Friss kommentek

Innen is jöhet a magyar csoda

2015. július 13., 08:49 Módosítva: 2015.07.14 07:52
460
50 hozzászólás
A hazánkban elköltött EU-támogatások a magyar GDP körülbelül 2 százalékát tették ki 2012-ben, körülbelül 4 százalékát minden évben 2013-15 között, és jövőre várhatóan visszaesnek a GDP 2 százalékára. Tehát okozhatták az EU-támogatások az elmúlt évek növekedését, és ez esetben jövőre lassulás várható.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Magyarország gazdasága 2013 óta . Ezt kormányunk szívesen magyarázza reformjaival. Egy másik magyarázat, hogy a sokszor kritizált Európai Unió támogatásának köszönhetően növekedünk. Azt, hogy melyik magyarázat fontosabb, nehéz eldönteni; van azonban egy könnyebb kérdés, ami megválaszolható.

Hogyan alakult, és hogyan fog alakulni, a hazánkban elköltött EU-támogatások értéke? A válasz segít megérteni, hogy az EU-pénzek egyáltalán okozhatják-e a növekedést; és, hogy ha igen, akkor mit várhatunk jövőre.

Tovább

Tényleg kifosztottak minket a külföldi bankok?

2015. június 22., 08:59 Módosítva: 2015.06.22 22:15
124
37 hozzászólás
A gyakori vélekedéssel ellentétben, a válság alatt a külföldi anyabankok nem hagyták cserben hazai leánybankjaikat. Tulajdonosként emelték leánybankjaik tőkéjét, finanszírozóként pedig előbb növelték, később szinten tartották leánybankjaik hitelállományát. Radikális forráskivonásra csak 2010 után került sor, valószínűleg részben a magyar kormány súlyos banki veszteségeket okozó intézkedései miatt.

Mi történt az európai pénzügyi válság idején? Ezt beleégették az idegrendszerembe. Az történt, hogy azok a bankok, amelyek pénzügyi válság okán nehéz helyzetbe kerültek, a forrásaikat elkezdték hazavinni

– fogalmazott Orbán Viktor 2014 végén. Ebből a miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy a hazai tulajdonú bankok arányának növelése lehet pénzügyi biztonságunk záloga.

De vajon behozták vagy kivitték a pénzt a bankok a válság alatt?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Korunk hőse, a piac

301
37 hozzászólás
A fejlődő és a közepesen fejlett országok figyelemre méltó gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Ennek a drámai fejlődésnek valószínűleg az a magyarázata, hogy ebben az időszakban az érintett országok nagy része liberalizálta gazdaságát. (Írásunkat Andrei Shleifer “The Age of Milton Friedman” (Journal of Economic Literature 2009, 47:1, 123–135) című cikke inspirálta.)

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

1980 óta a fejlődő és közepesen fejlett országokban az életkörülmények drámai módon javultak.  Ma átlagban sokkal gazdagabbak, mint 1980-ban, és a szegények aránya is jelentősen csökkent.   Bár ez a változás az élet számos területére kiterjedt, első ábránk két reáljövedelemre vonatkozó mutatót, az egy főre jutó GDP-t és a mélyszegénységben (napi két dollárnál kevesebből) élők arányát ragadja ki a jelenség illusztrálására. (  Ábráink adatai elérhetőek itt. ) Az ábrán hat régió adatait mutatjuk 1980-tól 2013-ig, minden régióból kihagyva a fejlett országokat (például Európából Nyugat-Európát).

Tovább

Ne Kínát irigyeljük, hanem Lengyelországot!

2015. május 11., 11:03 Módosítva: 2015.05.12 08:46
800
52 hozzászólás
A rendszerváltás óta a visegrádi régió kifejezetten jól teljesített a világ többi részéhez képest. A régió fejlettsége jelentősen közelebb van ma Németországhoz, mint 1995-ben. Bár a visegrádi régió lassabban növekszik, mint Kína vagy India, ennek fő oka az utóbbi országok kezdeti – és máig meglévő – jelentős fejlettségbeli lemaradása. Sokkal kedvezőbb a kép, ha a régiót az 1995-ben hasonló fejlettségi szinten álló Brazíliához, Törökországhoz vagy Oroszországhoz hasonlítjuk. A baj az, hogy Magyarország viszont egyre inkább sereghajtóvá válik a visegrádi régión belül.

Huszonöt évvel a rendszerváltás és tizenegy évvel az EU-csatlakozás után a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) még mindig az Európai Unió kevésbé fejlett országai közé tartozik. De egyáltalán jó irányba tart-e a régió a rendszerváltás óta? Csökkent a lemaradása Nyugat Európától?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Mennyien leszünk Magyarországon 2050-ben?

2015. április 27., 09:24 Módosítva: 2017.03.02 16:58
1394
62 hozzászólás
2050-re a teljes hazai lakosság várhatóan 5,5 százalékkal, a munkaképes korú lakosság pedig 19 százalékkal fog csökkenni. Ez a nyugdíjak jelentős csökkenéséhez és az egy főre jutó államadósság növekedéséhez vezethet. A gazdasági következményeket rövid távon valószínűleg a bevándorlás ösztönzésével lehet a leginkább orvosolni.

Magyarország népességének alakulása befolyásolhatja mind a magyar nemzet jövőjét, mind a magyar gazdaság működését. Vajon a következő ötven évben hogyan változik a hazánkban élők és dolgozók száma, és ez milyen gazdasági következményekkel jár?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Kitörnek-e a roma fiatalok a mélyszegénységből?

321
4 hozzászólás

Az elmúlt két évtizedben a roma fiatalok általános iskolai végzettségben csaknem felzárkóztak az országos átlaghoz. A középiskolát azonban kevesebb mint a felük végzi el, és lemaradásuk az érettségizettek között megnőtt. Mivel az érettségizettek jövedelme magasabb, és gyorsabban nő, mint a nem érettségizetteké, a romák és nem romák munkajövedelme közötti különbség az iskolai felzárkózás ellenére nem csökkent.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

A piacgazdaság tényleg erkölcstelen

2015. március 30., 09:01 Módosítva: 2015.05.11 17:39
424
51 hozzászólás
Elgondolkodtató kísérlet bizonyítja, hogy a piaci tranzakciók hajlamosabbá teszik az embereket az immorális viselkedésre.

Egy piaci tranzakció sokszor okoz kárt a kívülállóknak. Például egy termék előállítása és piacra vezetése együtt járhat munkások embertelen körülmények közötti dolgoztatásával, gyermekmunkával vagy környezetszennyezéssel. Vajon igaz az a sokak által állított feltételezés, hogy a piac ráveszi az embereket immorális – a saját értékrendjüknek ellentmondó következményekkel járó – döntésekre?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Mit adtak nekünk a hipermarketek?

2015. március 16., 09:09 Módosítva: 2015.08.05 14:12
689
39 hozzászólás
A mérlegadatok azt mutatják, hogy a nagyobb méretű boltok jelentősen hatékonyabbak, és magasabb béreket fizetnek, mint kisebb méretű társaik. A külföldi tulajdonú üzletek is hatékonyabbak, mint a hasonló méretű hazai tulajdonú boltok. Így a nagyobb méretű és külföldi boltokat sújtó kormányzati intézkedések a hatékonyság csökkenéséhez, az árak emelkedéséhez és a bérek csökkenéséhez vezethetnek.

A kormányzati politika fontos részévé vált a hipermarketek és különösen a külföldi üzletláncok „megrendszabályozása.” Ezt számos olyan intézkedés szimbolizálja, amely rosszabbul érinti a nagyobb és külföldi tulajdonú üzleteket, mint a magyar boltokat és láncokat: ilyenek a méretfüggő különadók és élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése, az állami dohánykereskedelem vagy a vasárnapi zárva tartás. Milyen lenne a kiskereskedelem, ha – ezen intézkedések eredményeként – kevesebb nemzetközi hipermarket, és több magyar bolt szolgálná ki a vásárlókat?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

   

Tovább

Így megy külföldre a magyarok pénze

A magyar háztartások egyre több pénzt tartanak külföldön. Az elmúlt 15 évben két időszakban növekedtek a külföldi betétek az átlagosnál erősebben: 2004 vége és 2006 közepe között, valamint jóval drámaibb mértékben 2011 vége és 2012 közepe között. Míg az első mögött az EU-csatlakozással együtt járó pénzügyi integráció, a második mögött a lakosság hazai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmának megrendülése állhatott.

Gyakori, hogy az EU állampolgárai külföldön tartják pénzük egy részét. Ez lehet természetes folyamat, az európai integráció része. Ugyanakkor annak is lehet a jele, hogy a lakosság bizalma megrendült hazájának pénzügyi rendszerében. Megvizsgáltuk, hogy Magyarországon a közelmúlt különböző időszakaiban melyik magyarázat lehetett a valószínűbb.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Nincs is túltermelés bölcsészekből

2015. február 16., 13:18 Módosítva: 2015.05.12 17:15
4307
118 hozzászólás
A bölcsészek és a mérnökök között majdnem pont ugyanakkora a dolgozók aránya (magas), valamint a munkanélküliek vagy a segélyből élők aránya (nagyon alacsony). A dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként. Hamisnak tűnik tehát a közvélekedés, hogy túltermelés van bölcsészekből.

Politikusaink rendszeresen sugallják, hogy túl sok bölcsészt képez az ország, pedig sokkal könnyebb jó állást kapni mérnökként. Orbán Viktor például romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokról beszél, és a himihumi képzések kigyomlálását igéri. Palkovics László felsőoktatási államtitkár még direktebben fogalmaz, mikor a viccet idézi, mely szerint

Mit kérdez az elhelyezkedett bölcsész az állástalan bölcsésztől? ­ – Adhatom nagyobb kólával és nagyobb krumplival?

De vajon tényleg nehezebb bölcsészdiplomával jó munkát találni?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Nem ér célt a kormány kedvenc programja

2015. február 2., 08:55 Módosítva: 2015.07.03 12:38
413
9 hozzászólás
A közfoglalkoztatottak száma 2014-ben már 150 ezernél is magasabb volt. Bár a program deklarált célja őket a nyílt munkaerőpiacra vezetni, a közfoglalkoztatottak egyre csökenő hányada, a 2013 őszén kezdők kevesebb mint 10 százaléka volt munkaviszonyban fél évvel közfoglalkoztatotti munkájuk végezte után. A legtöbb korábbi közfoglalkoztatott újra visszakerült a programba, azt sugallva, hogy az ott dolgozók jelentős része hosszú távon bezáródik a közfoglalkoztatásba.

A közfoglalkoztatás a hazai foglalkoztatáspolitika szuperprojektje, amelynek deklarált célja, hogy “a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra.” Vajon hány embert érint ez a program, és mennyire sikeres abban, hogy az elsődleges munkapiacra vezesse őket?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Több tanult ember kell a dél-koreai csodához

2015. január 19., 08:57 Módosítva: 2015.05.12 17:15
914
47 hozzászólás
Egy főre jutó GDP-ben mérve Dél-Korea 1990-ben még kicsivel szegényebb, de 2010-re már 37 százalékkal gazdagabb volt, mint Magyarország. A látványos koreai növekedést a felsőoktatás hasonlóan látványos bővülése kísérte: ma már minden harmadik 25 év feletti koreainak diplomája van. Ha visszafogjuk a felsőoktatást, valószínűleg még jobban lemaradunk Koreától.

Orbán Viktor követendő példaként tekint a gyorsan növekvő ázsiai gazdaságokra. A régió egyik legsikeresebb országa Dél-Korea, ami a hatvanas évek elején még szegény mezőgazdasági ország volt, mára azonban fejlett ipari országgá vált. Dél-Korea hatalmas növekedését valószínűleg a magas beruházásnak, az iparosodásnak és az egyre több és jobban képzett munkásnak köszönheti. Vajon milyen oktatáspolitika kapcsolódott ezekhez a sikerekhez? Hasonlít-e a dél-koreai oktatás átalakulása Orbán Viktor elképzeléseihez a gimnáziumi és egyetemi férőhelyek csökkentéséről?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Putyin nagy választási csalása

2015. január 5., 08:58 Módosítva: 2015.01.06 07:57
373
48 hozzászólás
Kutatók egy egyszerű kísérlettel vizsgálták a szavazatszámlálási csalás mértékét a 2011-es orosz parlamenti választásokon. Az eredmények azt mutatják, hogy a moszkvai körzetekben Putyin pártja, az Egységes Oroszország 11 százaléknyi előnyt csalt össze magának. Ha vidéken legalább feleekkora volt a csalás mértéke, akkor Putyin parlamenti többsége is ezen múlt.

Gyakran kerül elő arra utaló jel, hogy egy választáson az éppen hatalmon lévő párt csalt. Oroszországban például a 2011-es parlamenti választások után sokan számos rendellenességre  hívták fel a figyelmet . Bár az ilyen megfigyelések sugallhatják vagy alátámaszthatják a csalás tényét, nem tudhatjuk, hogy az mennyiben befolyásolta a választás kimenetelét. Vajon lehetséges-e nemcsak a csalás tényét, hanem annak a választásra való számszerű hatását is tudományos módszerekkel vizsgálni?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Itt a bizonyíték a közbeszerzési mutyira

2014. december 22., 11:43 Módosítva: 2015.01.05 09:59
5393
58 hozzászólás
2010 szeptembere óta a 25 millió alatti becsült értékű közbeszerzésekre nem kell nyílt pályázatot kiírni. A szabály bevezetése után 40 százalékról 72 százalékra nőtt a 20 és 31 millió közötti közbeszerzések között a 25 millió alattiak értékének aránya. A növekedés közel fele annak az “egyéb gazdasági szolgáltatás” nevű iparágnak tudható be, amelyben a teljesítmény nehezen mérhető, azt sugallva, hogy a közbeszerzések átrendeződése részben korrupcióval magyarázható.

A közbeszerzési törvény 2010 szeptemberében hatályba lépett módosítása szerint 25 millió forint alatti becsült értékű árubeszerzés vagy szolgáltatás esetén az ajánlatkérőnek nem kell nyílt eljárást folytatnia. Elég, ha---hirdetmény közzététele nélkül---meghív három gazdasági szereplőt, hogy tegyenek ajánlatot. Az Átlátszó több kíváló írásban is bemutatta, hogy meglepően gyakoriak az éppen 25 millió alatti összegű közbeszerzések. Vajon mennyire általános ez a jelenség, és mi lehet a magyarázata?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Kiket fizetnek meg legjobban a multik?

546
36 hozzászólás
Egy külföldi tulajdonba kerülő magyar vállalatnál átlagosan 19 százalékkal gyorsabban nőnek a bérek, mint a hazaiaknál. A legtöbbet a vezetők és a felsőfokú végzettségűek nyerik, de mindenkinek, még a takarítóknak a bére is emelkedik. A multik különösen nagyra értékelik az egyetemi végzettséget.

Miben különböznek a külföldi tulajdonú vállalatok a belföldi kézben levőktől? A kérdés fontos, mivel a vállalati szektor dolgozóinak közel egyharmadát külföldi tulajdonú vállalatok alkalmazzák. Ebben a bejegyzésben azt nézzük meg, hogy van-e különbség a belföldi és külföldi vállalatok bérezése között, és ha van, mi lehet ennek az oka.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Ezzel tudna sakkban tartani Putyin

2014. november 24., 08:14 Módosítva: 2015.06.24 16:29
117
10 hozzászólás
2013-ban a magyar export alig 3 százaléka ment Oroszországba. Az eddigi szankciók főleg a balti államoknak és Lengyelországnak fájnak, a közelmúltig oroszbarát Magyarországnak kevésbé. Azonban az orosz kitettség nekünk is kockázatot jelent.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Ezért rossz ötlet a még több orosz gáz

679
30 hozzászólás

Jelentősen többe kerül a gáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya. Ez valószínűleg nem az importtól való függésnek, hanem az orosz importtól való függésnek köszönhető. A tartósan olcsó gázhoz a szomszédos országokba menő vezetékekre lenne szükségünk, amelyeken keresztül hozzánk is eljuthat az orosszal versenyző nyugat-európai gáz.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Keleti államunk van nyugati árakon

2014. október 27., 11:52 Módosítva: 2015.01.05 09:59
980
26 hozzászólás

A magyar állami szolgáltatások színvonala csak kicsit rosszabb, mint a balti vagy a visegrádi országoké. Viszont egy lakosra vetítve a magyar kormányzat 10 százalékkal drágább, mint az átlagos visegrádi, és 23 százalékkal drágább, mint az átlagos balti kormányzat. Lehetséges és érdemes lenne javítani a magyar állam hatékonyságán.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Akiknél születés előtt bukhat a siker esélye

2014. október 14., 10:19 Módosítva: 2014.10.14 19:56
163
18 hozzászólás
Az alacsony testsúllyal született gyermekek életesélyei rosszabbak, mint a normál testsúllyal születetteké. Aggasztó, hogy az alacsony súllyal születettek aránya nem csökkent Magyarországon, sőt, az utóbbi években – különösen a szegényebb családokban – emelkedésnek indult.

Megdöbbentő, hogy egy újszülött egészségi állapota mennyire szoros összefüggésben áll felnőttkori egészségével és sikerességével. Kutatások szerint a rossz születéskori egészségi állapot egyik fő jele az alacsony (2500 grammnál kisebb) születési súly. Az így induló gyermekek 20 százalékkal nagyobb eséllyel buknak ki a középiskolából, 18 százalékkal kevesebbet keresnek felnőttkorukban, és több mint kétszer akkora eséllyel lesznek asztmásak vagy kapnak szívrohamot, mint normál testsúllyal született testvéreik.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Szegényebb vagy gazdagabb lett a városa?

96
11 hozzászólás
Az elmúlt másfél évtizedben Budapest és környéke között csökkent a családok jövedelemkülönbsége, de nőtt az iparűzésiadó-bevételek különbsége. Valószínűleg sok gazdag budapesti a városon kívülre költözött, de a vidéki önkormányzatok nem vonzottak több céget. Nagy a különbség egyes önkormányzatok között, ami lehet a helyi politika következménye.

Az önkormányzati választások miatt most sokat foglalkozunk vele, de a mindennapokban is fontos, hogy mennyire fejlett a település, ahol élünk. Hazánkban nagy és változó a régiók közötti különbség: például Kelet-Magyarország relatív szegényebb és fokozatosan lemarad. Vajon változóak a különbségek egy régión belül is? Hogyan alakultak a jövedelmek Magyarország legnagyobb egybefüggő városi régiójában, Budapesten és közvetlen környékén?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Újraiparosítás: út a semmibe!

197
50 hozzászólás
Magyarországon a szolgáltatások aránya a GDP-ben 65 százalék, amivel az EU alsó középmezőnyében vagyunk. A nálunk gazdagabb országokban nagyobb a szolgáltatások és kisebb az ipar aránya. A fejlődés útja valószínűleg nem az iparosodás.

Orbán Viktor szerint az új magyar gazdasági modell egyik fontos eleme az újraiparosítás, vagyis az ipari termékek arányának növelése a GDP-ben. Cél, hogy 2018-ra mi legyünk Európa legiparosodottabb országa. De vajon tényleg a fejlődés jele, ha az ipar aránya nő, a szolgáltatásoké pedig csökken?

A blogról

 

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Használhatatlan diplomásokat képzünk?

2014. szeptember 1., 08:55 Módosítva: 2014.12.15 15:39
1579
43 hozzászólás

A felsőoktatással kapcsolatos viták visszatérő állítása, hogy túlságosan megnőtt az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma, és sokak diplomája semmit nem ér . Megvizsgáltuk, hogy nemzetközi összehasonlításban a számok mit mutatnak: valóban vannak mennyiségi vagy minőségi gondok diplomásainkkal?

A blogról

 

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Hát ezért jobb a Nyugat, mint a Kelet

812
68 hozzászólás

Sokszor halljuk manapság, hogy a „nyugati világ” válságban van, és ezért Magyarországnak az EU további követése helyett érdemes részben a „keleti világ” sikeres országainak – például Oroszországnak vagy Kínának – a modelljét átvenni. Hogy segítsünk választani, utánajártunk: keleten vagy nyugaton boldogabbak az emberek?

A blogról

 

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Tovább

Csoda, hogy még dolgoznak a közszférában

2014. augusztus 4., 08:59 Módosítva: 2014.12.15 15:39
2796
84 hozzászólás

A közszféra része csaknem a teljes hazai egészségügy és oktatás, és ide tartozik a közpolitika kidolgozása és végrehajtása is. Jövőnket meghatározó kérdés tehát, hogy kik és hogyan dolgoznak a közszférában. Ezt pedig jelentősen befolyásolja a keresetük.

Hogy alakultak az elmúlt 15 évben a közszféra bérei?

Defacto

Tovább

Európai munkáért európai béreket?

3116
95 hozzászólás

Az európai parlamenti választások előtt a pártok éles üzeneteket fogalmaztak meg a hazai árakról, bérekről és termelékenységről. Ízelítőül: „ Európai munkáért – európai béreket! ” „ Ne csak áraink, a fizetésünk is legyen európai! ” És „ A kecskeméti gyárban dolgozó magyar munkás pont ugyanannyit ér, mint bármelyik más Mercedes-alkalmazott. ” Ezek a szlogenek azt sugallják, hogy a magyar dolgozót méltatlanul alulfizetik az európaihoz képest, miközben áraink és munkánk európai.

 
Tovább

Ezért jó a kormánynak a sok külföldön dolgozó

2014. július 8., 09:01 Módosítva: 2014.12.15 15:39
861
85 hozzászólás

2014 első három hónapjában rekordmagas volt a foglalkoztatottság: a 15 és 64 év közötti magyar emberek 61 százaléka, több mint 4 millió ember dolgozott. A foglalkoztatottság az egyik legfontosabb gazdasági mutatónk: ha a foglalkoztatottak száma nő, akkor többen jutnak jöveledemhez és többen kerülnek kapcsolatba a piacgazdaság rendszerével. Hogyan alakult a foglalkoztatottság Magyarországon, és milyen tényezők befolyásolták az elmúlt négy évben?

Első ábránkon a foglalkoztatottak arányát mutatjuk a 15-64 éves emberek között. Mindenki foglalkoztatottnak számít, aki legalább heti egy órát dolgozik.

Defacto

Forrás: KSH és MTA KRTK Munkaerőpiaci Tükör. 2014-re első negyedévi adat.

Tovább

Ezen múlik a lakáspiaci fordulat

2014. június 23., 09:04 Módosítva: 2014.12.15 15:39
99
14 hozzászólás

A blogról

Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákon alapuló. A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

A lakás számos magyar háztartás legjelentősebb vagyontárgya, a lakásvétel vagy -eladás pedig sokunk életének egyik legfontosabb pénzügyi döntése. Mi határozza meg a lakásárakat, és mikorra várható, hogy Magyarországon újra emelkedni kezdenek?

A válaszhoz először vizsgáljuk azt meg, hogy az ezredforduló óta hogyan alakultak a lakásárak a világban. Első ábránkon több ország lakásárait mutatjuk, az infláció hatásának kiszűrése után, a 2000 év első negyedévi árak arányában. A 120 százalék például azt jelenti, hogy az adott országban 2000 eleje óta 20 százalékkal emelkedtek a lakásárak.

Tovább

Megvan, mi rángatja a forintot

2014. június 10., 09:32 Módosítva: 2014.12.15 15:39
199
37 hozzászólás

A forint-euró árfolyam elvben sok mindentől függhet. Hathat rá többek között a gazdasági növekedés, az MNB-alapkamat, az infláció, a politikai és gazdasági bizonytalanság itthon és az eurózónában, a külkereskedelem intenzitása, a külföldi befektetések, és az, hogy a befektetők mindezen tényezőkről mit gondolnak. Lehetséges-e valami átláthatóbbat mondani arról, hogy mi határozza meg a forint erejét?

Tovább

A magyar csoda Mercedesen érkezhet

2014. május 26., 10:06 Módosítva: 2014.12.15 15:39
101
11 hozzászólás

A magyar feldolgozóipari cégek bevételének több, mint kétharmada külföldi eladásokból, vagyis exportból származik. Az export teljesítménye megmutatja, hogy mennyire versenyképesek külföldön a nálunk gyártott termékek. Hogy alakult a magyar és a régiós országok exportja az elmúlt két évtizedben? Mi magyarázhatja a régión belüli különbségeket?

A blogról

 

Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákon alapuló. A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Első ábránkon régiós országok exportját mutatjuk a világ összes exportjának arányában. Az országok közötti összehasonlítás érdekében minden ország exportrészesedését a saját 2000-es szintjéhez viszonyítjuk. Ha például a vonal vízszintes, akkor az adott ország részesedése a világ exportjában nem változik, ha pedig a vonal felfelé ível, az ország részesedése nő.

graph10 1 2.png
Tovább

Zsákutca a magyar szakmunkásképzés

378
42 hozzászólás

Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka érettségit nem adó szakiskolákban (régebbi nevén szakmunkásképző iskolákban) végzett. A szakképzés közelmúltbeli átalakításával Orbán Viktor szerint a kormány a helyes utat választotta . Vajon mennyit keres a jelentős magyar szakmunkás réteg? És mennyire készíti fel őket hosszú távra a szakiskolák által nyújtott tudás?

A blogról

Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákon alapuló. A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

A szakmunkás munkavállalók tipikusan 3 iskolai osztállyal tanultak többet, mint a 8 általánost végzettek, és 1-2 iskolai osztállyal kevesebbet, mint a felsőfokú diplomával nem rendelkező érettségizettek. Ezért az első ábrán a szakmunkások jövedelmét ezekhez a társadalmi csoportokhoz hasonlítom. Az ábra 1992 és 2012 között mutatja a 25–54 éves férfi munkavállalók bruttó havi reálkeresetét (nők esetében a helyzet nagyon hasonló).

Tovább