A kkv-k közel fele leépítést tervez
Nincsenek felkészülve a vezetők a válságkezelésre, derül ki a DGS Global Research kutatásából. Ezt bizonyítja, hogy a költségcsökkentés érdekében rögtön leépítenek, pedig nem a leépítés a kiadáscsökkentés leghatékonyabb módja. A cégvezetők ugyanakkor hiányolják a jól képzett szakmunkásokat, és sokallják a gyenge nyelvtudással rendelkező, nem túl jól képzett jogászokat, közgazdászokat, marketingeseket és kommunikációs szakembereket. A válságkezelésben pedig kulcsszerepe lehet a képzésnek és az innovációnak.
Az eddig megkérdezett 458, többségében mikro, kis- és középvállalat közel 50 százaléka munkaerő-leépítést tervez a közeljövőben a DGS Global Research jelenleg folyó kutatása szerint, amely a kormányzati munkahelymegőrző programok eredményességét vizsgálja.
Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója az Ernst and Young és a DGS által csütörtökön Budapesten rendezett szakmai délelőttön elmondta: a felmérés jelenlegi állása szerint a megkérdezett vállalatvezetők 11 százaléka pályázott kormányzati munkahelymegőrző programokra, és 31 százalékuk véli úgy, hogy az ilyen programok segítséget nyújthatnak a leépítések elkerüléséhez.
Felkészületlen vezetők
Az ügyvezető igazgató szerint ez és más kutatások is azt mutatják, hogy a HR-vezetők nincsenek felkészülve a válságkezelésre, s legtöbbjük - olykor felsővezetői utasításra - azonnal a leépítéshez nyúl, mint a legkézenfekvőbb, ám nem feltétlen a leghatékonyabb költségmegtakarító eszközhöz. A leépítés mellett elsősorban az oktatási kiadásokat nyirbálták meg a cégek - tette hozzá. Dara Péter azonban kiemelte, hogy a szakképzési és innovációs hozzájárulás hatékony felhasználása kulcsfontosságú lehet a válságkezelésben.
Egy 2008. október és 2009. február között készült, 651, többségében budapesti és pest megyei vállalat megkérdezésével készült felmérés szerint a vállalatvezetők 81 százaléka úgy érezte, hiány van a munkaerő-piacon mester-szakmunkásokból, szakmunkásokból, műszaki szakemberekből és technikusokból. Ezzel szemben a megkérdezettek 82 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a munkaerő-piacot túlkínálat jellemzi jogászokból, marketing, PR és kommunikációs szakemberekből, valamint kevésbé jól képzett, idegen nyelveket nem beszélő gazdasági szakemberekből, közgazdászokból.
Interneten keresik a munkaerőt
Ugyancsak e felmérés mutatta meg, hogy a legfontosabb toborzási technika mára az internetes hirdetés lett, valamint hogy a béren kívüli juttatások sorrendjében az üdülési csekk a negyedik helyre csúszott, első az étkezési hozzájárulás, ezt követi a munkába járás költségtérítése, majd az oktatások támogatása - mondta el az ügyvezető igazgató.
