Friss kommentek

Nincs is túltermelés bölcsészekből

2015. február 16., 13:18 Módosítva: 2015.05.12 17:15
4307
118 hozzászólás
A bölcsészek és a mérnökök között majdnem pont ugyanakkora a dolgozók aránya (magas), valamint a munkanélküliek vagy a segélyből élők aránya (nagyon alacsony). A dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként. Hamisnak tűnik tehát a közvélekedés, hogy túltermelés van bölcsészekből.

Politikusaink rendszeresen sugallják, hogy túl sok bölcsészt képez az ország, pedig sokkal könnyebb jó állást kapni mérnökként. Orbán Viktor például romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokról beszél, és a himihumi képzések kigyomlálását igéri. Palkovics László felsőoktatási államtitkár még direktebben fogalmaz, mikor a viccet idézi, mely szerint

Mit kérdez az elhelyezkedett bölcsész az állástalan bölcsésztől? ­ – Adhatom nagyobb kólával és nagyobb krumplival?

De vajon tényleg nehezebb bölcsészdiplomával jó munkát találni?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

118 hozzászólás Tovább

Nem ér célt a kormány kedvenc programja

2015. február 2., 08:55 Módosítva: 2015.07.03 12:38
413
9 hozzászólás
A közfoglalkoztatottak száma 2014-ben már 150 ezernél is magasabb volt. Bár a program deklarált célja őket a nyílt munkaerőpiacra vezetni, a közfoglalkoztatottak egyre csökenő hányada, a 2013 őszén kezdők kevesebb mint 10 százaléka volt munkaviszonyban fél évvel közfoglalkoztatotti munkájuk végezte után. A legtöbb korábbi közfoglalkoztatott újra visszakerült a programba, azt sugallva, hogy az ott dolgozók jelentős része hosszú távon bezáródik a közfoglalkoztatásba.

A közfoglalkoztatás a hazai foglalkoztatáspolitika szuperprojektje, amelynek deklarált célja, hogy “a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra.” Vajon hány embert érint ez a program, és mennyire sikeres abban, hogy az elsődleges munkapiacra vezesse őket?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

9 hozzászólás Tovább
  • Több tanult ember kell a dél-koreai csodához

    2015. január 19., 08:57 Módosítva: 2015.05.12 17:15
    914
    47 hozzászólás
    Egy főre jutó GDP-ben mérve Dél-Korea 1990-ben még kicsivel szegényebb, de 2010-re már 37 százalékkal gazdagabb volt, mint Magyarország. A látványos koreai növekedést a felsőoktatás hasonlóan látványos bővülése kísérte: ma már minden harmadik 25 év feletti koreainak diplomája van. Ha visszafogjuk a felsőoktatást, valószínűleg még jobban lemaradunk Koreától.

    Orbán Viktor követendő példaként tekint a gyorsan növekvő ázsiai gazdaságokra. A régió egyik legsikeresebb országa Dél-Korea, ami a hatvanas évek elején még szegény mezőgazdasági ország volt, mára azonban fejlett ipari országgá vált. Dél-Korea hatalmas növekedését valószínűleg a magas beruházásnak, az iparosodásnak és az egyre több és jobban képzett munkásnak köszönheti. Vajon milyen oktatáspolitika kapcsolódott ezekhez a sikerekhez? Hasonlít-e a dél-koreai oktatás átalakulása Orbán Viktor elképzeléseihez a gimnáziumi és egyetemi férőhelyek csökkentéséről?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    47 hozzászólás Tovább

    Putyin nagy választási csalása

    2015. január 5., 08:58 Módosítva: 2015.01.06 07:57
    373
    48 hozzászólás
    Kutatók egy egyszerű kísérlettel vizsgálták a szavazatszámlálási csalás mértékét a 2011-es orosz parlamenti választásokon. Az eredmények azt mutatják, hogy a moszkvai körzetekben Putyin pártja, az Egységes Oroszország 11 százaléknyi előnyt csalt össze magának. Ha vidéken legalább feleekkora volt a csalás mértéke, akkor Putyin parlamenti többsége is ezen múlt.

    Gyakran kerül elő arra utaló jel, hogy egy választáson az éppen hatalmon lévő párt csalt. Oroszországban például a 2011-es parlamenti választások után sokan számos rendellenességre  hívták fel a figyelmet . Bár az ilyen megfigyelések sugallhatják vagy alátámaszthatják a csalás tényét, nem tudhatjuk, hogy az mennyiben befolyásolta a választás kimenetelét. Vajon lehetséges-e nemcsak a csalás tényét, hanem annak a választásra való számszerű hatását is tudományos módszerekkel vizsgálni?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    48 hozzászólás Tovább

    Itt a bizonyíték a közbeszerzési mutyira

    2014. december 22., 11:43 Módosítva: 2015.01.05 09:59
    5393
    58 hozzászólás
    2010 szeptembere óta a 25 millió alatti becsült értékű közbeszerzésekre nem kell nyílt pályázatot kiírni. A szabály bevezetése után 40 százalékról 72 százalékra nőtt a 20 és 31 millió közötti közbeszerzések között a 25 millió alattiak értékének aránya. A növekedés közel fele annak az “egyéb gazdasági szolgáltatás” nevű iparágnak tudható be, amelyben a teljesítmény nehezen mérhető, azt sugallva, hogy a közbeszerzések átrendeződése részben korrupcióval magyarázható.

    A közbeszerzési törvény 2010 szeptemberében hatályba lépett módosítása szerint 25 millió forint alatti becsült értékű árubeszerzés vagy szolgáltatás esetén az ajánlatkérőnek nem kell nyílt eljárást folytatnia. Elég, ha---hirdetmény közzététele nélkül---meghív három gazdasági szereplőt, hogy tegyenek ajánlatot. Az Átlátszó több kíváló írásban is bemutatta, hogy meglepően gyakoriak az éppen 25 millió alatti összegű közbeszerzések. Vajon mennyire általános ez a jelenség, és mi lehet a magyarázata?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    58 hozzászólás Tovább

    Kiket fizetnek meg legjobban a multik?

    546
    36 hozzászólás
    Egy külföldi tulajdonba kerülő magyar vállalatnál átlagosan 19 százalékkal gyorsabban nőnek a bérek, mint a hazaiaknál. A legtöbbet a vezetők és a felsőfokú végzettségűek nyerik, de mindenkinek, még a takarítóknak a bére is emelkedik. A multik különösen nagyra értékelik az egyetemi végzettséget.

    Miben különböznek a külföldi tulajdonú vállalatok a belföldi kézben levőktől? A kérdés fontos, mivel a vállalati szektor dolgozóinak közel egyharmadát külföldi tulajdonú vállalatok alkalmazzák. Ebben a bejegyzésben azt nézzük meg, hogy van-e különbség a belföldi és külföldi vállalatok bérezése között, és ha van, mi lehet ennek az oka.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    36 hozzászólás Tovább

    Ezzel tudna sakkban tartani Putyin

    2014. november 24., 08:14 Módosítva: 2015.06.24 16:29
    117
    10 hozzászólás
    2013-ban a magyar export alig 3 százaléka ment Oroszországba. Az eddigi szankciók főleg a balti államoknak és Lengyelországnak fájnak, a közelmúltig oroszbarát Magyarországnak kevésbé. Azonban az orosz kitettség nekünk is kockázatot jelent.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    10 hozzászólás Tovább

    Ezért rossz ötlet a még több orosz gáz

    679
    30 hozzászólás

    Jelentősen többe kerül a gáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya. Ez valószínűleg nem az importtól való függésnek, hanem az orosz importtól való függésnek köszönhető. A tartósan olcsó gázhoz a szomszédos országokba menő vezetékekre lenne szükségünk, amelyeken keresztül hozzánk is eljuthat az orosszal versenyző nyugat-európai gáz.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    30 hozzászólás Tovább

    Keleti államunk van nyugati árakon

    2014. október 27., 11:52 Módosítva: 2015.01.05 09:59
    980
    26 hozzászólás

    A magyar állami szolgáltatások színvonala csak kicsit rosszabb, mint a balti vagy a visegrádi országoké. Viszont egy lakosra vetítve a magyar kormányzat 10 százalékkal drágább, mint az átlagos visegrádi, és 23 százalékkal drágább, mint az átlagos balti kormányzat. Lehetséges és érdemes lenne javítani a magyar állam hatékonyságán.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    26 hozzászólás Tovább

    Akiknél születés előtt bukhat a siker esélye

    2014. október 14., 10:19 Módosítva: 2014.10.14 19:56
    163
    18 hozzászólás
    Az alacsony testsúllyal született gyermekek életesélyei rosszabbak, mint a normál testsúllyal születetteké. Aggasztó, hogy az alacsony súllyal születettek aránya nem csökkent Magyarországon, sőt, az utóbbi években – különösen a szegényebb családokban – emelkedésnek indult.

    Megdöbbentő, hogy egy újszülött egészségi állapota mennyire szoros összefüggésben áll felnőttkori egészségével és sikerességével. Kutatások szerint a rossz születéskori egészségi állapot egyik fő jele az alacsony (2500 grammnál kisebb) születési súly. Az így induló gyermekek 20 százalékkal nagyobb eséllyel buknak ki a középiskolából, 18 százalékkal kevesebbet keresnek felnőttkorukban, és több mint kétszer akkora eséllyel lesznek asztmásak vagy kapnak szívrohamot, mint normál testsúllyal született testvéreik.

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    18 hozzászólás Tovább

    Szegényebb vagy gazdagabb lett a városa?

    96
    11 hozzászólás
    Az elmúlt másfél évtizedben Budapest és környéke között csökkent a családok jövedelemkülönbsége, de nőtt az iparűzésiadó-bevételek különbsége. Valószínűleg sok gazdag budapesti a városon kívülre költözött, de a vidéki önkormányzatok nem vonzottak több céget. Nagy a különbség egyes önkormányzatok között, ami lehet a helyi politika következménye.

    Az önkormányzati választások miatt most sokat foglalkozunk vele, de a mindennapokban is fontos, hogy mennyire fejlett a település, ahol élünk. Hazánkban nagy és változó a régiók közötti különbség: például Kelet-Magyarország relatív szegényebb és fokozatosan lemarad. Vajon változóak a különbségek egy régión belül is? Hogyan alakultak a jövedelmek Magyarország legnagyobb egybefüggő városi régiójában, Budapesten és közvetlen környékén?

    A blogról

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    11 hozzászólás Tovább

    Újraiparosítás: út a semmibe!

    197
    50 hozzászólás
    Magyarországon a szolgáltatások aránya a GDP-ben 65 százalék, amivel az EU alsó középmezőnyében vagyunk. A nálunk gazdagabb országokban nagyobb a szolgáltatások és kisebb az ipar aránya. A fejlődés útja valószínűleg nem az iparosodás.

    Orbán Viktor szerint az új magyar gazdasági modell egyik fontos eleme az újraiparosítás, vagyis az ipari termékek arányának növelése a GDP-ben. Cél, hogy 2018-ra mi legyünk Európa legiparosodottabb országa. De vajon tényleg a fejlődés jele, ha az ipar aránya nő, a szolgáltatásoké pedig csökken?

    A blogról

     

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    50 hozzászólás Tovább

    Használhatatlan diplomásokat képzünk?

    2014. szeptember 1., 08:55 Módosítva: 2014.12.15 15:39
    1579
    43 hozzászólás

    A felsőoktatással kapcsolatos viták visszatérő állítása, hogy túlságosan megnőtt az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma, és sokak diplomája semmit nem ér . Megvizsgáltuk, hogy nemzetközi összehasonlításban a számok mit mutatnak: valóban vannak mennyiségi vagy minőségi gondok diplomásainkkal?

    A blogról

     

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    43 hozzászólás Tovább

    Hát ezért jobb a Nyugat, mint a Kelet

    812
    68 hozzászólás

    Sokszor halljuk manapság, hogy a „nyugati világ” válságban van, és ezért Magyarországnak az EU további követése helyett érdemes részben a „keleti világ” sikeres országainak – például Oroszországnak vagy Kínának – a modelljét átvenni. Hogy segítsünk választani, utánajártunk: keleten vagy nyugaton boldogabbak az emberek?

    A blogról

     

    A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Defacto

    68 hozzászólás Tovább

    Csoda, hogy még dolgoznak a közszférában

    2014. augusztus 4., 08:59 Módosítva: 2014.12.15 15:39
    2796
    84 hozzászólás

    A közszféra része csaknem a teljes hazai egészségügy és oktatás, és ide tartozik a közpolitika kidolgozása és végrehajtása is. Jövőnket meghatározó kérdés tehát, hogy kik és hogyan dolgoznak a közszférában. Ezt pedig jelentősen befolyásolja a keresetük.

    Hogy alakultak az elmúlt 15 évben a közszféra bérei?

    Defacto

    84 hozzászólás Tovább

    Európai munkáért európai béreket?

    3116
    95 hozzászólás

    Az európai parlamenti választások előtt a pártok éles üzeneteket fogalmaztak meg a hazai árakról, bérekről és termelékenységről. Ízelítőül: „ Európai munkáért – európai béreket! ” „ Ne csak áraink, a fizetésünk is legyen európai! ” És „ A kecskeméti gyárban dolgozó magyar munkás pont ugyanannyit ér, mint bármelyik más Mercedes-alkalmazott. ” Ezek a szlogenek azt sugallják, hogy a magyar dolgozót méltatlanul alulfizetik az európaihoz képest, miközben áraink és munkánk európai.

     
    95 hozzászólás Tovább

    Ezért jó a kormánynak a sok külföldön dolgozó

    2014. július 8., 09:01 Módosítva: 2014.12.15 15:39
    861
    85 hozzászólás

    2014 első három hónapjában rekordmagas volt a foglalkoztatottság: a 15 és 64 év közötti magyar emberek 61 százaléka, több mint 4 millió ember dolgozott. A foglalkoztatottság az egyik legfontosabb gazdasági mutatónk: ha a foglalkoztatottak száma nő, akkor többen jutnak jöveledemhez és többen kerülnek kapcsolatba a piacgazdaság rendszerével. Hogyan alakult a foglalkoztatottság Magyarországon, és milyen tényezők befolyásolták az elmúlt négy évben?

    Első ábránkon a foglalkoztatottak arányát mutatjuk a 15-64 éves emberek között. Mindenki foglalkoztatottnak számít, aki legalább heti egy órát dolgozik.

    Defacto

    Forrás: KSH és MTA KRTK Munkaerőpiaci Tükör. 2014-re első negyedévi adat.

    85 hozzászólás Tovább

    Ezen múlik a lakáspiaci fordulat

    2014. június 23., 09:04 Módosítva: 2014.12.15 15:39
    99
    14 hozzászólás

    A blogról

    Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákon alapuló. A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    A lakás számos magyar háztartás legjelentősebb vagyontárgya, a lakásvétel vagy -eladás pedig sokunk életének egyik legfontosabb pénzügyi döntése. Mi határozza meg a lakásárakat, és mikorra várható, hogy Magyarországon újra emelkedni kezdenek?

    A válaszhoz először vizsgáljuk azt meg, hogy az ezredforduló óta hogyan alakultak a lakásárak a világban. Első ábránkon több ország lakásárait mutatjuk, az infláció hatásának kiszűrése után, a 2000 év első negyedévi árak arányában. A 120 százalék például azt jelenti, hogy az adott országban 2000 eleje óta 20 százalékkal emelkedtek a lakásárak.

    14 hozzászólás Tovább

    Megvan, mi rángatja a forintot

    2014. június 10., 09:32 Módosítva: 2014.12.15 15:39
    199
    37 hozzászólás

    A forint-euró árfolyam elvben sok mindentől függhet. Hathat rá többek között a gazdasági növekedés, az MNB-alapkamat, az infláció, a politikai és gazdasági bizonytalanság itthon és az eurózónában, a külkereskedelem intenzitása, a külföldi befektetések, és az, hogy a befektetők mindezen tényezőkről mit gondolnak. Lehetséges-e valami átláthatóbbat mondani arról, hogy mi határozza meg a forint erejét?

    37 hozzászólás Tovább

    A magyar csoda Mercedesen érkezhet

    2014. május 26., 10:06 Módosítva: 2014.12.15 15:39
    101
    11 hozzászólás

    A magyar feldolgozóipari cégek bevételének több, mint kétharmada külföldi eladásokból, vagyis exportból származik. Az export teljesítménye megmutatja, hogy mennyire versenyképesek külföldön a nálunk gyártott termékek. Hogy alakult a magyar és a régiós országok exportja az elmúlt két évtizedben? Mi magyarázhatja a régión belüli különbségeket?

    A blogról

     

    Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákon alapuló. A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Első ábránkon régiós országok exportját mutatjuk a világ összes exportjának arányában. Az országok közötti összehasonlítás érdekében minden ország exportrészesedését a saját 2000-es szintjéhez viszonyítjuk. Ha például a vonal vízszintes, akkor az adott ország részesedése a világ exportjában nem változik, ha pedig a vonal felfelé ível, az ország részesedése nő.

    graph10 1 2.png
    11 hozzászólás Tovább

    Zsákutca a magyar szakmunkásképzés

    378
    42 hozzászólás

    Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka érettségit nem adó szakiskolákban (régebbi nevén szakmunkásképző iskolákban) végzett. A szakképzés közelmúltbeli átalakításával Orbán Viktor szerint a kormány a helyes utat választotta . Vajon mennyit keres a jelentős magyar szakmunkás réteg? És mennyire készíti fel őket hosszú távra a szakiskolák által nyújtott tudás?

    A blogról

    Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákon alapuló. A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    A szakmunkás munkavállalók tipikusan 3 iskolai osztállyal tanultak többet, mint a 8 általánost végzettek, és 1-2 iskolai osztállyal kevesebbet, mint a felsőfokú diplomával nem rendelkező érettségizettek. Ezért az első ábrán a szakmunkások jövedelmét ezekhez a társadalmi csoportokhoz hasonlítom. Az ábra 1992 és 2012 között mutatja a 25–54 éves férfi munkavállalók bruttó havi reálkeresetét (nők esetében a helyzet nagyon hasonló).

    42 hozzászólás Tovább

    Itt lefizetik a választókat

    Nem ritka Magyarországon, hogy választási évben kinyitja a pénztárcáját a kormány. Jó példa erre Medgyessy Péter 2002-ben bevezetett száznapos programja, a Gyurcsány-kormány által 2006-ban átadott 164 kilométer autópálya, vagy Orbán Viktor idei avatás-dömpingje. Az ilyen feltűnő költekezést látva felmerül a kérdés, hogy pontosan mennyire befolyásolja a választási politika a gazdaságot. Mennyivel nőnek meg választási években a magyar állam kiadásai, és mi a helyzet más visegrádi országokban?

    A blogról

    Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákra alapuló. A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

    Első ábránkon a magyar állam éves kiadásait mutatjuk a GDP arányában 1996-tól 2013-ig. A függőleges vonalak a választási éveket jelölik. Az ábra üzenete egyértelmű: választási években megnőtt az állami kiadások aránya. Miközben a ciklusok közepén átlagosan körülbelül a GDP 49 százalékát költötte el a kormány, választási években már átlagosan 51 százalékát. A különbség nagyjából megfelel Békés megye éves GDP-jének. Az emelkedés megfigyelhető az időszak összes választási évében, kivéve 2010-et.

    1 hozzászólás Tovább

    Az uniós pénzosztás óriási kudarca

    2014. április 14., 08:57 Módosítva: 2015.01.05 09:59
    216
    102 hozzászólás

    Defacto

    HU+EU Szívecske, mutatja a kormány infografikája. Nem véletlenül: az Európai Unió az utóbbi években a magyar GDP mintegy 3%-át utalja Magyarországnak. A gazdasági felzárkózást és az európai összetartozást elősegítendő, az EU a pénz jelentős részét a területi különbségek csökkentésére küldi. Nem csoda hát, hogy a legszegényebb régiónk, Észak-Magyarország, egy főre vetítve másfélszer annyit kapott, mint a leggazdagabb Közép-Magyarország. (Észak-Magyarország alatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyéket, Közép-Magyarország alatt Budapestet és Pest megyét értjük.)

    Vajon csökkent ezzel párhuzamosan a területek közötti gazdasági különbség?

    102 hozzászólás Tovább

    Amiben a régiónknál és az EU-nál is jobbak vagyunk

    2014. március 31., 10:36 Módosítva: 2015.08.14 08:08
    116
    76 hozzászólás

    A külső egyensúlyi pozíció – az úgynevezett folyó fizetési mérleg – látványos javulása gyakran hivatkozott gazdaságstatisztika a „Magyarország jobban teljesít” kampány témái között. Ez a mérőszám 2008 óta jelentős hiányból érdemi többletbe csapott át. A magyar gazdaság  teljesítményét értékelő sorozatunk  negyedik részében azt vizsgáljuk, hogy mi magyarázza a külső egyensúly javulását, és hogy jó-e ez nekünk.

    Defacto

    76 hozzászólás Tovább

    Bebizonyítjuk a közbeszerzési mutyit

    791
    68 hozzászólás

    Defacto

    Ha van széles körben elfogadott politikai nézet ma Magyarországon, az valószínűleg az, hogy a közbeszerzés a korrupció melegágya. Anekdotákat mindenki ismer, és szívesen szörnyülködünk a másik oldal borzasztó túlkapásain. De vajon számszerűsíthető-e a politikai kapcsolatok fontossága a közbeszerzésekben?

    68 hozzászólás Tovább

    A kormány rángatja a magyar árakat

    2014. március 18., 11:10 Módosítva: 2014.12.15 15:39
    439
    4 hozzászólás

    Idén januárban és februárban is közel nulla volt az infláció, azaz a fogyasztói árak átlagosan majdnem pont ugyanott álltak, ahol egy évvel korábban. Ilyen mértékű árstabilitást utoljára több mint negyven éve értünk el. Ezzel szemben a szocialista kormány alatt 2007-ben 8 százalék fölött is járt az infláció. Az ilyen magas infláció már káros, mert nehezíti a gazdasági tervezést, valamint csökkenti a nominálisan rögzített bérek vásárlóerejét, ezzel leginkább a szegényebbeket sújtva.

    A magyar gazdaság teljesítményéről szóló sorozatunk újabb részében, a GDP és a bérek vizsgálata után, az inflációt vesszük szemügyre. Mi határozta meg az inflációt az elmúlt két politikai ciklusban? Mi a mai alacsony infláció oka? Várható, hogy sokáig alacsony marad?

    Hogy a kérdéseinkre választ kapjunk, vizsgáljuk meg először az inflációt hosszabb távon és nemzetközi összehasonlításban! Az alábbi ábra a magyar, a visegrádi hármak (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) átlagos, és az eurozóna átlagos éves inflációját mutatja.

    4 hozzászólás Tovább

    Többet keresünk, mint négy éve?

    2014. március 10., 17:13 Módosítva: 2014.12.15 15:40
    275
    14 hozzászólás

    Rosszabbul vagy jobban élünk, mint négy, nyolc vagy tizenkét éve? A magyar gazdasági teljesítményt áttekintő sorozatunk második részében a béreket vesszük szemügyre. Bár a gazdaság összteljesítménye szempontjából a múlt héten értékelt GDP a legfontosabb mutató, az átlagos magyar család anyagi jólétét mégis jelentős részben a bérek határozzák meg.

    bérek1
    Fotó: KSH
    14 hozzászólás Tovább

    Magyarország jobban teljesít?

    2014. március 3., 10:26 Módosítva: 2014.08.18 16:22
    891
    30 hozzászólás

    Nehéz ma úgy kilépni az utcára, hogy ne a címben szereplő szlogen köszönjön ránk. Fontos azonban azt is megfogalmazni, hogy pontosan miben és mihez képest teljesítünk jobban. A következő hetekben több makrogazdasági mutatószám alapján is értékeljük az elmúlt négy év teljesítményét. Ebben az első írásban a GDP alakulását vizsgáljuk, ami szoros összefüggésben áll a választók jólétének változásával, és a makrogazdasági teljesítmény legfontosabb indikátora.

    30 hozzászólás Tovább

    Ki járt jól a devizahitellel?

    2014. február 24., 08:58 Módosítva: 2014.12.15 15:40
    364
    32 hozzászólás

    Aki elég korán vette fel svájci frank hitelét, az a forint jelentős gyengülése ellenére jobban járt, mint egy ugyanakkora forinthitellel járt volna. De ettől még ezeket a hitelfelvevőket is megkárosíthatta a devizahitel, mert túlzott eladósodásra ösztönözhette őket.

    32 hozzászólás Tovább

    Miért cserélik le a vezetők negyedét?

    74
    6 hozzászólás

    Minden vállalat számára kulcskérdés, hogy a legfontosabb döntéshozói helyekre a lehető legalkalmasabb embereket találja meg. Nem véletlen, hogy a legmenőbb nagyvállalatok legfelsőbb szintű személyzeti döntéseit hónapokig (akár évekig) készítik elő, hogy a legkiválóbb menedzsereket fejvadászok tucatjai ostromolják, és mielőtt odaérnének, sokfordulós kiválasztási folyamaton esnek át.

    Hogy hogyan is zajlik ez a felsővezetői kiválasztás mondjuk a Magyar Államvasutaknál vagy a Szerencsejáték Zrt.-nél, arról viszonylag keveset tudunk – reméljük, hogy hasonló körültekintéssel. Egy érdekes különbséget mindenesetre felfedezhetünk a magánszektor és az állami vállalatok felsővezetőinek kiválasztásában.

    6 hozzászólás Tovább