Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Közel áll az MSZP-hez Vértes András

2009.03.24. 21:10 Módosítva: 2009-03-25 09:32:31
Egyes forrásaink szerint a 2005-ös áfacsökkentés, majd a részben ennek köszönhetően is megborult költségvetés helyreállítására bevezetett szolidaritási adó egyik ötletadója is Vértes András, az MSZP új miniszterelnök-jelöltje. A piaci elemzők jelentős része elfogultnak tartja intézetét, a GKI-t, az e kérdés körüli legélesebb vitát Járai Zsigmond robbantotta ki az Indexen.

Vértes András életrajza

Vértes András jelenleg a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, az 58 éves
közgazdász a cég megalapítása óta tölt be itt vezető pozíciót,
1992-98-ig elnök-vezérigazgató volt. A nyolcvanas években az Országos
Tervhivatalnál dolgozott, ahonnan 1987-ben egyenes út vezetett a
Gazdaságkutató Intézet igazgatói székébe, innen 1992-ben távozott,
mikor egy kormánydöntés értelmében az intézet megszűnt. Ekkor hozták
létre a GKI-t. (forrás: GKI)

A szocialista elnökség kedd esti ülésén váratlanul előhúzott miniszterelnök-jelölt, Vértes András hosszabb ideje az MSZP egyik, belső körökhöz is közel álló gazdasági tanácsadója. A piacon a szocialista kormányokhoz közelebb állónak minősített GKI első embereként a párt élén történt korábbi változások sem módosítottak beágyazottságán. Őt tartják egyebek között a 2005-ös áfacsökkentés és a 2006-ban született szolidaritási adó ötletgazdájának is. Szakmai körök többször is kikezdték a GKI munkáját, az egyik olyan intézetnek tartva azt, melynek munkatársaira úgy tekintenek, mint "the political economists, who are more political than economists", azaz gazdaságpolitikusok, akik inkább politikusok, mint gazdasági szakemberek.

Az Index által kedd este, Gyurcsány Ferenc bejelentése után elért több piaci elemző, portfoliókezelő általános megrökönyödéssel fogadta az új jelölt nevét, miközben többen azt idézték fel: a 2002-2006-os ciklusban a Vértes András vezette GKI gyakran a Pénzügyminisztériumnál is optimistább előrejelzéseket tett közzé a gazdaság helyzetét illetően.

Ki volt, mikor elfogult?

A GKI-t emiatt a legélesebb támadás talán éppen az Indexen érte, 2007 végén: Járai Zsigmond volt jegybankelnök, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere az Indexnek azt mondta, "ha megnézi az ember a GKI elemzéseit, előrejelzéseit, azok még sosem voltak jók. Mióta szocialista kormány van, azóta mindig magasabb növekedést és alacsonyabb inflációt mondanak. Amíg Fidesz-kormány volt, addig éppen fordítva tették. Elképesztő, hogy ezek után még vannak megrendeléseik. De ilyen a piac, hiába az az ember benyomása, hogy rendkívül elfogultan dolgoznak". (A jobboldali elfogultsággal nyilván nem ok nélkül vádolt Járainak jegybankelnökként számtalan, a tisztséghez képest szokatlanul politikus megnyilvánulása volt, ugyanakkor őt magát részben ezért, részben szakmai okokból folyamatosan támadták, a viszonya többek között a GKI-vel hosszabb ideje legalábbis nem felhőtlen.)

A GKI a Járai nyilatkozatra közleményben reagált, miszerint Járai általában is "a közgazdászszakmában erős kisebbségben lévő, vagdalkozó véleményt" fogalmazott meg, az őket ért kifogás igaztalanságának alátámasztására egy tanulmányt is kitettek az intézet honlapjára. Az intézet szerint a növekedést ugyanis a GKI 2000 után - a szocialista-liberális kormány idején is - jellemzően alulbecsülte, ami egyébként részben a KSH módszertani változásainak volt a következménye. Ami pedig az inflációt illeti, az elmúlt 12 évben 1 százalékpontnál nagyobb eltérés 2002-ben, 2005-ben és 2006-ban fordult elő, az első két esetben alacsonyabb, az utolsóban magasabb lett a pénzromlás az általuk vártnál. Az eltérés iránya tehát nem a kormány pártállásától függött, állítják.

Járai Zsigmond, a GKI és a számok

Az esetleges elfogultságot nem is a tényadatoktól vett eltérésen érdemes nyomon követni - mondták akkor piaci elemzők az Indexnek, miközben lapunk számokkal is alátámasztotta: a GKI a piaci konszenzusnál rendszeresen a szocialista tábor irányába látszott tévedni az előrejelzéseiben. Mivel minden előrejelző nagyjából ugyanabból az információs bázisból dolgozik, jóval informatívabb, ha az előrejelzések konszenzusához vett eltéréseket figyeljük. Ha ez az eltérés rendszeresen egyirányú, az arra utal, hogy az adott gazdasági folyamatot állandóan optimistábban, vagy pesszimistábban ítéli meg a piacnál az adott szereplő.

A kutatóintézetek, nemcsak a GKI, az ezredfordulón gyakorlatilag egyhangúan állították: a jegybank 2001-es inflációs célja (helyesebben inkább előrejelzése) nem teljesülhet, mert az teljesen irreális. Az infláció még sokáig nem fog 10 százalék alá süllyedni, állították egybehangzóan a kutatók. A jegybank 7 százalékos prognózisát végül igazolta az élet: decemberre 6,8 százalékos lett a drágulás. Ugyanakkor a GKI prognózisai rendre fölé lőttek a piac által várt adatoknak is.

Az akkori elemzésünket egészében itt olvashatják.

Most sem pesszimista

Bajaink javarészt abból a negatív, önsorsrontó hozzáállásból fakadnak, amit az előtte felszólaló két ember prezentációjából is kiérzett - mondta Vértes már idén, március 10-én egy konferencián, ahol előtte Hamecz István az OTP Alapkezelő és Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója szólalt fel, azonnali kiigazítást sürgetve. Vegyük tudomásul, hogy az államadósság nemcsak nálunk okoz fejtörést és fog problémákat okozni a következő években, hanem az Egyesült Államoknak, a nyugati uniós országoknak, szélesebb értelemben az egész világnak is, ők is ezzel a nehézséggel néznek szembe - mondta Vértes. Szapulta azt az elsősorban a politikai térben megnyilvánuló magatartást, hogy nem az együttműködő stílus érvényesül. A konfrontatív hozzáállás részben felelős bajainkért - fűzte hozzá.

A GKI vezetője sürgette az euró előszobájaként emlegetett ERM2-be történő mielőbbi belépést, és azt, hogy egy gyorsított euróbevezetést tűzzön ki maga elé a kormányzat. Vértes szerint az adóssághelyzetünk relatív értelemben még javul is, mivel több európai országban jobban megugrik az államadósság-állomány, mint nálunk (az azonban nem mindegy, hogy ott gazdaságösztönző, bankkisegítő csomagok miatt emelkedik az adósság, addig idehaza ilyen gazdaságserkentő csomagok nélkül lódul meg az adósság, reagált a másik két előadó Vértes ezen kijelentésére). És tévedés azt gondolni Vértes szerint, hogy 1 millió új munkahely megteremthető Magyarországon.