A nők Magyarországon többet dolgoznak, mint a férfiak

Mennyire családbarát Magyarország? Kormányunk szerint, és a Defacto szerint is, családbarátabb egy ország, ha az anyák jobban össze tudják egyeztetni a munkát és a magánéletet. Azt is tudjuk, hogy azokban a fejlett országokban születik több gyerek, ahol a férfiak több házimunkát végeznek. Hogy a magyar családbarátságról képet kapjunk, nézzük meg tehát azt, hogy mennyit dolgoznak a nők a férfiakhoz képest hazánkban, illetve más európai országokban.

Az összehasonlításhoz időmérleg-felvételeket használunk, amelyek a nap minden percére összegyűjtik, hogy ki milyen tevékenységekkel tölti az idejét. Magyarországon A KSH tíz évente végez reprezentatív időmérleg-felvételeket.

Első ábránk a legutóbbi, 2009-10 felmérés adatai alapján mutatja be, hogy a különböző életkorú nők és férfiak átlagosan hány órát dolgoznak egy átlagos napon (a hétköznapokat és a hétvégeket is a gyakoriságuknak megfelelően beleértve). Az átlagban benne van mindenki: azok is, akik sokat dolgoznak a munkahelyükön vagy otthonukban, és azok is, akik semennyit sem. A munkavégzésben pedig minden munka benne van: a fizetett munka, az oda történő utazás; valamint minden nem fizetett munka is, pl. a főzés, mosogatás, takarítás, vásárlás, egyéb ház körüli teendők vagy gyermeknevelés. ( Ábráink adatai letölthetők itt.)

Az ábra jól mutatja, hogy a magyar nők többet dolgoznak, mint a magyar férfiak. 25 és 60 éves kor között a különbség átlagosan egy egész óra, idősebb korban még ennél is nagyobb. A 30-45 éves férfiak, mindent egybevetve, egy átlagos napon 8 órát, a hasonló korú nők pedig 9 órát dolgoznak.

Az adatokból kiderül, hogy a különbség az otthoni munkából adódik. A férfiak átlagosan több időt töltenek fizetett munkával; viszont a nők ennél jóval több időt töltenek otthoni munkával. Ezért van az is, hogy idősebb korban a nemek közötti különbségek megnőnek. A több női házimunkát ugyanis már kevésbé ellensúlyozza a több férfi fizetett munka.

Vajon mi a helyzet más országokban? Nem minden országban van a hazai adatokkal összehasonlítható időmérleg-felvétel. Második ábránk azt mutatja be, mi a helyzet Belgiumban, amely a gazdag országok között a középmezőnyben helyezkedik el a férfiak végezte házimunkában és a született gyerekek számában is.

Belgiumban a dolgozó korú nők és férfiak munkavégzéssel töltött ideje közel azonos, vagyis nincs meg az a nemek közötti különbség, amit Magyarországon találunk. Ennek az oka az, hogy a belga nők kevesebb időt töltenek munkával mint a magyar nők. A 25-40 éves korosztályoknál a különbség az otthoni munkából adódik, míg az idősebb korosztályoknál inkább a fizetett munkából. A férfiak fizetett és otthoni munkával töltött ideje hasonló a két országban.

Egyéb európai országok adatait is megnéztük. A nyugat-európai országok többségében a dolgozó korú nők közel azonos, vagy kicsit több időt töltenek munkával mint a dolgozó korú férfiak (Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Svédország); a különbség csak Olaszországban olyan nagy, mint Magyarországon. A kelet- és közép-európai országok közül Bulgáriában még a hazainál is nagyobb a nemek közötti különbség az aktív korúak között; Szlovéniában és a balti államokban a magyarhoz hasonlóak a viszonyok; Lengyelországban viszont kisebbek a különbségek.

Mi állhat a különbségek hátterében? Az otthoni munkában látott különbség összefügghet a hagyományos családmodellel, amelyben a gyermeknevelés és a házimunka terheit nagyobb részben a nők viselik. Azonban ez nem feltétlen jó így. Nemcsak igazságtalannak tűnik az egyenlőtlenség, hanem arra is ösztönözheti a nőket, hogy kevésbé vállaljanak további terheket -- több gyermeket, vagy több fizetett munkát. A Defacto szerint az ilyen aránytalanságok nem illenek egy valóban családbarát országhoz.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!