Az orosz szankciók fájnak, de nem annyira

000 FW1CW
Egy friss tanulmány szerint Magyarország orosz exportja 2016 végéig 1,7 milliárd dollárral csökkent a szankciók miatt. Ez a szám csak negyedakkora, mint amit az utóbbi időben magyar kormányzati forrásokból hallhattunk. A magyar exportveszteség átlagosnak számít a visegrádi országok között.

A kereskedelmi és pénzügyi szankciók a külpolitika eszközei, céljuk a szankcionáló ország geopolitikai érdekeinek érvényesítése. A szankciók természetéből adódik, hogy gazdasági károkat okoznak, nem csupán a szankcionált országban, de a szankciót kivető ország egyes gazdasági szereplőinél is.

A Krím félsziget orosz megszállására és Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozására adott válaszul, 37 ország – köztük Magyarország – 2014 márciusától szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. A kezdeti, célzottabb intézkedéseket 2014. júliustól átfogóbb gazdasági szankciók követték, melyre válaszul Oroszország importtilalmat vetett ki egyes mezőgazdasági és élelmiszertermékekre. Mekkora exportveszteséget okoztak Magyarországnak ezek a szankciók?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Julian Hinz és Matthieu Crozet friss tanulmánya megmérte a szankcionáló országok exportveszteségét a konfliktus kibontakozásától, azaz 2014 elejétől 2015 végéig. (A tanulmány készítésekor 2016-os adatok még nem álltak rendelkezésre.) Az exportveszteség becsléséhez megnézték, mennyivel tért el az Oroszországba irányuló tényleges exportforgalom attól a hipotetikus exporttól, amit egy szankciók nélküli világban várnánk.

A szankciók nélküli export kiszámításához a közgazdaságtan népszerű külkereskedelmi modelljét, az ún. gravitációs modellt használták. Módszerük egyik előnye, hogy kiszűri azokat a tényezőket, melyek bár befolyásolják az egyes országok külkereskedelmét, nem függenek össze a szankciókkal. Ilyen például az olajár csökkenése és a rubel leértékelése, melyek a szankcióktól függetlenül is visszafogták az orosz importkeresletet.

A kibontakozó konfliktus már 2014 első hónapjaiban némileg visszafogta az Oroszországba irányuló exportot. A gazdasági szankciók megjelenésével a veszteségek értelemszerűen tovább emelkedtek. Magyarország becsült exportvesztesége 2015 végéig havonta átlagosan 46 millió dollár volt, azaz a két évre összesen 1,1 milliárd dollár. Ha azzal a szerintünk reális feltételezéssel élünk, hogy a havi veszteségek 2016-ban hasonló mértékűek voltak, akkor 2016 végéig az összes kimaradt export 1,7 milliárd dollárt tett ki. Ez lényegesen kisebb szám, mint a magyar kormány 6,5 milliárdos becslése.

Mekkora szerepet játszik e veszteségben az Oroszország által egyes agrártermékekre bevezetett importembargó? Hinz és Crozet azt találja, hogy a teljes magyar exportveszteségnek csak kis része (kevesebb mint 5%-a) származik az embargó által sújtott termékek kieső exportjából. Ez azért lehet, mert, ahogy korábban a Defacto is rámutatott, az embargó alá eső termékek aránya Magyarország orosz exportjában már 2014 előtt is alacsony volt. A magyar exportveszteség elsődleges oka tehát nem az orosz embargó, hanem az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók voltak.

exportdefacto

Mekkora a magyar exportveszteség a többi országéhoz képest? A fenti ábra a 2015 végéig keletkezett összes exportveszteséget mutatja arra a tíz országra (köztük Magyarországra), melyeket gazdasági méretükhöz képest leginkább érintenek a szankciók. Ukrajna, mely a szankcionáló országok között kétségkívül a konfliktus legnagyobb vesztese, adatproblémák miatt nem része a vizsgálatnak. A kék oszlopok a dollárban, a piros pöttyök a 2014 és 2015 közötti kétéves gazdasági termelés (GDP) százalékában mutatják a veszteséget. Az országokat az utóbbi mutató alapján rendeztük sorba.

A GDP arányában a szankciók a visegrádi országok és Finnország exportját érintették leginkább a tíz ország közül. A magyar exportveszteség a GDP 0,4 százaléka. A régióban ez átlagosnak számít; a szlovák és cseh GDP-arányos exportveszteség magasabb, a lengyel alacsonyabb ennél. Dollárértékben a szankcionáló országok között egyértelműen Németország exportvesztesége a legnagyobb (17 milliárd dollár). Ez nem meglepő, tekintve a német gazdaság méretét és exportorientáltságát. A német GDP-hez képest azonban ez a veszteség nem számít különösen nagynak.

Az orosz szankciók természetükből adódóan minden érintett országtól gazdasági áldozatot követelnek, bár különböző mértékben. A külkereskedelem korlátozása – akár embargóval, akár pénzügyi szankciók révén – mindig költséges, politikailag azonban indokolt lehet. A közvéleménynek joga van megismerni e költségek nagyságát. A veszteségeknek sem a felnagyítása, sem az elhallgatása nem szolgálja az érdekeinket.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?