Új dolgok derültek ki a hosszú élet titkáról

000 DV1555667
Magyarországon és más országokban is tovább élnek és egészségesebbek a magasabb végzettségű emberek. Egy amerikai kísérlet bizonyítja, hogy a kora gyermekkori képzés jelentősen javítja a felnőttkori egészséget. Összességében a kutatások eredményei azt sugallják, hogy az iskola egészségesebbé tesz és növeli a várható élettartamot.

Hogyan hat az iskola a felnőttkori életminőségre? Azt már korábban bemutattuk, hogy a gyermekkori képzés növeli a felnőttkori jövedelmet. De vajon az anyagiakon túl hosszabbá és egészségesebbé is teszi az életet?

 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Mielőtt ezt a nehéz kérdést megpróbáljuk megválaszolni, először nézzük azt meg, van-e egyáltalán összefüggés az iskolázottság és a várható élettartam, illetve egészség között. Első ábránkon a várható élettartamot ábrázoljuk iskolai végzettség szerint, Magyarországra, a többi visegrádi országra, és a skandináv országok egy csoportjára. ( Ábráink adatai elérhetők itt.)

Mindhárom vizsgált országcsoportra igaz, hogy az átlagos élettartam az alapfokú végzettségűek között a legalacsonyabb, míg a felsőfokú végzettségűek között a legmagasabb. Például Magyarországon átlagosan 8 évvel élnek tovább a felsőfokú végzettségűek, mint az alapfokú végzettségűek. Az életstílus, a szokások, a magasabb jövedelem és a jobb munkakörülmények mind hozzájárulhatnak a megfigyelt összefüggéshez. Az ábrán az is látszik, hogy a visegrádi országokban rövidebb a várható élettartam, és nagyobb a különbség az alap és felsőfokú végzettek élettartama között, mint Skandináviában.

A hosszabb élet nem feltétlenül jelent jobb életminőséget. Mivel az egészség nagyban meghatározza az életminőséget, nézzük meg, hogy összefügg-e a végzettség konkrét betegségek előfordulásával. Második ábránk a magas vérnyomás gyakoriságát mutatja. Ez azért is jó mérőszám, mert a magas vérnyomás nagyban összefügg az életmóddal. (A cukorbetegséget is vizsgálhatnánk, amire nagyon hasonlóak az eredmények.) A harmadik országcsoport adathiány miatt eltérő az előző ábrától.

Azt látjuk, hogy a legalacsonyabb végzettségűeknek a legrosszabb az egészségi állapota. Például Magyarországon a magas vérnyomás gyakorisága több, mint 20 százalékponttal magasabb az alapfokú végzettségűek körében, mint a középfokú végzettségűek körében. Összességében azt találjuk tehát, hogy a magasabb végzettségű emberek tovább élnek és egészségesebbek.

De vajon tényleg javítja az oktatás a felnőttkori egészséget? Könnyen elképzelhető, hogy az ábrákat más logika magyarázza: például, hogy a jó szülői háttér vagy örökölt tulajdonságok magyarázzák mind a magas képzettséget, mind a jobb egészséget.

Hogy a tanulás egészségre gyakorolt okozati hatását megvizsgálják, Campbell és társszerzői rangos lapban megjelent tanulmányukban egy amerikai kísérletet használtak fel. A kísérletben 111 hátrányos helyzetű gyermeket véletlenszerűen vagy “kezelt”, vagy “kontroll” csoportba soroltak, és a kezelt csoport tagjaival átlagosan 4 hónapos kortól 5 éves korig heti 5 napban, 6-8 órában foglalkoztak, nyelvi, érzelmi és kognitív készségeiket fejlesztették. A kontroll csoport tagjai nem kaptak ilyen képzést. (A csoportok összetételéről részletesebben ír ez a tanulmány.)

Harmadik ábránk a gyermekkorban képzést kapó illetve nem kapó gyerekek egészségét hasonlítja össze felnőtt korukban, 30 évesen. Az ábrán egyes kockázati tényezők együttes megjelenésének gyakoriságát mutatjuk – például magas vérnyomás és elhízás – mert ezek a tényezők erősítik egymás negatív hatását.

Látszik, hogy a gyermekkori képzés jelentősen csökkenti a szív és érrendszeri illetve az anyagcserével kapcsolatos betegségek előfordulásának esélyét. Például, a gyermekkorban képzést kapó felnőttek között az elhízás és magas vérnyomás együttes előfordulásának gyakorisága több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint képzést nem kapó társaiknál. Mivel a képzést kapó illetve nem kapó gyerekeket a mintán belül véletlenszerűen választották, a megfigyelt különbség a gyermekkori képzés oksági hatása a felnőttkori egészségre.

A hatás működhet többek között későbbi magasabb végzettség, jobban jövedelmező állás vagy az egészségügyi ellátásokhoz való jobb hozzáférés által.

Egyéb kutatások is azt találták, különböző mintákon és eltérő módszertannal, hogy az iskolázottság pozitívan hat a felnőttkori egészségre.

A fentiek azt sugallják, hogy mind a kisgyermekkori foglalkozások, mind a közép- és felsőfokú képzés bővítése javítaná a diákok egészségét és növelné életük hosszát. Ezek az eredmények tovább erősítik a Defacto már többször megfogalmazott véleményét, hogy az oktatás bővítése és minőségének javítása elsőrendű gazdaság- és nemzetpolitikai cél kell hogy legyen Magyarországon.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?