Ezzel tudna sakkban tartani Putyin

Miután Oroszország bevonult a Krím félszigetre, az Egyesült Államok, az EU és több más ország gazdasági szankciókat vezetett be vele szemben. Oroszország válaszul betiltotta az Egyesül Államokból, Ausztráliából, Kanadából, Norvégiából és az EU-ból érkező mezőgazdasági termékek jelentős részének importját.

Mekkora hatásuk lehet a mostani és esetleges jövőbeli orosz szankcióknak a régiós gazdaságokra?

Ennek megértéséhez először nézzük meg, mennyire függenek egyes régiós országok az orosz exporttól! Az első ábrán négy országcsoportra mutatjuk az Oroszországba menő exportot a teljes export arányában. A csoportok a balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia), Lengyelország, Németország, és Magyarország. Az ábra 2013-as, azaz a szankciók bevezetése előtti adatokkal készült. ( Ábráink adatai elérhetők itt.)

Oroszország exportrészesedése a balti államok esetében több mint 16 százalék. Ezzel szemben Lengyelországban ez az arány 5 százalék körüli, Magyarországon és Németországban pedig még kevesebb. Az ábra természetes magyarázata, hogy a földrajzilag közel eső országok termékeik nagyobb arányát viszik Oroszországba. Úgy tűnhet tehát, hogy nem nagyon kell aggódnunk a mostani vagy jövőbeli orosz szankciók miatt.

De attól még, hogy Oroszország részesedése az összes exportban kicsi, lehetnek olyan termékek, ahol ez a részesedés nagy. Mivel az augusztusban bevezetett szankciók a mezőgazdasági termékekre vonatkoznak, nézzük meg közelebbről ezek exportját!

Második ábránkon a fenti országcsoportokra mutatjuk Oroszország részesedését a 2013-as mezőgazdasági exportban. Vagyis azt számoljuk ki, hogy 2013-ban az exportált zöldség, gyümölcs, hús, tejtermék és élelmiszer-készítmény teljes összegéből mekkora részt vásárolnak az oroszok. A részesedést jelző oszlopokat két részre osztjuk. Az alsó, kék színű rész azoknak a termékeknek a részesedését jelzi, amelyek importját Oroszország 2014. augusztus 7-én megtiltotta. A felső, piros rész pedig a maradék, embargó alá nem eső termékek részesedését mutatja.

Az oszlopok ezen az ábrán valamivel magasabbak: a mezőgazdasági termékek exportjában Oroszország részesedése nagyobb, mint a teljes exportban. A balti országok mezőgazdasági exportjuk 30 százalékát viszik Oroszországba, és ez az arány Lengyelországban pedig 7 százalék. Ennek a mintának is van természetes oka: a magasabb szállítási költség miatt a földrajzi közelség különösen fontos a mezőgazdasági termékek exportjában.

Az ábra szerint tehát az orosz szankciók nagymértékben sújthatják a mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Ha az oroszok nem veszik a lengyel almát, akkor azt másutt kell - sokszor olcsóbban - eladni.

Mennyire sújtják az egyes országcsoportokat a jelenlegi szankciók? Az oszlopok alsó (kék) részei azt mutatják, hogy az orosz importtilalom leginkább a balti országokat és Lengyelországot sújtja. Ők a mezőgazdasági exportjuk 14 illetve 5 százalékának kereshetnek új vevőt. Ugyanez az arány Magyarországon csak 1 százalék. Másképpen fogalmazva (a kék részt az egész oszlop méretéhez viszonyítva), az oroszok a magyar-orosz élelmiszerexportnak kevesebb, mint egyharmadát, a lengyel-orosz exportnak viszont közel kétharmadát tették tiltólistára.

Vagyis a tilalmak legjobban pont Oroszország leghangosabb bírálóit, a balti államokat és Lengyelországot érintik. Az ábra egyik lehetséges tanulsága az tehát, hogy az oroszbarát magyar külpolitika kifizetődő, mert megment minket a szankcióktól.

De van egy másik tanulság is. A fentiek szerint Oroszország hajlandó gazdasági eszközökkel befolyásolni a tőle függő országok politikáját. Ez Magyarország számára is kockázat, különösen, hogy az importgázon keresztül már most is komolyan függünk tőlük. És a kockázat csak nőni fog, ha az orosz kitettséget aktív gazdaságpolitikával (keleti nyitás, Paks) erősítjük. Ezért a Defacto szerint jobb lenne inkább más országokkal erősíteni gazdasági kapcsolatainkat.

(A cikk első verziója hibás második ábrával jelent meg. Köszönjük olvasónk észrevételét, az ábrát és hivatkozott számokat javítottuk.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!