Magyarország gazdasága 2013 óta nő. Ezt kormányunk szívesen magyarázza reformjaival. Egy másik magyarázat, hogy a sokszor kritizált Európai Unió támogatásának köszönhetően növekedünk. Azt, hogy melyik magyarázat fontosabb, nehéz eldönteni; van azonban egy könnyebb kérdés, ami megválaszolható.

Hogyan alakult, és hogyan fog alakulni, a hazánkban elköltött EU-támogatások értéke? A válasz segít megérteni, hogy az EU-pénzek egyáltalán okozhatják-e a növekedést; és, hogy ha igen, akkor mit várhatunk jövőre.

Mi történt az európai pénzügyi válság idején? Ezt beleégették az idegrendszerembe. Az történt, hogy azok a bankok, amelyek pénzügyi válság okán nehéz helyzetbe kerültek, a forrásaikat elkezdték hazavinni

– fogalmazott Orbán Viktor 2014 végén. Ebből a miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy a hazai tulajdonú bankok arányának növelése lehet pénzügyi biztonságunk záloga.

De vajon behozták vagy kivitték a pénzt a bankok a válság alatt?

1980 óta a fejlődő és közepesen fejlett országokban az életkörülmények drámai módon javultak.  Ma átlagban sokkal gazdagabbak, mint 1980-ban, és a szegények aránya is jelentősen csökkent.   Bár ez a változás az élet számos területére kiterjedt, első ábránk két reáljövedelemre vonatkozó mutatót, az egy főre jutó GDP-t és a mélyszegénységben (napi két dollárnál kevesebből) élők arányát ragadja ki a jelenség illusztrálására. (  Ábráink adatai elérhetőek itt. ) Az ábrán hat régió adatait mutatjuk 1980-tól 2013-ig, minden régióból kihagyva a fejlett országokat (például Európából Nyugat-Európát).

Huszonöt évvel a rendszerváltás és tizenegy évvel az EU-csatlakozás után a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) még mindig az Európai Unió kevésbé fejlett országai közé tartozik. De egyáltalán jó irányba tart-e a régió a rendszerváltás óta? Csökkent a lemaradása Nyugat Európától?

Magyarország népességének alakulása befolyásolhatja mind a magyar nemzet jövőjét, mind a magyar gazdaság működését. Vajon a következő ötven évben hogyan változik a hazánkban élők és dolgozók száma, és ez milyen gazdasági következményekkel jár?

Egy piaci tranzakció sokszor okoz kárt a kívülállóknak. Például egy termék előállítása és piacra vezetése együtt járhat munkások embertelen körülmények közötti dolgoztatásával, gyermekmunkával vagy környezetszennyezéssel. Vajon igaz az a sokak által állított feltételezés, hogy a piac ráveszi az embereket immorális – a saját értékrendjüknek ellentmondó következményekkel járó – döntésekre?

A kormányzati politika fontos részévé vált a hipermarketek és különösen a külföldi üzletláncok „megrendszabályozása.” Ezt számos olyan intézkedés szimbolizálja, amely rosszabbul érinti a nagyobb és külföldi tulajdonú üzleteket, mint a magyar boltokat és láncokat: ilyenek a méretfüggő különadók és élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése, az állami dohánykereskedelem vagy a vasárnapi zárva tartás. Milyen lenne a kiskereskedelem, ha – ezen intézkedések eredményeként – kevesebb nemzetközi hipermarket, és több magyar bolt szolgálná ki a vásárlókat?

Gyakori, hogy az EU állampolgárai külföldön tartják pénzük egy részét. Ez lehet természetes folyamat, az európai integráció része. Ugyanakkor annak is lehet a jele, hogy a lakosság bizalma megrendült hazájának pénzügyi rendszerében. Megvizsgáltuk, hogy Magyarországon a közelmúlt különböző időszakaiban melyik magyarázat lehetett a valószínűbb.

Politikusaink rendszeresen sugallják, hogy túl sok bölcsészt képez az ország, pedig sokkal könnyebb jó állást kapni mérnökként. Orbán Viktor például romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokról beszél, és a himihumi képzések kigyomlálását igéri. Palkovics László felsőoktatási államtitkár még direktebben fogalmaz, mikor a viccet idézi, mely szerint

Mit kérdez az elhelyezkedett bölcsész az állástalan bölcsésztől? ­ – Adhatom nagyobb kólával és nagyobb krumplival?

De vajon tényleg nehezebb bölcsészdiplomával jó munkát találni?

A közfoglalkoztatás a hazai foglalkoztatáspolitika szuperprojektje, amelynek deklarált célja, hogy “a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra.” Vajon hány embert érint ez a program, és mennyire sikeres abban, hogy az elsődleges munkapiacra vezesse őket?

Orbán Viktor követendő példaként tekint a gyorsan növekvő ázsiai gazdaságokra. A régió egyik legsikeresebb országa Dél-Korea, ami a hatvanas évek elején még szegény mezőgazdasági ország volt, mára azonban fejlett ipari országgá vált. Dél-Korea hatalmas növekedését valószínűleg a magas beruházásnak, az iparosodásnak és az egyre több és jobban képzett munkásnak köszönheti. Vajon milyen oktatáspolitika kapcsolódott ezekhez a sikerekhez? Hasonlít-e a dél-koreai oktatás átalakulása Orbán Viktor elképzeléseihez a gimnáziumi és egyetemi férőhelyek csökkentéséről?

Gyakran kerül elő arra utaló jel, hogy egy választáson az éppen hatalmon lévő párt csalt. Oroszországban például a 2011-es parlamenti választások után sokan számos rendellenességre  hívták fel a figyelmet . Bár az ilyen megfigyelések sugallhatják vagy alátámaszthatják a csalás tényét, nem tudhatjuk, hogy az mennyiben befolyásolta a választás kimenetelét. Vajon lehetséges-e nemcsak a csalás tényét, hanem annak a választásra való számszerű hatását is tudományos módszerekkel vizsgálni?

A közbeszerzési törvény 2010 szeptemberében hatályba lépett módosítása szerint 25 millió forint alatti becsült értékű árubeszerzés vagy szolgáltatás esetén az ajánlatkérőnek nem kell nyílt eljárást folytatnia. Elég, ha---hirdetmény közzététele nélkül---meghív három gazdasági szereplőt, hogy tegyenek ajánlatot. Az Átlátszó több kíváló írásban is bemutatta, hogy meglepően gyakoriak az éppen 25 millió alatti összegű közbeszerzések. Vajon mennyire általános ez a jelenség, és mi lehet a magyarázata?

Miben különböznek a külföldi tulajdonú vállalatok a belföldi kézben levőktől? A kérdés fontos, mivel a vállalati szektor dolgozóinak közel egyharmadát külföldi tulajdonú vállalatok alkalmazzák. Ebben a bejegyzésben azt nézzük meg, hogy van-e különbség a belföldi és külföldi vállalatok bérezése között, és ha van, mi lehet ennek az oka.

Megdöbbentő, hogy egy újszülött egészségi állapota mennyire szoros összefüggésben áll felnőttkori egészségével és sikerességével. Kutatások szerint a rossz születéskori egészségi állapot egyik fő jele az alacsony (2500 grammnál kisebb) születési súly. Az így induló gyermekek 20 százalékkal nagyobb eséllyel buknak ki a középiskolából, 18 százalékkal kevesebbet keresnek felnőttkorukban, és több mint kétszer akkora eséllyel lesznek asztmásak vagy kapnak szívrohamot, mint normál testsúllyal született testvéreik.

Az önkormányzati választások miatt most sokat foglalkozunk vele, de a mindennapokban is fontos, hogy mennyire fejlett a település, ahol élünk. Hazánkban nagy és változó a régiók közötti különbség: például Kelet-Magyarország relatív szegényebb és fokozatosan lemarad. Vajon változóak a különbségek egy régión belül is? Hogyan alakultak a jövedelmek Magyarország legnagyobb egybefüggő városi régiójában, Budapesten és közvetlen környékén?

Orbán Viktor szerint az új magyar gazdasági modell egyik fontos eleme az újraiparosítás, vagyis az ipari termékek arányának növelése a GDP-ben. Cél, hogy 2018-ra mi legyünk Európa legiparosodottabb országa. De vajon tényleg a fejlődés jele, ha az ipar aránya nő, a szolgáltatásoké pedig csökken?