajon tényleg felesleges a szakiskolások közismereti oktatása?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    27 hozzászólás Tovább

    Legénybúcsú vagy öltöny-nyakkendő?

    2015. október 26., 08:00 Módosítva: 2015.10.26 15:40
    39
    11 hozzászólás
    Dinamikusan nő a turisták száma, jobban, mint a környező országokban. A trend oka a néhány napra szabadidős céllal érkezők számának a növekedése, de nem egyszerűen az olcsó forint áll a háttérben.

    Egyre többen látogató érkezik hozzánk. 2014-ben már több, mint 12 millió vendégéjszakát töltöttek külföldi turisták magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a legmagasabb érték, amióta összehasonlítható adatok a rendelkezésre állnak. A turizmus fontos ágazata a gazdaságnak, a szállásadókon kívül a vendéglátókat és kiskereskedelmet is közvetlenül érinti. Iparági szereplők szerint a közvetett hatásokat is beleszámítva Magyarország GDP-jének közel egytizede köthető a turizmushoz. A Defacto megnézte a növekedés mögötti tendenciákat és lehetséges okait.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    11 hozzászólás Tovább

    Megvan, ki fizeti a minimálbért

    2015. október 5., 08:59 Módosítva: 2015.12.22 15:42
    256
    40 hozzászólás
    A minimálbér-emelés nagy részét a vállalatok áthárítják a fogyasztókra. Ez inkább a jómódú háztartásokat érinti hátrányosan, de sok segélyből vagy nyugdíjból élő szegényebb háztartás is rosszul jár. A nyertesek az alacsony keresetű dolgozók.

    Korábbi írásunkban megmutattuk, hogy a minimálbér emelése jelentősen növeli az alacsony keresetűek jövedelmét. De vajon ki fizeti meg ezt a béremelkedést? A profitjukat csökkentik vagy az áraikat emelik a minimálbéreseket alkalmazó vállalatok?

    Hogy erre választ kapjunk, megvizsgáltuk, mi történt a 2001-es és 2002-es radikális minimálbér-emelések után. Emlékeztetőül, 2000 és 2002 között a minimálbér 25 500 forintról (mai árakon 49 000 forint) 50 000 forintra (mai árakon 84 000 forint) emelkedett.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    40 hozzászólás Tovább

    Segít-e a minimálbér az alacsony keresetű dolgozókon?

    2015. szeptember 14., 08:55 Módosítva: 2015.12.22 15:42
    325
    16 hozzászólás
    A 2000 és 2002 közötti minimálbér-emelés az alacsony keresetű munkavállalók 4 százalékának elbocsátásához vezetett, a többiek jövedelmét azonban jelentősen, 21 százalékkal növelte. Összességében az alacsony keresetű munkavállalók valószínűleg jól jártak a minimálbér-emeléssel.

    A magyar kormányok többször is minimálbér-emeléssel próbálták növelni az alacsony keresetű munkavállalók jólétét, és legnagyobb parlamenti pártjaink mind támogatják a minimálbér emelését. De vajon tényleg segít a minimálbér az alacsony keresetű munkavállalókon? És milyen hatásai vannak a gazdaság más szereplőire?

    Ebben a bejegyzésben az első kérdésre adunk választ Harasztosi Péter és Lindner Attila (2015) tanulmánya alapján; következő bejegyzésünkben a második kérdésre térünk majd vissza.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    16 hozzászólás Tovább

    Megdöbbentő, mennyit ér egy jó tanár

    2015. augusztus 24., 12:00 Módosítva: 2015.08.25 00:54
    10583
    72 hozzászólás
    Egy jó tanár átlagosan több millió forinttal emelheti minden diákjának, és több tízmillióval minden osztályának életpályája-jövedelmét - mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Fontos lenne többet fektetnünk tanárainkba, hogy a legtöbbet hozhassák ki a magyar fiatalokból.

    Mennyit ér egy jó általános iskolai tanár? Egyesek szerint a jó tanár a diák egész életpályájának meghatározó eleme, ezért értéke felbecsülhetetlen. Másfelől viszont 2014-ben a magyar általános iskolai pedagógusok átlagbére a magánszektor diplomás átlagbérének alig 60 százalékát tette ki, sugallva, hogy társadalmunkat kevéssé érdekli tanáraink minősége. Gyerekeket alapfokon számolni és olvasni tanítani csak nem olyan nagy kihívás, gondolhatjuk.

    Fotó: Varga György

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    72 hozzászólás Tovább

    Nem könnyű keletre nyitni

    2015. augusztus 3., 09:01 Módosítva: 2015.08.24 12:00
    34
    4 hozzászólás
    A magyar külpolitika egyik fontos célja volt, hogy a magyar vállalatok - különösen a kis- és közepes vállalatok - többet exportáljanak a keleti országokba. Részletes adatokat vizsgálva kijelenthetjük, hogy a sikernek egyelőre nincs sok nyoma. Az elmúlt években ugyan nőtt a magyar export a keleti nyitás országaiba, de sokkal kevésbé nőtt, mint közép-európai versenytársaink exportja. Ráadásul a kiemelten fontos kis- és középvállalkozói szektor exportja is csak a volt szovjet tagállamokba nőtt jelentősen.

    A magyar gazdaságdiplomácia elmúlt éveinek fontos témája volt a „keleti nyitás” – vagyis a keleti országokba irányuló magyar export növelése, amit külön államtitkárság és új kereskedelmi képviseletek is segítenek. Sajtónyilatkozatok alapján a keleti nyitás főbb célországai Kína, Törökország, Oroszország és a többi volt szovjet tagállam, valamint a Közel-Kelet országai, így a továbbiakban ezekre az országokra koncentrálunk.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    4 hozzászólás Tovább

    Innen is jöhet a magyar csoda

    2015. július 13., 08:49 Módosítva: 2015.07.14 07:52
    460
    50 hozzászólás
    A hazánkban elköltött EU-támogatások a magyar GDP körülbelül 2 százalékát tették ki 2012-ben, körülbelül 4 százalékát minden évben 2013-15 között, és jövőre várhatóan visszaesnek a GDP 2 százalékára. Tehát okozhatták az EU-támogatások az elmúlt évek növekedését, és ez esetben jövőre lassulás várható.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    Magyarország gazdasága 2013 óta . Ezt kormányunk szívesen magyarázza reformjaival. Egy másik magyarázat, hogy a sokszor kritizált Európai Unió támogatásának köszönhetően növekedünk. Azt, hogy melyik magyarázat fontosabb, nehéz eldönteni; van azonban egy könnyebb kérdés, ami megválaszolható.

    Hogyan alakult, és hogyan fog alakulni, a hazánkban elköltött EU-támogatások értéke? A válasz segít megérteni, hogy az EU-pénzek egyáltalán okozhatják-e a növekedést; és, hogy ha igen, akkor mit várhatunk jövőre.

    50 hozzászólás Tovább

    Tényleg kifosztottak minket a külföldi bankok?

    2015. június 22., 08:59 Módosítva: 2015.06.22 22:15
    124
    37 hozzászólás
    A gyakori vélekedéssel ellentétben, a válság alatt a külföldi anyabankok nem hagyták cserben hazai leánybankjaikat. Tulajdonosként emelték leánybankjaik tőkéjét, finanszírozóként pedig előbb növelték, később szinten tartották leánybankjaik hitelállományát. Radikális forráskivonásra csak 2010 után került sor, valószínűleg részben a magyar kormány súlyos banki veszteségeket okozó intézkedései miatt.

    Mi történt az európai pénzügyi válság idején? Ezt beleégették az idegrendszerembe. Az történt, hogy azok a bankok, amelyek pénzügyi válság okán nehéz helyzetbe kerültek, a forrásaikat elkezdték hazavinni

    – fogalmazott Orbán Viktor 2014 végén. Ebből a miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy a hazai tulajdonú bankok arányának növelése lehet pénzügyi biztonságunk záloga.

    De vajon behozták vagy kivitték a pénzt a bankok a válság alatt?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    37 hozzászólás Tovább

    Korunk hőse, a piac

    301
    37 hozzászólás
    A fejlődő és a közepesen fejlett országok figyelemre méltó gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Ennek a drámai fejlődésnek valószínűleg az a magyarázata, hogy ebben az időszakban az érintett országok nagy része liberalizálta gazdaságát. (Írásunkat Andrei Shleifer “The Age of Milton Friedman” (Journal of Economic Literature 2009, 47:1, 123–135) című cikke inspirálta.)

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    1980 óta a fejlődő és közepesen fejlett országokban az életkörülmények drámai módon javultak.  Ma átlagban sokkal gazdagabbak, mint 1980-ban, és a szegények aránya is jelentősen csökkent.   Bár ez a változás az élet számos területére kiterjedt, első ábránk két reáljövedelemre vonatkozó mutatót, az egy főre jutó GDP-t és a mélyszegénységben (napi két dollárnál kevesebből) élők arányát ragadja ki a jelenség illusztrálására. (  Ábráink adatai elérhetőek itt. ) Az ábrán hat régió adatait mutatjuk 1980-tól 2013-ig, minden régióból kihagyva a fejlett országokat (például Európából Nyugat-Európát).

    37 hozzászólás Tovább

    Ne Kínát irigyeljük, hanem Lengyelországot!

    2015. május 11., 11:03 Módosítva: 2015.05.12 08:46
    800
    52 hozzászólás
    A rendszerváltás óta a visegrádi régió kifejezetten jól teljesített a világ többi részéhez képest. A régió fejlettsége jelentősen közelebb van ma Németországhoz, mint 1995-ben. Bár a visegrádi régió lassabban növekszik, mint Kína vagy India, ennek fő oka az utóbbi országok kezdeti – és máig meglévő – jelentős fejlettségbeli lemaradása. Sokkal kedvezőbb a kép, ha a régiót az 1995-ben hasonló fejlettségi szinten álló Brazíliához, Törökországhoz vagy Oroszországhoz hasonlítjuk. A baj az, hogy Magyarország viszont egyre inkább sereghajtóvá válik a visegrádi régión belül.

    Huszonöt évvel a rendszerváltás és tizenegy évvel az EU-csatlakozás után a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) még mindig az Európai Unió kevésbé fejlett országai közé tartozik. De egyáltalán jó irányba tart-e a régió a rendszerváltás óta? Csökkent a lemaradása Nyugat Európától?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    52 hozzászólás Tovább

    Mennyien leszünk Magyarországon 2050-ben?

    2015. április 27., 09:24 Módosítva: 2017.03.02 16:58
    1394
    62 hozzászólás
    2050-re a teljes hazai lakosság várhatóan 5,5 százalékkal, a munkaképes korú lakosság pedig 19 százalékkal fog csökkenni. Ez a nyugdíjak jelentős csökkenéséhez és az egy főre jutó államadósság növekedéséhez vezethet. A gazdasági következményeket rövid távon valószínűleg a bevándorlás ösztönzésével lehet a leginkább orvosolni.

    Magyarország népességének alakulása befolyásolhatja mind a magyar nemzet jövőjét, mind a magyar gazdaság működését. Vajon a következő ötven évben hogyan változik a hazánkban élők és dolgozók száma, és ez milyen gazdasági következményekkel jár?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    62 hozzászólás Tovább

    Kitörnek-e a roma fiatalok a mélyszegénységből?

    321
    4 hozzászólás

    Az elmúlt két évtizedben a roma fiatalok általános iskolai végzettségben csaknem felzárkóztak az országos átlaghoz. A középiskolát azonban kevesebb mint a felük végzi el, és lemaradásuk az érettségizettek között megnőtt. Mivel az érettségizettek jövedelme magasabb, és gyorsabban nő, mint a nem érettségizetteké, a romák és nem romák munkajövedelme közötti különbség az iskolai felzárkózás ellenére nem csökkent.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    4 hozzászólás Tovább

    A piacgazdaság tényleg erkölcstelen

    2015. március 30., 09:01 Módosítva: 2015.05.11 17:39
    424
    51 hozzászólás
    Elgondolkodtató kísérlet bizonyítja, hogy a piaci tranzakciók hajlamosabbá teszik az embereket az immorális viselkedésre.

    Egy piaci tranzakció sokszor okoz kárt a kívülállóknak. Például egy termék előállítása és piacra vezetése együtt járhat munkások embertelen körülmények közötti dolgoztatásával, gyermekmunkával vagy környezetszennyezéssel. Vajon igaz az a sokak által állított feltételezés, hogy a piac ráveszi az embereket immorális – a saját értékrendjüknek ellentmondó következményekkel járó – döntésekre?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    51 hozzászólás Tovább

    Mit adtak nekünk a hipermarketek?

    2015. március 16., 09:09 Módosítva: 2015.08.05 14:12
    689
    39 hozzászólás
    A mérlegadatok azt mutatják, hogy a nagyobb méretű boltok jelentősen hatékonyabbak, és magasabb béreket fizetnek, mint kisebb méretű társaik. A külföldi tulajdonú üzletek is hatékonyabbak, mint a hasonló méretű hazai tulajdonú boltok. Így a nagyobb méretű és külföldi boltokat sújtó kormányzati intézkedések a hatékonyság csökkenéséhez, az árak emelkedéséhez és a bérek csökkenéséhez vezethetnek.

    A kormányzati politika fontos részévé vált a hipermarketek és különösen a külföldi üzletláncok „megrendszabályozása.” Ezt számos olyan intézkedés szimbolizálja, amely rosszabbul érinti a nagyobb és külföldi tulajdonú üzleteket, mint a magyar boltokat és láncokat: ilyenek a méretfüggő különadók és élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése, az állami dohánykereskedelem vagy a vasárnapi zárva tartás. Milyen lenne a kiskereskedelem, ha – ezen intézkedések eredményeként – kevesebb nemzetközi hipermarket, és több magyar bolt szolgálná ki a vásárlókat?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

       

    39 hozzászólás Tovább

    Így megy külföldre a magyarok pénze

    A magyar háztartások egyre több pénzt tartanak külföldön. Az elmúlt 15 évben két időszakban növekedtek a külföldi betétek az átlagosnál erősebben: 2004 vége és 2006 közepe között, valamint jóval drámaibb mértékben 2011 vége és 2012 közepe között. Míg az első mögött az EU-csatlakozással együtt járó pénzügyi integráció, a második mögött a lakosság hazai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmának megrendülése állhatott.

    Gyakori, hogy az EU állampolgárai külföldön tartják pénzük egy részét. Ez lehet természetes folyamat, az európai integráció része. Ugyanakkor annak is lehet a jele, hogy a lakosság bizalma megrendült hazájának pénzügyi rendszerében. Megvizsgáltuk, hogy Magyarországon a közelmúlt különböző időszakaiban melyik magyarázat lehetett a valószínűbb.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    10 hozzászólás Tovább