Működik-e a propaganda?

Mekkora volt a propaganda szerepe a nácizmus felemelkedésében? Egy tanulmány megmutatja, hogy a náci párt támogatottsága szorosabban együtt mozgott a rádiópropaganda intenzitásával ott, ahol jobban lehetett venni a rádiójeleket. Ebből kiszámítható, hogy a náci propaganda nélkül Hitler koalíciója nem szerzett volna többséget 1933-ban. A propaganda a diktatúra támogatásának fennmaradásához is hozzájárult: Hitler hatalomra kerülése után több antiszemita cselekményt követtek el ott, ahol jobb volt a vétel.

Mi a propaganda hatása a demokratikus intézmények támogatottságára? És mi a propaganda szerepe egy diktatúrában? Ezeket a kérdéseket vizsgálja a két világháború közötti Németország kontextusában egy rangos folyóiratban megjelent  tanulmány.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői  Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Ebben a periódusban Németországban a rádió fontos média volt, ám a rádiójelek erősségében jelentős földrajzi különbségek voltak. Ezt kihasználva a tanulmány azt nézi meg, hogy jobban együtt mozogtak-e a politikai nézetek a rádiópropaganda mértékével ott, ahol jobb volt a vétel.

Ahogy az alábbi ábra mutatja, a második világháború előtt a német rádióadások politikai tartalma, ami központi irányítás alatt állt, kétszer is megváltozott. Először 1929-ben, amikor a korábban politikamentes rádió elkezdett antikommunista és – ami a tanulmány szempontjából a legfontosabb – antináci üzeneteket sugározni. Másodszor 1933 januárjában, amikor Hitler kancellári kinevezése után a rádió náci propagandát kezdett sugározni. (Ezen a ponton a náci pártnak és szövetségeseinek még nem volt parlamenti többségük.)

Hogyan változott a nácik támogatottsága ezen tartalomváltozások után a különböző vételi erősségű helyeken? A kérdésre a tanulmány választási adatok segítségével ad választ, kihasználva, hogy a politikailag instabil weimari köztársaságban öt választás is zajlott 1928 szeptembere és 1933 márciusa között.

Az alábbi ábra első oszlopa az első tartalomváltozásra vonatkozik. Eszerint az antináci tartalom 1929-es bevezetése után az erősebb vétellel rendelkező helyeken 1,8 százalékponttal kevésbé nőtt a náci szavazatok aránya, mint a gyengébb vétellel rendelkezőeken. Ez azt sugallja, hogy az antináci propaganda, ott ahol elérte a szavazókat, fékezte a nácizmus terjedését. A második oszlop pedig a második tartalomváltozásra vonatkozik. A náci tartalom 1933-as bevezetése után az erősebb vétellel rendelkező helyeken 1 százalékponttal jobban nőtt a náci párt támogatottsága, mint a gyengébb vétellel rendelkezőeken.

Vagyis mindkét esemény után nagyobb volt a politikai nézetek elmozdulása a propaganda irányába ott, ahol jobb volt a vétel. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a rádiópropaganda befolyásolta a nácizmus támogatottságát. (A tanulmány azt is megmutatja, hogy az eredményeket nem a különböző vételű helyek egyéb megfigyelhető tulajdonságai okozzák, úgymint népesség, vallási összetétel, munkanélküliség stb.)

A becslések alapján a tanulmány kiszámítja, hogy az 1933. márciusi választásokon a náci párt és koalíciós partnere rádiópropaganda nélkül a szavazatoknak nem 52 százalékát hanem 49 százalékát kapta volna, vagyis nem szerzett volna abszolút többséget. Mivel ez a választás vezetett a náci hatalomátvételhez, a propagandának közvetlen szerepe lehetett a diktatúra létrejöttében.

Hozzájárult a propaganda a diktatúra támogatásának fennmaradásához is? A második ábra azt mutatja, hogy a diktatúra alatt mennyivel volt magasabb bizonyos antiszemita cselekmények száma az erősebb vétellel rendelkező városokban, mint a gyengébb vétellel rendelkezőekben.

Az első oszlop szerint 1942 előtt – amikor a zsidókat még főleg feljelentések alapján deportálták – az erősebb vétellel rendelkező városokból 21 százalékkal több zsidót deportáltak, vagyis ezeken a helyeken jellemzőbb volt az antiszemita atrocitások elkövetése. A második oszlop szerint pedig az erősebb vétellel rendelkező városokban 22 százalékkal több antiszemita nyílt levelet írtak a Der Stürmer náci újságba, vagyis jellemzőbb volt a náci vélemények nyilvános felvállalása is. A propaganda tehát hozzájárulhatott a nácizmus népszerűségének fenntartásához.

A tanulmány azt is megmutatja, hogy a propaganda hatása jóval erősebb volt ott, ahol történelmileg – például az 1349-ben elkövetett pogromok számával mérve – magasabb volt az antiszemitizmus. Ott viszont, ahol nem volt jelentős antiszemitizmus, a propaganda visszaütött, és csökkentette a nácik támogatását.

A Defacto szerint az eredmények azt sugallják, hogy a média a demokratikus intézmények védelmére és rongálására is alkalmas lehet, attól függően, hogy ki kontrollálja a tartalmat, és hogy tiltottak-e a szélsőséges üzenetek. A politikailag motivált médiapropaganda hozzájárulhat egy fiatal demokrácia autokráciává alakulásához és az autokrácia fenntartásához is.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Működik-e a propaganda?

Németországban a rádió fontos média volt, a rádiójelek erősségében viszont jelentős földrajzi különbségek voltak. Kutatók most ez alapján mérték a propaganda hatását.

363 · Aug 15, 2018 01:34pm Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?