Megvan, ki fizeti a minimálbért

40 hozzászólás
A minimálbér-emelés nagy részét a vállalatok áthárítják a fogyasztókra. Ez inkább a jómódú háztartásokat érinti hátrányosan, de sok segélyből vagy nyugdíjból élő szegényebb háztartás is rosszul jár. A nyertesek az alacsony keresetű dolgozók.

Korábbi írásunkban megmutattuk, hogy a minimálbér emelése jelentősen növeli az alacsony keresetűek jövedelmét. De vajon ki fizeti meg ezt a béremelkedést? A profitjukat csökkentik vagy az áraikat emelik a minimálbéreseket alkalmazó vállalatok?

Hogy erre választ kapjunk, megvizsgáltuk, mi történt a 2001-es és 2002-es radikális minimálbér-emelések után. Emlékeztetőül, 2000 és 2002 között a minimálbér 25 500 forintról (mai árakon 49 000 forint) 50 000 forintra (mai árakon 84 000 forint) emelkedett.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Nézzük először a profitot! Első ábránk a profit változását mutatja be 2000 és 2002 között két vállalatcsoportra. Azokra a vállalatokra, ahol a minimálbéresek aránya 2000-ben kevesebb volt, mint 10 százalék, és így kevéssé érintette őket a minimálbér-emelés (kék oszlop); és azokra, ahol a minimálbéresek aránya 2000-ben több volt, mint 10 százalék, és így jobban érintette őket a minimálbér-emelés (piros oszlop). A profit változást a 2000-es árbevétel százalékában fejeztük ki.

Ha a minimálbér emelkedését a tulajdonosok fizetnék, akkor a profitnak kevésbé kellene növekednie ott, ahol sok a minimálbéres dolgozó (piros oszlop). Az ábrán nem ezt látjuk. Az átlagos profit enyhén emelkedett mindkét csoportban, de az emelkedés nagyobb volt a magas kitettségű vállalatoknál (piros oszlop). A minimálbér-emelés tehát nem csökkentette a profitot.

Ha nem a profit csökkent, akkor vajon az árak emelkedtek? Második ábránkon a minimálbérnek kevésbé és jobban kitett vállalatok által szabott árakat mutatjuk. (Az árak alakulása csak a feldolgozóipari vállalatoknál figyelhető meg. Nemzetközi tanulmányokban mindenesetre az itt bemutatott eredményekhez hasonló árhatásokat tártak fel a szolgáltatás szektorban is.)

Látszik, hogy sokkal jobban nőttek azon vállalatok árai, ahol sok minimálbéren kereső dolgozik (piros oszlop). Bár – az akkori inflációnak megfelelően  mindkét vállalatcsoport árai emelkedtek, az emelkedés 5,6 százalékponttal magasabb volt a minimálbérnek jobban kitett vállalatoknál. Összességében tehát a minimálbér-emelés nem a vállalatok profitját csökkentette, hanem az árakat növelte.

A minimálbér-emelés legerősebben a mezőgazdaságban, a ruhagyártásban, a textiliparban, a bútorgyártásban, valamint a szállodai szolgáltatásban és a vendéglátóiparban működő vállalkozásokat érintette, így ezekben az ágazatokban eredményezett legnagyobb mértében áremelkedést. Az alapvető élelmiszerekben bekövetkező áremelkedés leginkább a szegényebb háztartásokat érintette. A vendéglátóiparban és a ruhaiparban megemelkedett árak pedig inkább a magasabb jövedelműek pénztárcáit terhelték.

Mindent egybevetve a magasabb jövedelmű magyar háztartásoknak átlagosan többe került a minimálbér-emelés, a jövedelmük arányában számolva is. De a minimálbér emelése negatívan érinti a segélyből vagy nyugdíjból élő szegényebb háztartásokat is az alapvető élelmiszerárak emelkedése miatt. Paradox módon tehát a minimálbér-emeléssel sok szegény család is rosszul jár. A Defacto szerint a minimálbér mértékéről, annak emeléséről gondolkodó politikusoknak ezt fontos lenne figyelembe venniük.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!