Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A legeslegújabb Gyurcsány-csomagot már több oldalról körbejárták: neves közgazdászok makrogazdasági szemszögből és a Reformszövetség a saját akciótervével lényegében kritizálták; mindenki számolja, saját maga vagy cége hogyan jár az elsősorban az adótörvényeket, kisebb részben szociális támogatásokat és a nyugdíjrendelkezéseket átíró pakkal; lapunk pedig beszámolt arról is, milyen korábban biztosnak hitt intézkedések kerültek ki a csomagból az utolsó pillanatban. Ha közelebbről szemügyre vesszük a pakkot, és azt keressük, hogy az egyes adónemeknél és járulékoknál tervezett lépésekkel hova érünk, tanulságos felismerésre juthatunk.
Mintha már jártunk volna itt, olyan ismerős ez a hely
A személyijövedelemadó-tábla idén júliustól tervezett változata erős hasonlóságot mutat a 2005-ben érvényben volt szja-táblával. 2005-ben évi másfél millió forintos jövedelemig 18, afeletti jövedelemrész felett pedig 38 százalékos kulcs volt érvényben. A most lényegében háromkulcsos szja-tábla (hiszen a magánszemélyek 2007 elején bevezetett különadója gyakorlatilag a harmadik, 40 százalékos szja-kulcsnak felel meg) idén júliustól a magánszemélyek különadójának megszűnésével szintén kétkulcsos lesz, az adómértékek kissé, a sávhatár jelentősebben feljebb tolódnak: 2,2 millió forintig 19, afeletti jövedelemrész után pedig 38 százalékos adót kell lerónunk.
A Gyurcsány-kormányt közgazdászok élesen támadták 2005-ben az ötéves adócsomagjáért, egyebek mellett azért, amit az áfával „húzott" a választásokra készülő kabinet. 2006 januárjától az addig 25 százalékos normál áfakulcs 20 százalékra olvadt. (Egészen pontosan ennél egy kicsit bonyolultabb volt a helyzet, az üzemanyagok esetében az áfakulcs 2005 októberétől apadt 20 százalékra, miközben a többi, 25 százalékos kulcs alá sorolt termékre és szolgáltatásra év végéig fennmaradt a 25 százalékos áfakulcs. Ekkor tehát jogilag két normál kulcs volt érvényben három hónapon át Magyarországon, ami ütközött az uniós áfairányelvvel. Mégsem kapott elmarasztalást hazánk, mivel az uniós vizsgálat még javában zajlott volna 2006 januárjában, amikor is helyreállt a jogszerű állapot.) Kilenc hónap múlva aztán a megszorító csomag egyik elemeként a 15 százalékos áfakulcs megszűnt, az alá sorolt termékek, szolgáltatások (például az élelmiszerek, gáz) a 20 százalékos normál kulcs alá kerültek. Így 2006 szeptemberétől van érvényben a mai kétkulcsos áfarendszerünk, 5 és 20 százalékos adómértékkel. Idén júliustól az 5 százalékos kulcs megtartásával 23 százalékra emelik a normál áfakulcsot.
Az időben való visszalépés még plasztikusabb példája a munkabér után fizetendő járulékoknál tett kormányzati kacskaringó. Több lépésben, 2006 szeptemberétől, 2007 elejétől, sőt, 2008 elejétől emelték hol a munkavállaló egészségbiztosítási járulékát, hol a munkavállalói járulékot, hol pedig a magánszemély nyugdíjbiztosítási járulékát, összesen 4,5 százalékponttal növelték a munkabér utáni járulékterhet. Idén júliustól aztán a Gyurcsány-kormány 5 százalékpontot nyes le ugyancsak a munkabér után fizetendő járulékokból - igaz, ezúttal nem a munkavállalói járulékoknál lesz a mérséklés, hanem a munkáltató terhét enyhítik.
A vállalkozások nyereségére 2006 szeptemberétől új adót, a szolidaritási adónak becézett különadót vetették ki, amelyet a meghagyott társasági adónál szélesebb adóalap után kellett leróni. A céges különadó három és egyharmad évet él, mivel a kabinet idén év végével kivezeti a rendszerből ezt az elvonást. (A cégek annak már kevésbé örülnek, hogy ezzel a lépéssel párhuzamosan a társasági nyereségadót szélesebb alapra helyezi, és az eddigi 16 helyett 19 százalékos adómérték váltja fel.)
Reformáljuk meg a reformot!
A legeslegújabb Gyurcsány-adócsomagnak ugyan a fent említett lépések nem kizárólagos elemei, hiszen a pakk hozzá kíván nyúlni a jövedéki adóhoz, az adómentes juttatásokhoz és a rehabilitációs hozzájáruláshoz is, mégis nyugodtan állítható, hogy a felvázolt négy intézkedés a csomag gerincét képezi, a pakk hangsúlyos alkotórészeiről van szó.
Összefoglalva, nagy vonalakban annyi állapítható meg, hogy a felfestett négy intézkedéssel lényegében oda jutunk az adó- és járulékmértékeket tekintve, ahol 2005 végén-2006 elején voltunk. Ennek kétfajta üzenetértéke lehet lapunk megítélése szerint. Egyrészt, semmi egyéb nem történik, minthogy a Gyurcsány-kormány fő vonalaiban visszacsinálja mindazt, amit az elmúlt három évben - mérvadó közgazdászok szerint a növekedést elfojtó, elhibázott szerkezetű kiigazítás keretében - végrehajtott az adórendszerben. Ennek lehet olyan olvasata is, hogy a kabinet lényegében beismeri a kiigazítás elhibázott szerkezetét. Másrészt, ebből a nézőpontból éles kontraszt fedezhető fel a visszarendeződés, a 2005-2006-os adó- és járulékmértékek megismétlődése és aközött a kormányzati kommunikáció között, amely a tervbe vett intézkedéssorozatot az elmúlt 20 év legnagyobb reformjának igyekszik feltüntetni, és a válságból való kiútként, a versenyképesség javításaként szeretné láttatni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
