Az uniós pénzosztás óriási kudarca

HU+EU Szívecske, mutatja a kormány infografikája. Nem véletlenül: az Európai Unió az utóbbi években a magyar GDP mintegy 3%-át utalja Magyarországnak. A gazdasági felzárkózást és az európai összetartozást elősegítendő, az EU a pénz jelentős részét a területi különbségek csökkentésére küldi. Nem csoda hát, hogy a legszegényebb régiónk, Észak-Magyarország, egy főre vetítve másfélszer annyit kapott, mint a leggazdagabb Közép-Magyarország. (Észak-Magyarország alatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyéket, Közép-Magyarország alatt Budapestet és Pest megyét értjük.)

Vajon csökkent ezzel párhuzamosan a területek közötti gazdasági különbség?

Első ábránk az Észak-Magyarországon, illetve Közép-Magyarországon megtermelt GDP alakulását mutatja, a teljes magyar GDP arányában. Az EU-csatlakozásunk évében, 2004-ben, a régiók termelése között óriási különbség volt. Míg Közép-Magyarország a magyar GDP közel 45 százalékát termelte meg (bal tengely), addig Észak-Magyarország mindössze 8 százalékát (jobb tengely). Ez a különbség pedig 2004 után csökkenés helyett tovább nőtt: a teljes magyar gazdasághoz képest Közép-Magyarország termelése jelentősen növekedett, miközben Észak-Magyarországé csökkent.

Ennek a szomorú változásnak az egyik oka a két régió népességének alakulása. 2004 és 2011 között Közép-Magyarország lakossága 142 ezer emberrel nőtt, viszont Észak-Magyarország lakossága 85 ezer emberrel csökkent. Mivel sok ember Észak-Magyarország helyett most Budapest környékén dolgozik, a régiók össztermelésének különbsége megnőtt.

De nem csak erről van szó. Második ábránkon a két területen megtermelt egy főre jutó GDP alakulását mutatjuk 2000 és 2011 között. A minta hasonló, mint az első ábrán. Már az EU-csatlakozásunk évében, 2004-ben óriási volt a régiók közötti fejlettségi különbség. Míg egy átlagos észak-magyarországi lakos csak körülbelül 5400 eurót (1.3 millió forintot) termelt, addig egy közép-magyarországi lakos körülbelül 13 ezer eurót (3.3 millió forintot). Ez a 145 százalékos különbség csökkenés helyett 2011-re 176 százalékra nőtt. A leszakadás méretét mutatja, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében az egész EU-ban Észak-Magyarország a kilencedik legszegényebb.

Összességében tehát 2004 és 2011 között a területi fejlettségbeli különbségek a rengeteg európai támogatás ellenére erőteljesen nőttek. Amíg Közép-Magyarországon egyre többen termelnek egyre többet, Észak-Magyarországon egyre kevesebben termelnek egyre kevesebbet.

Mi magyarázhatja ezeket a tényeket? Bár biztosat nem tudunk, megfogalmazunk néhány lehetséges okot.

Először is a növekvő különbség ellenére lehetséges, hogy a támogatás csökkentette az egyenlőtlenséget. Előfordulhat ugyanis, hogy a bejövő EU pénz ellensúlyozta az EU-csatlakozás egyéb, területek közötti különbséget növelő hatásait. Elképzelhető például, hogy az EU nyújtotta új lehetőségeket a fejlettebb cégek és jobban képzett dolgozók tudták kihasználni; s ők nagyobb arányban találhatók Budapesten, mint Borsodban. Ha ez így van, akkor lehet, hogy a támogatásnak volt érdemi hatása, de nem volt képes ellensúlyozni a leszakadást.

De az is lehet, hogy Magyarország nem a szegényebb régiók felzárkózását segítő módon költötte el az EU-s pénzeket. Lehet, hogy nem az adott régió növekedését segítő beruházásokat támogatta; vagy olyan projekteket finanszírozott, amikre egyébként nemzeti költségvetési forrásból áldozott volna.

Akármelyik is a magyarázat, az észak-magyarországi régió felzárkóztatásához úgy tűnik más stratégiára van szükség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!