Friss kommentek

Az orosz szankciók fájnak, de nem annyira

94
9 hozzászólás
Egy friss tanulmány szerint Magyarország orosz exportja 2016 végéig 1,7 milliárd dollárral csökkent a szankciók miatt. Ez a szám csak negyedakkora, mint amit az utóbbi időben magyar kormányzati forrásokból hallhattunk. A magyar exportveszteség átlagosnak számít a visegrádi országok között.

A kereskedelmi és pénzügyi szankciók a külpolitika eszközei, céljuk a szankcionáló ország geopolitikai érdekeinek érvényesítése. A szankciók természetéből adódik, hogy gazdasági károkat okoznak, nem csupán a szankcionált országban, de a szankciót kivető ország egyes gazdasági szereplőinél is.

A Krím félsziget orosz megszállására és Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozására adott válaszul, 37 ország – köztük Magyarország – 2014 márciusától szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. A kezdeti, célzottabb intézkedéseket 2014. júliustól átfogóbb gazdasági szankciók követték, melyre válaszul Oroszország importtilalmat vetett ki egyes mezőgazdasági és élelmiszertermékekre. Mekkora exportveszteséget okoztak Magyarországnak ezek a szankciók?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

9 hozzászólás Tovább

Tényleg fontos, hogy a gyerek a legjobb középiskolába kerüljön?

február 21., 06:49 Módosítva: 2017-02-21 18:18:23
1098
64 hozzászólás
A jobbnak tartott gimikbe épp, hogy bejutott diákok csak kicsivel érettségiznek jobban, mintha kicsivel kevésbé jó gimikbe jártak volna. Lehet, hogy nem azon kellene aggódnunk, hova jut be a gyerek, hanem segítenünk kéne akárhova is jár.

Sok szülő izgul mostanában, hogy bejut-e a gyereke a lehető legjobb, vagy legjobbnak vélt középiskolába. De vajon tényleg annyira fontos kérdés ez? Mi történik, ha a gyerek kicsivel rosszabbnak gondolt középiskolába jár? Tényleg rosszabbul teljesít majd később?

A gimnáziumok rangsorát az határozza meg, hogy a diákok átlagosan milyen eredményeket érnek el a kompetencia-felméréseken, illetve az érettségin. A középiskolai felvételi előtt állók számára viszont nem az kérdés, hogy a magasabban rangsorolt gimikben milyenek a gyerekek, hanem az, hogy ők maguk jobban teljesítenének-e, ha oda járnának. A két kérdés márpedig nem ugyanaz, ugyanis a magasabb helyre rangsorolt középiskolába járók szinte biztosan jobb eredményeket érnének el, akárhova járnának.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

64 hozzászólás Tovább

Ha nagy a dugó, több a koraszülött

február 1., 07:13 Módosítva: 2017-02-01 11:44:06
57
1 hozzászólás
Amikor az Egyesült Államokban az autópálya-fizetőkapuknál bevezették az elektronikus útdíjfizetést, csökkentek a torlódások. Ennek a hatására a közelben élő családokban egészségesebb babák születtek. A légszennyezés tehát nagyon ártalmas lehet, de a hatás enyhíthető a dugók megszüntetésével.

A légszennyezés jelentős részét gépjárművek okozzák a nagyvárosokban és a forgalmas utak környékén. Igaz ez Budapesten is, és a hazai autópályák mellett is.

Azt, hogy a közlekedés okozta légszennyezés milyen szint felett és mennyire káros, nehéz pontosan megmérni. Számos elemzés kimutatja, hogy sokkal kevésbé egészségesek azok, akik olyan helyen élnek, ahol szennyezettebb a levegő. A rosszabb levegőjű helyen lakók azonban általában egyszersmind kevésbé jómódúak is. A légszennyezés hatását ezért nehéz elkülöníteni rengeteg egyéb tényező hatásától, amelyek miatt a szegényebbek általában kevésbé egészségesek.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

1 hozzászólás Tovább

Több erőszakot hozott az uszító propaganda

január 10., 06:51 Módosítva: 2017-01-10 17:59:43
320
69 hozzászólás
Az 1994-es ruandai népirtás során azokon a településeken, ahol magasabb volt az uszító propagandát sugárzó rádióadó lefedettsége, sokkal többen követtek el a tuszi kisebbség elleni erőszakot. A propaganda hatása még a szomszédos településekre is átterjedt. Összességében az uszító propaganda körülbelül 51 ezerrel (10%) növelte az erőszakot elkövetők számát. Ezt mutatja meg egy közelmúltban publikált fontos tanulmány.

Az Iszlám Állam erőszakos propagandát terjeszt. Az orosz sajtó az európai egységet bomlasztó hamis híreket közöl. Magyarország kormánya félrevezetően kampányol a menekültekről. Bár nagyon különböző a mód és mérték, közös vonás az egyes csoportok elleni propaganda.

Vajon mi a propaganda hatása az erőszakot elkövetők számára?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

69 hozzászólás Tovább

Magyarország Európa legsikeresebb összeszerelő üzeme?

300
45 hozzászólás
Magyarország az EU egyik legnyitottabb gazdasága. Az export értékének viszont csak kevesebb mint felét termeljük meg Magyarországon. Ez az arány a többi visegrádi országhoz képest is alacsony. Az exporthoz egyre többet járulnak hozzá a diplomás dolgozók.

A magyar gazdaság nagymértékben függ az exporttól. 2015-ben 30 800 milliárd forintot, a GDP több mint 90 százalékát exportáltuk. E szerint a mutató szerint az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Legnagyobb exportpartnerünk Németország, ide értékesítjük az export 27 százalékát.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

45 hozzászólás Tovább

Amerikában tényleg sokkal jobb az élet?

2016. november 29., 07:12 Módosítva: 2016-11-29 21:57:44
192
43 hozzászólás
A GDP az adott országban termelt javak értékét mutatja, de vajon jól tükrözi az ország jólétét? Egy friss tanulmány megkísérelte közvetlenebbül mérni a jólétet. Az eredmények szerint a GDP összességében elég jól tükrözi az országok közötti jóléti különbségeket, de Magyarország jobban, Nyugat-Európa pedig kevésbé van lemaradva az USA-tól mint azt a GDP sugallja.

A közgazdászok egyik leginkább használt bűvös mutatója a bruttó hazai termék (GDP). A GDP egy adott országban előállított, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások értékét méri. Mivel ez megegyezik a megtermelt jövedelemmel, tekinthetjük a jólét egyik mérőszámának is. Ugyanakkor nincs töretlen egyetértés abban, hogy a GDP jól tükrözi-e tényleges „ jóllétünket”.

2009-ben a Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz által vezetett bizottság amellett foglalt állást, hogy a jólét méréséhez más tényezőket is figyelembe kellene venni, például a jövedelem egyenlőtlenségét, az életminőséget, a szabadidő mennyiségét vagy az infrastrukturát. David Cameron pedig 2010-ben azt a példát hozta, hogy egy földrengés utáni helyreállítás ugyan növeli a GDP-t, de ez nem tükrözi a jólét növekedését.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

43 hozzászólás Tovább

Pénzért cserébe elhallgatták a híreket?

866
66 hozzászólás

Vajon lehet adatokkal dokumentálni, hogy a hatalom tényleg veszélyezteti-e a magyar sajtószabadságot, és ha igen, mióta és milyen csatornákon keresztül?

Kérdéseink megválaszolását Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszése teszi lehetővé. 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

66 hozzászólás Tovább

Lenyelik-e az eladók az áfa csökkenését?

2016. október 18., 07:28 Módosítva: 2016-11-29 16:27:17
151
29 hozzászólás
Milyen mértékű árcsökkenést várhatunk a 2017 januárjára tervezett élelmiszer áfacsökkentésektől? Elterjedt nézet, hogy az áfaemelés hatásait az eladók szinte teljes egészében a fogyasztókra hárítják, viszont az áfacsökkentés hatásait lenyelik, és csak saját profitjukat növelik vele. Vajon az adatok is alátámasztják az áfaváltozások aszimmetrikus árhatásait? Ezt a kérdést járjuk körbe a 2006. januári 5 százalékpontos áfacsökkentés és 2006. szeptemberi 5 százalékpontos áfaemelés élelmiszerárakra gyakorolt hatásait vizsgálva.

2006 folyamán a korábban háromkulcsos áfarendszer kétkulcsossá vált. 2006 januárjában a 25 százalékos normál áfakulcs 20 százalékra csökkent, majd 2006 szeptemberében a kedvezményes 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra nőtt (az 5%-os áfakulcs változatlan maradt).

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

29 hozzászólás Tovább

Kimutatták: így fertőz az agresszió

2016. szeptember 28., 09:09 Módosítva: 2016-09-28 15:44:35
697
42 hozzászólás
Egy kísérletben nem roma fiatalok agresszivitását vizsgálták tudósok. Alaphelyzetben a résztvevők nem diszkrimináltak, nagyjából ugyanolyan mértékben bántották roma és nem roma társaikat. Ha azonban látták, hogy egy társuk bántja a másikat, ez sokkal inkább felbátorította őket a romákkal, mint a nem romákkal szembeni agresszióra.

Régóta foglalkoztatja az embereket, hogy időnként miért és hogyan harapózik el az idegenellenesség vagy éppen az etnikai erőszak egyes társadalmakban. Cseh és szlovák kutatók a kísérleti közgazdaságtan eszköztárát segítségül hívva vizsgálták ezt a kérdést szlovákiai roma és nem roma diákok kapcsolatának példáján. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fiatalok önmaguktól diszkriminálnak-e, és hogy változik-e a viselkedésük iskolatársaik döntéseinek láttán.

 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

42 hozzászólás Tovább

Nagy lyukat ütött valaki a munkaerőpiac közepén

2016. szeptember 8., 10:03 Módosítva: 2016-09-09 08:56:19
184
28 hozzászólás
Az elmúlt évtizedekben a nyugati országok dolgozói közül rosszabbul jártak, akiknek közepesen fizetett foglalkozásuk volt. A kutatások azt mutatják, hogy ennek a kínai nyitás és növekedés által teremtett verseny az egyik legfontosabb oka. A keresett szakképzettséggel bírók vészelték át legjobban az elmúlt húsz évet. A sokféle készséget igénylő, jól fizetett állások száma nő nyugaton a legjobban. Több ilyen állás lenne jó Magyarországon is.

Magyarországon sokat beszélünk arról, hogy „hol rontottuk el a rendszerváltást”, miért nincs annyi jó állás, mint a kapitalizmustól vártuk. Pedig nem biztos, hogy a rendszerváltást rontottuk el. Tőlünk nyugatabbra sem jártak jól az elmúlt 25 évben a közepes keresetet nyújtó állásokban dolgozók. Ennek egyik oka, hogy Kínában olcsóbban termelik meg azt, amit ezek az emberek állítottak elő.

Vajon tényleg Kína miatt nincs annyi jó állás, mint reméltük?

 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

28 hozzászólás Tovább

Új dolgok derültek ki a hosszú élet titkáról

373
23 hozzászólás
Magyarországon és más országokban is tovább élnek és egészségesebbek a magasabb végzettségű emberek. Egy amerikai kísérlet bizonyítja, hogy a kora gyermekkori képzés jelentősen javítja a felnőttkori egészséget. Összességében a kutatások eredményei azt sugallják, hogy az iskola egészségesebbé tesz és növeli a várható élettartamot.

Hogyan hat az iskola a felnőttkori életminőségre? Azt már korábban bemutattuk, hogy a gyermekkori képzés növeli a felnőttkori jövedelmet. De vajon az anyagiakon túl hosszabbá és egészségesebbé is teszi az életet?

 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

23 hozzászólás Tovább

A világ Felcsútjainak tündöklése és bukása

2016. augusztus 4., 08:39 Módosítva: 2016-10-04 16:16:14
1260
48 hozzászólás
Sok ország átlagában, amíg egy politikai vezető hatalmon van, addig szűk származási térsége gyorsabban fejlődik, mint az ország egésze. Miután a vezető elhagyja hivatalát, a születési térség gazdaságilag szinte rögtön visszaesik. Erősebb az effajta területi kivételezés gyenge politikai intézményekkel rendelkező országokban, különösen, ha azok külföldi segélyben részesülnek.

Felcsút 2010 óta gyorsan fejlődik, részben talán azért, mert Orbán Viktor szorosan kötődik a községhez.

Vajon mennyire csak Magyarországra jellemző ez a jelenség? Milyen más országokban fordul elő hasonló? És mit mondanak a nemzetközi tapasztalatok Felcsút jövőjéről?

 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

48 hozzászólás Tovább

A jobboldal jobban lenyúlta az állami hirdetési pénzeket, mint a baloldal

166
11 hozzászólás
Jobboldali kormányok alatt az állami cégek sokkal többet hirdettek a Magyar Nemzetben a Népszabadsághoz képest, mint a magáncégek, akiknek költése nagyjából arányos volt a példányszámmal. Ezzel szemben baloldali kormányok alatt az állami cégek a magáncégekkel közel egyező arányban hirdettek e két napilapban. Az állami hirdetők 2010 után a plakátpiacon is erősen favorizálták a jobboldalhoz kötődő plakátcégeket. Mivel a plakátok nem képviselnek értékrendet, ez azt sugallja, hogy a jobboldal nem a polgári értékrendet támogatandó, hanem szívességekért hirdetett többet a hozzá kötődő médiában.

Hazánkban sokan gondolják, hogy baloldali és jobboldali kormányaink ugyanannyira voltak korruptak. Vizsgáljuk meg, hogy az állami hirdetési piacon ez a vélemény mennyire helytálló!

Mely kormányok osztották inkább kötődő médiának a hirdetési pénzeket, és miért?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

11 hozzászólás Tovább

Orrunk előtt az álombefektetés?

2016. június 20., 07:07 Módosítva: 2016-06-20 13:02:44
27
2 hozzászólás
Úgy tűnik, egyes részvény befektetési alapok könnyedén kenterbe verik versenytársaikat, és rendkívül ígéretes befektetést kínálnak. De vigyázat, a látszat csal: az optikai csalódást egy rejtett, látszólag apró hiányosság okozza, amit megfelelő szabályozással orvosolni lehet.

Előző írásunkban elmagyaráztuk, hogy egy befektetési alapnak rendkívül nehéz – és legtöbbször nem is sikerül – hosszú távon magasabb hozamot elérnie, mint ha egyszerűen a tőzsdeindexbe fektetne. Ezért némi csodálkozással vettük észre, hogy mennyire jól teljesítenek nálunk a kelet-európai részvényekbe fektető alapok.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

2 hozzászólás Tovább

Hova tűnik a pénzünk, ha részvényekbe fektetünk?

2016. május 23., 07:13 Módosítva: 2016-05-23 17:56:20
110
26 hozzászólás
A tőzsdei részvényekbe való befektetés költségei indokolatlanul magasak Magyarországon. Ahhoz, hogy a magyar befektetők is részesülhessenek a tőzsdéken hosszútávon elérhető magas hozamokból, ezeket a költségeket jelentősen csökkenteni kell.

Pénzügyi körökben általánosan elfogadott tény, hogy a részvénybe való befektetésnek hosszú távon igen magas a hozama. Vajon így van ez a magyar kisbefektető számára is? Az alábbi ábra azt mutatja, hogy ha 20 éve 1 000 forintot befektettünk volna különböző módokon Magyarországon, most nagyjából mennyi pénzünk lenne.

Az első két oszlop azt mutatja, hogy mennyi pénzünk lenne, ha költségmentesen tudtunk volna befektetni. Ha a BUX tőzsdeindexet alkotó magyar részvényeket választottuk volna, akkor 10 200 forintunk lenne, ha pedig az S&P 500 tőzsdeindexet alkotó amerikai részvényeket, akkor 8 290 forintunk. Mindkét esetben sokkal jobban jártunk volna, mint ha rövid távon lekötött banki betétekben tartottuk volna a pénzünket, mert akkor csak 5930 forintunk lenne.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

26 hozzászólás Tovább

Hatalmas az oktatási kiadások hatása a gyerekek felnőttkori jövedelmére

384
18 hozzászólás

Az oktatási kiadások növelése jelentősen növeli a diákok felnőttkori jövedelmét, mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Magyarországon a közoktatási kiadások évek óta zuhanórepülésben vannak. Ha visszaállnánk a 2008-as szintre GDP-arányosan, az a tanulmány becslése alapján hosszú távon 14 százalékkal növelhetné az átlagos kereseteket. A szegény családba születetteknél a hatás még nagyobb lehet.

Hogyan alakultak az oktatási kiadások Magyarországon, és ez milyen hosszú távú következményekkel jár? Magyar adatok és egy amerikai tanulmány összekapcsolásával próbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

18 hozzászólás Tovább

Hatalmas az alsós oktatás hatása a felnőttkori jövedelemre

2016. április 11., 07:28 Módosítva: 2016-04-11 15:41:03
2937
30 hozzászólás
A jobb alsós oktatás több millió forinttal növeli a diákok későbbi jövedelmét – mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Az alsós osztály hatása a nyolcadikos kompetenciamérés pontszámára kicsi, viszont a felnőttkori jövedelemre nagy, azt sugallva, hogy nem az alsóban megszerzett tárgyi tudás, hanem az akkor elsajátított szociális és kommunikációs készségek számítanak.

Mekkora a korai oktatás hatása a diákok felnőttkori boldogulására, és mitől jó az alapszintű oktatás? Ezek minden szülő és gyerek számára fontos kérdések, amiket a közelmúltig nehéz volt adatokkal megbízhatóan vizsgálni.

Chetty, Friedman, Hilger, Saez, Schanzenbach és Yagan, a Harvard, a Berkeley és a Northwestern egyetemek kutatói tanulmányukkal fontos áttörést értek el. Ők egy 1980-as évekbeli Tennessee állambeli oktatási kísérlethez nyúltak vissza. A kísérletben részt vevő közel 12 ezer diákot az iskolájukon belül sorsolással osztották alsó tagozatos osztályokba és tanárokhoz.

A véletlenszerű elosztás miatt a különböző osztályokba kerülő diákok az iskola megkezdésekor átlagosan ugyanolyanok voltak (például családi hátterükben, óvodai oktatásukban). Így a későbbi eredményeikben mérhető átlagos különbségek csak az alsós osztályok különbségéből adódnak. A kutatók nyomon követték a diákok évtizedekkel későbbi karrierét, így vizsgálni tudták az alsós osztály felnőttkori hatását.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

30 hozzászólás Tovább

Meglepő, mennyit ér a halasztott iskolakezdés

2016. március 21., 07:15 Módosítva: 2016-03-21 15:36:11
2713
45 hozzászólás
Plusz egy óvodában eltöltött év jelentősen javítja az évvesztes diákok iskolai teljesítményét, különösen olyan gyerekeknél, ahol a szülőknek nincs érettségijük. Ennek ellenére az érettségizett szülők gyermekei halasztják nagyobb arányban az iskolakezdést.

Mi a halasztott iskolakezdés hatása az évvesztes nyári gyerekekre, és hogyan függ a válasz a gyerek családi hátterétől? A válaszok fontosak az érintett gyerekek és szüleik számára, és segíthetnek megérteni az iskolarendszer hatását a társadalmi különbségekre.

2013 előtt az évvesztes kor határa június 1. volt, azóta viszont szeptember 1. Mivel az új korhatár hatásáról még nincs elég adat, hasonlítsuk össze a régi rendszerben a nyolcadikos gyermekek közül a májusi és a júniusi születésűek eredményeit.

E gyermekek választása nem véletlenszerű: a május 31-én született gyermekek 6 évesen es 3 hónaposan kezdtek iskolába járni, hacsak az óvoda vezetője a szülővel egyetértésben a halasztásról nem döntött. Ezzel szemben a június 1-én született gyermekek jellemzően egy évvel idősebben, 7 évesen es 3 hónaposan léptek iskolába.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

45 hozzászólás Tovább

A nők Magyarországon többet dolgoznak, mint a férfiak

1678
22 hozzászólás
Magyarországon a dolgozó korú nők naponta átlagosan körülbelül egy órával dolgoznak többet, mint a férfiak. Belgiumban viszont a dolgozó korú nők és férfiak ugyanannyi időt töltenek munkavégzéssel. A különbség egyik oka az, hogy Magyarországon a nők sokkal több időt töltenek otthoni munkával. Ez összefüggésben lehet a hazai hagyományos családmodellel, és okozhatja, hogy kevés gyerek születik Magyarországon.

Mennyire családbarát Magyarország? Kormányunk szerint, és a Defacto szerint is, családbarátabb egy ország, ha az anyák jobban össze tudják egyeztetni a munkát és a magánéletet. Azt is tudjuk, hogy azokban a fejlett országokban születik több gyerek, ahol a férfiak több házimunkát végeznek. Hogy a magyar családbarátságról képet kapjunk, nézzük meg tehát azt, hogy mennyit dolgoznak a nők a férfiakhoz képest hazánkban, illetve más európai országokban.

Az összehasonlításhoz időmérleg-felvételeket használunk, amelyek a nap minden percére összegyűjtik, hogy ki milyen tevékenységekkel tölti az idejét. Magyarországon A KSH tíz évente végez reprezentatív időmérleg-felvételeket.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

22 hozzászólás Tovább

Amikor a sokszínűség húzta a magyar gazdaságot

2016. február 8., 06:50 Módosítva: 2016-02-08 15:15:52
934
79 hozzászólás
A történelmi Magyarország településein rendkívüli mértékben keveredtek különböző nemzetiségek. És ebből hasznunk is volt: a többnemzetiségű települések gyorsabban fejlődtek, mint az egynemzetiségűek.

A menekültválság kapcsán Orbán Viktor nemzetközi nyilvánosság előtt fejtegette, hogy mi, magyarok “sohasem voltunk multikulturális társadalom”, és a kulturális és gondolkodásmódbeli homogenitásunk érték. Mint bemutatjuk, a tények mást bizonyítanak: a történelmi Magyarország rendkívül sokszínű társadalom volt, és ebből a sokszínűségből kézzelfogható értéket, gazdasági hasznot húzott.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

79 hozzászólás Tovább

Mit tehet egy férfi, hogy több gyermek szülessen Magyarországon?

2096
92 hozzászólás
A fejlett országok között ott születik több gyermek, ahol a nők többet dolgoznak a munkapiacon, és a férfiak egyenlőbb módon veszik ki a részüket az otthoni munkából.

Nagy vihart kavart nyilatkozatok szerint a nők legfontosabb hivatása a szülés és a család, és akkor születhet több gyermek Magyarországon, ha a nők elsősorban ennek a hivatásuknak élnek. A Defacto személyes véleménye szerint nem a férfiak dolga megmondani, hogy hol a nők helye. Ettől függetlenül azonban érdemes megvizsgálni, hogy igazuk van-e a gyermekvállalást ily módon sürgető közéleti személyiségeknek: ott születik-e több gyerek, ahol a nemi szerepek a hagyományos mintákat követik?

A válaszhoz egy egyszerű, a világ fejlett országait összehasonlító elemzésről számolunk be James Feyrer, Bruce Sacerdote és Ariel Dora Stern cikke alapján. A szerzők azt vizsgálták, hogy mitől függ egy ország teljes termékenységi arányszáma – a jelenlegi mintázatok alapján várható, egy nőre eső gyermekek száma.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

92 hozzászólás Tovább

Ön nő? Ennyivel keres kevesebbet

2015. december 28., 08:23 Módosítva: 2015-12-28 14:09:04
771
32 hozzászólás
Magyarországon a magas jövedelműek körében a nők a férfiaknál 26 százalékkal keresnek kevesebbet. Ezzel sereghajtók közé tartozunk az EU-ban. A különbség fő oka a nőket visszafogó üvegplafon lehet.

Magyarországon közéleti vita zajlik a nők társadalmi szerepéről. Ebben a bejegyzésben a Defacto adatok segítségével próbál objektív képet adni arról, hogy milyen a nők helyzete a mai magyar gazdaságban. Mekkora a magyar nők bérhátránya? Melyik területeken különösen magas, és miért?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

32 hozzászólás Tovább

Milliárdokat húz ki a kötelező a figyelmetlen autósok zsebéből

2015. december 7., 08:17 Módosítva: 2015-12-07 15:55:56
106
21 hozzászólás
Az évenként lejáró kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb) régebben mindenki ugyanakkor újíthatta meg, ma már nem így van. Megmutatjuk, hogy a változás miatt sokan nem használják ki a lehetőséget, hogy biztosítót váltsanak kedvezőbb feltételekkel, és ezzel összesen milliárdokat veszítenek.

Egy fogyasztóbarát piacszabályozás megkönnyíti, hogy megtaláljuk a piacon a legjobb termékeket. Ez nemcsak segít nekünk jobban választani, de ösztönözi is a vállalatokat az egészséges versenyre. Ebben a cikkben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) példáján megmutatjuk, hogy kisebb szabályváltoztatások is milyen komolyan gátolhatják a tudatos fogyasztói viselkedést és ezáltal a piaci verseny működését. 2010 előtt a kgfb-szerződések fordulója mindig január elsején volt, és mindenki 30-60 nappal korábban, tehát novemberben válthatott biztosítót.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

21 hozzászólás Tovább

Ezért nem tudnak a szakiskolások olvasni

2015. november 16., 08:00 Módosítva: 2015-11-16 15:48:14
1087
27 hozzászólás
A szakiskolások jórésze aggasztóan gyenge alapkészségekkel végez. Nem csak azért, mert eleve gyenge készségekkel kezdenek. Lemaradásuk jelentősen nő a hozzájuk hasonló középiskolás diákokhoz képest is, sugallva, hogy a gyenge teljesítmény egyik oka maga a szakiskola.

Az elmúlt években jelentősen csökkent a közismereti tárgyak (például: matematika, irodalom, idegen nyelv) oktatása a szakiskolákban. A döntéshozók szerint amit 8 évig nem sikerült elsajátítani, a közismeretis tanár nem fogja tudni pótolni. Szókimondóbb vélemények szerint a mélyebb közismereti képzés felesleges: „szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson”.

Vajon tényleg felesleges a szakiskolások közismereti oktatása?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

27 hozzászólás Tovább

Legénybúcsú vagy öltöny-nyakkendő?

2015. október 26., 08:00 Módosítva: 2015-10-26 15:40:18
39
11 hozzászólás
Dinamikusan nő a turisták száma, jobban, mint a környező országokban. A trend oka a néhány napra szabadidős céllal érkezők számának a növekedése, de nem egyszerűen az olcsó forint áll a háttérben.

Egyre többen látogató érkezik hozzánk. 2014-ben már több, mint 12 millió vendégéjszakát töltöttek külföldi turisták magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a legmagasabb érték, amióta összehasonlítható adatok a rendelkezésre állnak. A turizmus fontos ágazata a gazdaságnak, a szállásadókon kívül a vendéglátókat és kiskereskedelmet is közvetlenül érinti. Iparági szereplők szerint a közvetett hatásokat is beleszámítva Magyarország GDP-jének közel egytizede köthető a turizmushoz. A Defacto megnézte a növekedés mögötti tendenciákat és lehetséges okait.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

11 hozzászólás Tovább

Megvan, ki fizeti a minimálbért

2015. október 5., 08:59 Módosítva: 2015-12-22 15:42:58
256
40 hozzászólás
A minimálbér-emelés nagy részét a vállalatok áthárítják a fogyasztókra. Ez inkább a jómódú háztartásokat érinti hátrányosan, de sok segélyből vagy nyugdíjból élő szegényebb háztartás is rosszul jár. A nyertesek az alacsony keresetű dolgozók.

Korábbi írásunkban megmutattuk, hogy a minimálbér emelése jelentősen növeli az alacsony keresetűek jövedelmét. De vajon ki fizeti meg ezt a béremelkedést? A profitjukat csökkentik vagy az áraikat emelik a minimálbéreseket alkalmazó vállalatok?

Hogy erre választ kapjunk, megvizsgáltuk, mi történt a 2001-es és 2002-es radikális minimálbér-emelések után. Emlékeztetőül, 2000 és 2002 között a minimálbér 25 500 forintról (mai árakon 49 000 forint) 50 000 forintra (mai árakon 84 000 forint) emelkedett.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

40 hozzászólás Tovább

Segít-e a minimálbér az alacsony keresetű dolgozókon?

2015. szeptember 14., 08:55 Módosítva: 2015-12-22 15:42:58
325
16 hozzászólás
A 2000 és 2002 közötti minimálbér-emelés az alacsony keresetű munkavállalók 4 százalékának elbocsátásához vezetett, a többiek jövedelmét azonban jelentősen, 21 százalékkal növelte. Összességében az alacsony keresetű munkavállalók valószínűleg jól jártak a minimálbér-emeléssel.

A magyar kormányok többször is minimálbér-emeléssel próbálták növelni az alacsony keresetű munkavállalók jólétét, és legnagyobb parlamenti pártjaink mind támogatják a minimálbér emelését. De vajon tényleg segít a minimálbér az alacsony keresetű munkavállalókon? És milyen hatásai vannak a gazdaság más szereplőire?

Ebben a bejegyzésben az első kérdésre adunk választ Harasztosi Péter és Lindner Attila (2015) tanulmánya alapján; következő bejegyzésünkben a második kérdésre térünk majd vissza.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

16 hozzászólás Tovább

Megdöbbentő, mennyit ér egy jó tanár

2015. augusztus 24., 12:00 Módosítva: 2015-08-25 00:54:54
8903
71 hozzászólás
Egy jó tanár átlagosan több millió forinttal emelheti minden diákjának, és több tízmillióval minden osztályának életpályája-jövedelmét - mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Fontos lenne többet fektetnünk tanárainkba, hogy a legtöbbet hozhassák ki a magyar fiatalokból.

Mennyit ér egy jó általános iskolai tanár? Egyesek szerint a jó tanár a diák egész életpályájának meghatározó eleme, ezért értéke felbecsülhetetlen. Másfelől viszont 2014-ben a magyar általános iskolai pedagógusok átlagbére a magánszektor diplomás átlagbérének alig 60 százalékát tette ki, sugallva, hogy társadalmunkat kevéssé érdekli tanáraink minősége. Gyerekeket alapfokon számolni és olvasni tanítani csak nem olyan nagy kihívás, gondolhatjuk.

Fotó: Varga György

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

71 hozzászólás Tovább

Nem könnyű keletre nyitni

2015. augusztus 3., 09:01 Módosítva: 2015-08-24 12:00:21
34
4 hozzászólás
A magyar külpolitika egyik fontos célja volt, hogy a magyar vállalatok - különösen a kis- és közepes vállalatok - többet exportáljanak a keleti országokba. Részletes adatokat vizsgálva kijelenthetjük, hogy a sikernek egyelőre nincs sok nyoma. Az elmúlt években ugyan nőtt a magyar export a keleti nyitás országaiba, de sokkal kevésbé nőtt, mint közép-európai versenytársaink exportja. Ráadásul a kiemelten fontos kis- és középvállalkozói szektor exportja is csak a volt szovjet tagállamokba nőtt jelentősen.

A magyar gazdaságdiplomácia elmúlt éveinek fontos témája volt a „keleti nyitás” – vagyis a keleti országokba irányuló magyar export növelése, amit külön államtitkárság és új kereskedelmi képviseletek is segítenek. Sajtónyilatkozatok alapján a keleti nyitás főbb célországai Kína, Törökország, Oroszország és a többi volt szovjet tagállam, valamint a Közel-Kelet országai, így a továbbiakban ezekre az országokra koncentrálunk.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

4 hozzászólás Tovább

Innen is jöhet a magyar csoda

2015. július 13., 08:49 Módosítva: 2015-07-14 07:52:20
460
50 hozzászólás
A hazánkban elköltött EU-támogatások a magyar GDP körülbelül 2 százalékát tették ki 2012-ben, körülbelül 4 százalékát minden évben 2013-15 között, és jövőre várhatóan visszaesnek a GDP 2 százalékára. Tehát okozhatták az EU-támogatások az elmúlt évek növekedését, és ez esetben jövőre lassulás várható.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Magyarország gazdasága 2013 óta . Ezt kormányunk szívesen magyarázza reformjaival. Egy másik magyarázat, hogy a sokszor kritizált Európai Unió támogatásának köszönhetően növekedünk. Azt, hogy melyik magyarázat fontosabb, nehéz eldönteni; van azonban egy könnyebb kérdés, ami megválaszolható.

Hogyan alakult, és hogyan fog alakulni, a hazánkban elköltött EU-támogatások értéke? A válasz segít megérteni, hogy az EU-pénzek egyáltalán okozhatják-e a növekedést; és, hogy ha igen, akkor mit várhatunk jövőre.

50 hozzászólás Tovább