Jónás, Renátó
5 °C
18 °C

Orbán megpróbálja a lehetetlent

30073594 10156105519091093 2361529704176988612 o
2018.04.26. 07:16 Módosítva: 2018-04-26 10:52:16
Egyelőre kevés konkrétumot tudunk a két héten belül megalakuló új kormány terveiről, de egyvalami biztos: a következő ciklus egyik fő szlogenje is a családbarát kormányzás marad. Már most is kimagaslóan sokat költünk családpolitikára, de ha hihetünk a sejtetéseknek, Orbánék még jobban ráfekszenek majd a népesedési témára, és megpróbálják megállítani a magyar lakosság természetes fogyását. De sikerülhet nekik számottevő bevándorlás nélkül?

Átfogó megállapodást szeretnék kötni a magyar nőkkel. A demográfia rajtuk áll, vagy bukik, ez az ő döntésük. (...) A kormánynak az a dolga, hogy ha gyermeket szeretnének vállalni, és el tudják mondani, hogyan mehet ez könnyebben, akkor azt meghallgassuk, megértsük, és nem négy, hanem tizenöt-húsz-harminc évre megállapodást kötni velük a magyar jövőről, hogy a kormány részéről mit tudunk nekik nyújtani.

Az újabb kétharmados választási győzelem után adott első Kossuth rádiós interjújában a kormányfő megint elővette a népszaporulat kérdését, jelezve, hogy az a következő években is kiemelt ügy marad. Ha a Fidesz-KDNP-t nem söpri el valami váratlan esemény a 2022-ben esedékes következő parlamenti választásokig, úgy az eddigiekkel együtt 12 évük lesz egyhuzamban demográfiai céljaik megvalósítására, ami már értelmezhető időtáv: 12 év alatt egy gyerek eljut a csecsemőkortól a hatodik osztályig, egy családot alapító pár három-négy gyereket is vállalhat, ha ezt tervezi.

Ennyi idő után már semmiképp nem mondhatja majd Orbán Viktor, hogy nem volt elég tér vagy idő végigvinni a népesedési koncepciójukat, amiről a héten új részletek is kiszivárogtak. Bizonyos trendek azonban már most, 8 év után is látszanak, nézzük meg, ezek alapján honnan hova jutott el fideszes vezénylettel a magyar családpolitika, és mik a realitások.

Nagyon mélyről indult

A 2017-es Hegymenet című kötetben a KSH Népességtudományi Kutatóintézet vezetőinek is megjelent egy tanulmánya, amelyben alaposan körbejárták a demográfiai kihívások kérdéseit és a népesedéspolitikával kapcsolatos általános tévhiteket. A fontos megállapításokat tartalmazó írást az Indexen is leközöltük, akit mélyebben érdekel a téma, az itt tudja elolvasni

A magyarországi népesedési trend az 1970-es évek közepe óta negatív irányú, egyre kevesebb gyerek születik, és ezt alig ellensúlyozzák más folyamatok (pl. bevándorlás). Ezzel párhuzamosan a halálozások száma viszont emelkedni kezdett, majd kisebb kilengésekkel beállt egy magasabb szintre.

A két trendvonal 1981-ben találkozott, innentől kezdve napjainkig kevesebb gyerek születik egy év alatt, mint ahányan meghalnak.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Az elmúlt közel négy évtized folyamán több mint 1,1 millió emberrel lett kevesebb a természetes fogyás következtében Magyarországon, ezt némileg kompenzálja a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege, így csak 942 ezer a tényleges fogyás mértéke. A legnagyobb mértékű természetes fogyás még az első Orbán-kormány alatt, 1999-ben következett be, ekkor egy év alatt közel 48,6 ezer fővel csökkent a népességszám, de a következő Fidesz-kormányzás idejére is jutott egy kiugróan rossz év: 2011-ben 40,7 ezerrel apadt a lélekszám.

A KSH előzetes adatai szerint 2017-ben 91,6 ezer gyermek született, és 131,7 ezer lakos halt meg, így a természetes fogyás 40,1 ezer főt tett ki, ami 18 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ha csak ennyit látnánk, akkor nevezhetnénk teljes kudarcnak a kormány demográfiai erőfeszítéseit, azonban ennél komplikáltabb a helyzet, és vannak részsikerek is. 

Nőtt a termékenység

A fogyás elsődleges oka a termékenységi szint csökkenése a magyar nők körében, vagyis átlagosan egy nő kevesebb gyereket szül élete során manapság, mint tette ezt a huszadik század közepe környékén, amikor a magyarországi lakosság még simán reprodukálta magát. A gyakorlatban 2,1-es termékenységi ráta szükséges ahhoz, hogy szinten maradjon a népesség, és ezt a minimumszintet tűzte ki célul az Orbán-kormány is demográfiai programjában. Ami már csak azért is nehezen befutható, mert a legtöbb fejlett országban 2 alatt van már jó ideje a ráta, és ennek oka nem feltétlenül a rossz népesedéspolitika, hanem a demográfiai átmenetnek nevezett jelenség, ami főleg az értékek változásából vezethető le.

Ami viszont jó hír a gyerekvállalást ösztönözni kívánó politikusoknak, hogy a vonatkozó felmérések alapján

a magyar nők átlagban eredetileg több gyereket szeretnének, mint amennyit végül vállalnak. Vagyis itthon még lehet terepe a megfelelően célzott intézkedéseknek.

A népesség fenntartásához szükséges 2,1-es arányszám mint cél annyit tesz, hogy 100 nőnek élete során nagyjából 210 gyereknek kellene életet adnia (azért nem csak 200-nak, mert vannak, akik nem élik meg a felnőtt kort), de amikor a Fidesz kormányra került, a mutató csak 1,25-ön állt. Ehhez képest sikerként könyvelhető el, hogy a néhány év alatt megfordult a trend:

2017-re a teljes termékenységi arányszám elérte az 1,5-öt.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Ez még mindig messze van a kormány által kitűzöttől, és még ha marad is az irány, a demográfiai folyamatok lassúsága miatt egy évtizeden belül nem várható, hogy önfenntartó szintre jut a termékenység. Ráadásul, mint később látni fogjuk, nem is feltétlen vagy kizárólagosan a kormányzati intézkedések éreztetik a hatásokat ezen a téren. 

Akkor miért fogyunk rendületlenül?

De mitől fogy nagyjából ugyanolyan nagy ütemben a magyar, ha az elmúlt években többet szülnek a nők? Itt jön képbe a másik tényező, a termékeny korban lévő női populáció létszáma. Ez pedig alacsonyabb most, mint néhány éve, a 15-49 éves nők legtöbb alcsoportjába több ezer fővel kevesebben tartoztak 2017-ben, mint 2016-ban.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Masszív, összesen 17 ezer fős többletet csak a 40-45 és a 45-49 éves korosztálynál látunk, ez azt jelzi, hogy a Ratkó-unokák (az 1970-es években születettek) lassan kiöregszenek a szülőképes korból. Mint az ábrán is látszik, a születésszámoknál jelentkező többlet éppen ezt a két csoportot érinti főképp. Ez azonban nem tudta ellensúlyozni a fiatalabbaknál jelentkező csökkenést,

így 2017 folyamán összességében 1,6 százalékkal, közel 1500 újszülöttel kevesebb született, mint az előző évben.

Az idősebb nőknél mutatkozó többlet is mutatja a korfáról egyébként leolvasható adatot, miszerint az elmúlt pár évben felgyorsult a lakosság elöregedése. A KSH adatai szerint 2018. január 1-jén száz gyermekre 130 időskorú (65 éves és idősebb) lakos jutott.

Ezzel függ össze a harmadik fogyást befolyásoló tényező: a természetes halálozás növekedése. Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest alacsony a várható élettartam, és még alacsonyabb az egészségesen leélt évek száma. Emellett a megfelelő beavatkozásokkal megelőzhető, és az időben igénybe vett egészségügy ellátás segítségével elkerülhető halálozások tekintetében is az unió sereghajtói között állunk. A korfa jelenlegi struktúrjából kiindulva hazánkban a népességfogyás lassításának hatékonyabb eszköze lehetne a korai halálozások elleni fellépés, mint akármekkora beruházás a gyerekvállalás serkentésébe. 

Öregedő népesség a korfán. Forrás: KSH
Öregedő népesség a korfán. Forrás: KSH

Csak szülne már a középosztály

A kormány mostanáig ez utóbbira egyáltalán nem volt tekintettel, és a következő ösztönzőkkel próbált a demográfiai lejtmenet útjába állni:

  • családi otthonteremtési kedvezmény (bár ez legalább ugyanannyira az építőiparnak szól)
  • családi adókedvezmény
  • diákhitel elengedése a nőknek (2 gyereknél csak a fele, 3-tól felfelé a teljes összeg)
  • a lakáshitelből elengednek 1-1 milliót harmadik és további gyerekek vállalása esetén
  • gyed extra, diplomás gyed kétéves korig
  • bölcsődei férőhelyek növelése

Ezek az intézkedések összességében európai szinten kiemelkedő ráfordítást igényeltek a költségvetés és a nemzeti össztermék arányában. Magyarországon a legutóbbi adatok szerint - melyeket Szikra Dorottya szociológus ismertetett a 444-el - a GDP 3,57 százaléka megy el családpolitikai célokra, míg ez az arány Ausztriában 2,6 százalék, Szlovákiában 2 százalék, Lengyelországban pedig 1,61 százalék.

A pénz nagy része a dolgozó középosztály gyermekeit támogatja, ami nem puszta véletlen, hanem a Fidesz egyéb intézkedéseiben is megmutatkozó társadalompolitikai cél. A mindenkinek ugyanúgy járó családi pótlék összegét a kormány nem növelte 8 év leforgása alatt, és a napokban leköszönt Balog Zoltán nemrégiben azt mondta, továbbra is inkább adókedvezménnyel segítenék a gyereket nevelő családokat, hiába jutalmazza ez arányaiban sokkal jobban a jól keresőket. 

Ennek alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy a termékenységi ráta felkúszásáért a jobban kereső rétegek a felelősek, hiszen alapvetően őket célozták az intézkedések. A valóság azonban ennél árnyaltabb:

bár az ország hét régiójából ötben valóban több gyerek jut egy nőre ma, mint 2010 előtt, pont a leggazdagabb részek adják a kivételt.

Legutóbb a G7 számolt utána, hogy a jómódú Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon tartósan visszaesett a gyerekszám, pedig előbbiben egyedülálló módon még nőtt is a szülőképes korú nők száma. Ezzel szemben a legszegényebb részeken, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön pont ellenkező folyamatok játszódtak le, kevesebb nőre több gyerek jutott. Ha ezt az adatot nézzük, kétségessé válik, hogy az állami családpolitika érdeme lenne a több újszülött.

Jobb tervek a láthatáron

Azt a kormány is látja, hogy ez a csomag önmagában nem lesz elég a radikális változáshoz, a bevándorlás viszont a határon túli magyarokat nem számítva szerintük nem jöhet szóba, ami jócskán nehezíti a terepet. Erre válaszként úgy tűnik, a jövőben még nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a család- és (újdonságként) az egészségpolitikára. Ha igazak a híresztelések, a családügy az Emmiből kiválva önálló minisztériumot kaphat Novák Katalin vezetésével, és egy kiszivárgott háttéranyag szerint újabb intézkedések jöhetnek a fogyás megállítására.

Ezek közt szerepel a bölcsődei férőhelyek további, 50 ezer főről 90 ezer főre bővítése, a szülés körülményeinek javítása, és belengettek további anyagi juttatásokat is, amelyek elsősorban a fiatalokat és a főállású anyákat segítenék. Előkerül az anyák rugalmas munkavállalásnak elterjesztése a munkaadók anyagi ösztönzésével és a jogszabályi környezet kiigazításával. Ezen a területen már folyik is a szakmai munka, úgy tudjuk, az Emmi népesedéssel foglalkozó háttérintézményében, a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.-nél  például folyamatban van a családbarát munkahely ernyővédjegy kidolgozása, és a hozzá kapcsolódó állami kedvezményekre vonatkozó javaslatok elkészítése. 

Az újonnan meghatározott célok közt szerepel a 25-28 évesek családalapításának fokozottabb támogatása, elsősorban azt szeretné a minisztérium, ha a 25-28 évesek gyerekvállalási kedve nőne, és nem csúszna egyre későbbre az első baba születése. Ezt elérni valódi bravúr lenne, a családalapítás idejének kitolódása ugyanis nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi trend, ami a fiatalabb generációk eltérő tanulási- és karrierútjával, a jellemző életformák és vallott értékek megváltozásával van összefüggésben. Emellett a háttéranyagban újdonságként

végre sok szó esik a várható élettartam növeléséről, a megelőzhető, idő előtti elhalálozások visszaszorításáról,

amiből úgy tűnik, most már van rá szándék, hogy népességfogyásnak ezzel a vonatkozásával is kezdjenek valamit a döntéshozók.

A legelhanyagoltabb területeket kéne felforgatni

Ezek szépen hangzó tervek, de a legfontosabb részeket megvalósítani már nem lesz olyan egyszerű, mint adókedvezményeket szórni a középosztályra, amelyek ráadásul csak felemásan váltják ki a kívánt hatást. A kiemelt célként megfogalmazott javítást a halálozási mutatókban például

nehéz elképzelni a komplett egészségügy gatyába rázása nélkül,

ami a költségvetésből irdatlan összegeket, az új tárcavezetőtől pedig komoly szakmai hátteret és az eddiginél erősebb kormányzati akaratot kíván majd. Mostanáig inkább a strukturális problémák szőnyeg alá söprése jellemezte az egészségpolitkát, 180 fokos irányváltásra lenne szükség a változáshoz, és akkor is éveknek kellene eltelnie az első eredményekig.

A munkaerőpiac családbaráttá tétele sem fog menni egyik napról a másikra, itt ugyanis az új ösztönzőkkel sok évtizedes gyakorlatokat, szokásokat kell felülírni, különösen a munkaadói oldalon. A jogszabályokat pedig be is kell tartatni, amíg ez nem működik a mostaninál szigorúbban, addig hiába szavaz meg az orsszággyűlés a kismamáknak kedvezőbb törvényeket, a munkaadók simán áthághatják azokat, többnyire bármiféle retorzió nélkül.

És van több olyan aspektus is, amivel az Emmiből kikerült háttéranyag továbbra sem foglalkozik, pedig fontos tényezői lennének a gyermekvállalás ösztönzésének. Az egyik ilyen a köznevelési intézmények színvonala, nem csak bölcsődére van ugyanis szükség a felnövés során.

A közoktatás aggasztó állapota éppen azt a réteget vetheti vissza a gyerekvállalalásban, amit Orbánék ebben támogatni szeretnének.

Ha a középosztálybeli szülők már nem szívesen adják a utódaikat a lezüllesztett állami iskolákba, akkor eleve azzal számolnak, hogy egy gyerek iskoláztatási költsége több millió forint lesz érettségiig. Ilyen körülmények között az emberek kétszer is meggondolják, vállaljanak-e második, harmadik gyereket, hiszen lehet, hogy annak már nem tudnák kifizetni a magánoktatását.

Szintén ide tartozhat a nemek közti egyenlőség elősegítése, ugyanis azt is statisztikák igazolják, hogy a termékenység pozitív összefüggést mutat az ezt jelző genderegyenlőségi mutatóval. A nemek közti egyenlőség sok tényezőből áll össze, a hagyományos munkaviszonyon kívül ide tartozik például az oktatáshoz való hozzáférés, a fizetetlen reproduktív munkák végzésének arányosítása, a nőkkel szembeni erőszak visszaszorítása, és a nők reprezentációja a hatalomban. Az index értéke alapján alegutóbbi méréskor (2015-ben) Magyarország 50,8 ponton állt, amivel az utolsó előtti uniós összehasonlításban (egyedül Görögországot előzve), míg az átlag 66,2 pont. A lista élén viszont több olyan országot is találunk, amelynek termékenységi rátáját megirigyelhetnénk, ilyen például Svédország, Hollandia és Franciaország is.

Borítókép: Orbán Viktor / Facebook.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?