Közösen léptek a régiós jegybankok

2009.02.23. 15:31 Módosítva: 2009.02.23. 16:45
A múlt héten még közös kamatemelésről voltak piaci hírek, ez elmaradt, de egy időben, összehangoltan, hasonló tartalmú közleményeket adott ki a cseh, a lengyel, a román és a magyar jegybank. Eszerint fellépnek a régiós devizák hirtelen, túlzott mértékű leértékelődése esetén. A forint és a többi deviza is erősödött.

Noha bizonyos árfolyam-korrekció valóban elfogadható a közép-kelet-európai gazdaságokban, a túlzott mértékű és sebességű leértékelődés piaci zavarokhoz vezethet és elkerülendő. A Magyar Nemzeti Bank készen áll minden szükséges lépés megtételére, hogy megakadályozza a forint árfolyamának piaci zavarokat előidéző mozgásait - áll abban a közleményben, melyet a jegybank hétfőn délután fél háromkor adott ki.

Simor András, az MNB elnöke elmondta: ugyanebben az időpontban hasonló tartalommal közleményt adott ki vagy nyilatkozatott tett a cseh, a lengyel és a román jegybank vezetése is, a lépésre előre összehangolt módon került sor.

Simor András szerint nem zárhatóak ki a jövőben sem közös lépések, de azt, hogy konkrétan milyen lépésre és mikor kerülhet sor, egyelőre nem lehet tudni.

Az Index már a múlt héten, elsőként közölte, hogy a térségbeli országok jegybankjai közös fellépésre készülnek a régiós devizák februári, jelentős gyengülésének megállítására.

Van eredmény, minden erősödik

A piacon elterjed hírek az árfolyamok mozgásában ma már a bejelentések előtt tükröződtek. A forint mellett a zloty és a cseh korona is erősebben kezdte a hetet a pénteken jellemző árfolyamoknál, majd eltérő mértékben, kisebb gyengülési hullámokkal már a délelőtt folyamán emelkedtek. A forint napi csúcsa eddig az utoljára február 11-én látott 292-293 közötti euróárat jelentő szinten volt, a zloty egyhetes csúcsára erősödött.

Néhány hete az Index felvetésére elemzők nem tartották reálisnak, hogy a három jegybank közösen lép fel. Akkor ezt azzal indokolták, hogy a nem eurótag visegrádi országoj annyira más makrogazdasági pályát futnak be, annyira különböző mértékű a devizahitelesek aránya és az államadósság mértéke, hogy máshol van az a fájdalomküszöb is, amelynél az árfolyamgyengülés pénzügyi stabilizációs kockázatai már meghaladnák a leértékelődés exportszektorra gyakorolt kedvező hatását.

Az elmúlt egy hétben azonban újra nagyon jelentős mérvű volt a valuták értékvesztése. Ráadásul emögött az áll, hogy az egész térség gyatra gazdasági kilátásai miatt a befektetők szabadulnak a cseh, lengyel, magyar befektetéseiktől, márpedig egyedül ezt a hullámot egyetlen ország sem tudná megállítani.

Mit gondol az MNB?

Az idei év eleje óta a közép-kelet-európai országok valutái – közöttük a cseh korona, a magyar forint, a lengyel zloty és a román lei – jelentős mértékben leértékelődtek az euróval szemben – áll a Magyar Nemzeti Bank által kiadott közleményben. Az MNB szerint a térségben bekövetkezett leértékelődés lehetséges okaiként említhető a folyó fizetési mérlegek magas hiánya, az európai keresletnek az exportfüggő gazdaságokat kedvezőtlenül érintő meredek visszaesése és a helyi bankok nagymértékű függése külföldi finanszírozási forrásoktól.

Normál körülmények között teljesen természetes, ha egy felzárkózó gazdaság folyó fizetési mérlege hiányt mutat. Hasonlóan, az exportorientált gazdasági szerkezet és egy fejlett térséggel kialakított szoros pénzügyi integráció is általában előnynek számít, nem pedig potenciális veszélyforrásnak.

A mostani körülmények azonban távolról sem szokványosak - szögezi le az MNB. A globális szinten zajló „deleveraging”, azaz a tőkeáttételek folyamatos csökkenése miatt a folyó fizetési mérleg hiányok finanszírozása megnehezült a kis, felzárkózó európai gazdaságok számára. Ez kétség kívül kiigazítást tesz szükségessé, többek között az árfolyam korrekcióját is.

Fontos azonban látni, hogy időközben a legfontosabb exportpiacunknak számító Nyugat-Európában számottevő monetáris és fiskális élénkítés történt, és remélhetőleg további hasonló intézkedések meghozatala van folyamatban. Ez idővel támogatólag hat majd a közép-kelet-európai országok exportja iránti keresletre. A költségvetési kiigazítási folyamat jelentősen hozzájárul az ország finanszírozási igényének csökkentéséhez. Az európai döntéshozók gyors közbelépése hozzájárult a nyugat-európai pénzügyi rendszer stabilizálásához. Jelentősen javult likviditási és tőkehelyzetüknek köszönhetően a nyugat-európai anyabankok továbbra is elkötelezettek térségbeli leánybankjaik iránt. Mindez a szóbeli elkötelezettségen túl az anyabankok és közép-kelet-európai leánybankjaik közötti folyamatos tőkeáramlásban is érzékelhető.