Őrült pazarlás folyik a MÁV-nál
Az a tény, hogy a nyugati országokban a vasutak sokkal több pénzt kapnak, mint a magyar vasúttársaság, nem indokolja azt, hogy a MÁV-nak is több pénzt juttassunk – nyilatkozta Antal Dániel, a Reformszövetség szakértői anyagának készítője, a Magyar Vasúti Hivatal volt vezetője a Magyar Nemzetnek. A szakértő szerint ugyanis a MÁV a jelenlegi menedzsmentjével, a jelenlegi szerkezetében "nem működik hatékonyan, és a pénz jelentős része nem a színvonal javítására megy".
Antal Dániel szerint 86 milliárd forintot lehetne elvonni a vasúttól úgy, hogy az ne veszélyeztesse a szolgáltatási színvonalat. Számításai szerint "az üzemi veszteség csökkentésével 51 milliárdot lehetne megtakarítani, az üzemi bevétel növelésével 20 milliárd többletet beszedni, s emellett a pénzügyi ráfordítások 15 milliárdos csökkentésével előáll a 86 milliárd forintos összeg". Az első évben 40, a következőtől további 46 milliárd forinttal csökkenhetne a vasút támogatása.
Antal számításai szerint a MÁV-tól évi 11 milliárd forint folyik ki olyan csatornákon, amikor a beszerzések során "nem a lehető legoptimálisabb ár-érték arány jön létre... megkárosítja az adófizetők közösségét az a vasúti vezető, akinek a döntése nyomán... drágább vagy rosszabb árut, szolgáltatást vesz a társaság, mint a piacon elérhető legjobb ajánlat".
A felelőtlen pénzköltést részben az indokolja Antal szerint, hogy a MÁV kiszervezési, "részleges privatizációi során olyan helyzet jött létre, amikor nem a piaci verseny döntött a beszállítók kiválasztásánál, hanem a magánérdek. A MÁV-csoportban több tucat ember, egykori menedzsmenttag, helyi és országos politukus rendelkezik különféle tulajdoni részekkel, és ezek a szereplők nem piaci, hanem annál számukra sokkal kedvezőbb áron szolgáltatnak a vasúttársaságnak".
A vasúti szakértő szerint a MÁV-nál nagyon súlyos problémát jelent a munka-hatékonyság. Lengyelországban 40, az EU15-ök átlagában 87 százalékkal hatékonyabban dolgozik egy vasutas, mint nálunk. Példaként említette, hogy azokon a vonalakon, ahol a GYSEV vette át a működtetést, azonnal racionalizáltak bizonyos munkafolyamatokat.
Antal úgy számol, hogy csak a bérköltségen 38 milliárd forintot lehetne megspórolni a MÁV-nál, ahol 2002 óta "nagyon jelentős, a versenyszférát is meghaladó bérnövekedés zajlott le".Arra a kérdésre, hogy szerinte igazak-e azok a vélekedése, miszerint a MÁV-menedzsment és a szakszervezetek összejátszanak a költségvetési források megszerzése édekében, azt mondta: nem mondja, hogy van ilyen együttműködés, de "bizonyos, hogy érdekazonosság van bizonyos ügyekben a vezérkar és a szakszervezetek között".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
