Előd
7 °C
16 °C

Nagyobb visszaesés, mérséklődő infláció

2009.03.11. 14:39
Magyarország bruttó hazai terméke 2008 negyedik negyedévében 2,5 százalékkal csökkent, az adat rosszabb a vártnál. Az infláció februárban 3 százalékos volt, januárhoz képest 0,1 százalékkal csökkent. Elemzők szerint hosszú távon azonban az infláció emelkedése várható, az exportunkon pedig a gyengülő forint sem segít. Kamatcsökkentést sem vár a piac, mert az MNB a forintot védi.

Magyarország bruttó hazai terméke 2008 negyedik negyedévében 2,3 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 2,5-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdasági teljesítmény 2008 harmadik negyedévéhez képest 1,2 százalékkal csökkent. A 2008-as év egészében az ország teljesítménye 0,5 százalékkal bővült. A gyorsbecsléshez képest mutatkozó 0,3 százalékpontos eltérést elsősorban az okozta, hogy a pénzügyi közvetítés ágazat a becsültnél lényegesen rosszabbul teljesített.

Tényleg recesszió van

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2008 negyedik negyedévében 1,3 százalékkal esett vissza. Az év során egyre csökkenő ütemű gazdasági bővülést a negyedik negyedévben, az EU tagállamainak többségében visszaesés váltotta fel.

2008-ban a bruttó hazai termék értéke folyó áron 26 470 milliárd Ft, egy főre vetítve 2 millió 637 ezer Ft volt. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke a negyedik negyedévben 1,3 százalékkal nőtt. Ezen belül az ipar teljesítménye 8,5 százalékkal csökkent, míg az építőipar hozzáadott értéke, a korábbi időszakok tendenciájával ellentétben, a negyedik negyedévben 2,7 százalékkal bővült, alapvetően év végén megvalósult útépítések következtében.

2008. év egészében az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erősebben, 4,2 százalékkal nőtt. Ebben a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 43,0 százalékos növekedése játszik meghatározó szerepet. A mezőgazdasági termelés ilyen mértékű bővülését a 2007. év alacsony szintje és a növénytermesztés kedvező időjárásnak köszönhető magas terméseredményei okozták. Az ipari teljesítmény, az év első felében bekövetkező bővülés ellenére, összességében 0,3 százalékkal csökkent, tükrözve az exportorientált feldolgozóipar teljesítményének második félévben megfigyelhető visszaesését.

Csökkenő fogyasztás

A City Group a háztartások egyre csökkenő fogyasztása miatt arra számít, hogy 2009-ben a magyar gazdaság 3 százaléknál nagyobb mértékben fog visszaesni. A csoport szerint nem fog az ország versenyképessége növekedni amiatt, hogy a gyengülő forint kedvez az exportnak, mivel Magyarország exportpiacai az eurózónában észlelhető mély recesszió miatt lényegesen beszűkültek. Elemzésük szerint a jegybanknak nincs nagy mozgástere a kamatcsökkentés terén, ezért rövidtávon arra számítanak, hogy az alapkamat változatlan marad, mivel a jegybank elsősorban a forintot szeretné védeni.

Éves szinten mérséklődő infláció januárhoz képest

2009. februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,0 százalék volt. 2008. februárhoz viszonyítva az árak 3,0 százalékkal növekedtek. Idén, az első két hónapban, átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Egy hónap alatt - 2009 januárhoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 1,1 százalékkal emelkedtek.

Tizenkét hónap alatt, 2008. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,9 százalékkal emelkedtek. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 5,4 százalékkal drágultak a szeszes italok és dohányáruk is. A szolgáltatások esetében bekövetkezett 3,0 százalékos áremelkedés az átlaggal megegyező volt, ezen belül a szemétszállítás 10,9, a vízdíj 8,9, a csatornadíj 8,0 százalékkal lett drágább.

Az EU 27 tagországában 2009. januárban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008. januárban. A legkisebb áremelkedést Luxemburgban (0,0 százalék) és Portugáliában (0,1 százalék), a legnagyobbat Lettországban (9,7 százalék) és Litvániában (9,5 százalék) mérték. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 2,4 százalékkal növekedtek az árak 2009. januárban.

A Takarékbank februári inflációs elemzése szerint az infláció mérséklődését az élelmiszer-, üzemanyag- és háztartási energiaárak magas bázishatása okozta, azonban a visszaeső hazai kereslet is hozzájárult a dezinfláció folytatódásához. A gyenge hazai keresletet tükrözi a szolgáltatások és tartós fogyasztási javak áralakulása: az utóbbi termékcsoport árai jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint amit a jelentős forintgyengülés indokolt volna, állítja a Takarékbank.

Az év közepéig az infláció lassú, fokozatos mérséklődésére számít a bank, azonban az áfa és a jövedéki adó várható emelései az év közepétől az infláció emelkedését eredményezik majd.

A Citi Group elemzése szerint a forintgyengülés miatt az infláció növekedése valamivel nagyobb lesz az elkövetkezendő hónapokban, de hosszabb távon, az elkövetkezendő 12 hónapra nézve az infláció akár a jegybank által előirányozott 3 százalék alá is csökkenhet a gyenge kereslet miatt, valószínűsíti elemzésében a pénzügyi csoport.