Lemondhat az állam az IMF idei segítségéről

2009.07.20. 16:43 Módosítva: 2009.07.20. 16:43
A piaci finanszírozás kedvező alakulása következtében elképzelhető, hogy az IMF-től szeptemberben esedékes következő hitelrészletet nem a magyar állam, hanem a júniusi részlethez hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank fogja lehívni - mondta el Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese kifejtette, ez azt jelentené, hogy az állam már csak jövőre hívna le hitelrészletet a nemzetközi pénzügyi szervezettől, miközben az Európai Bizottságtól származó hitelrészletek lehívásával továbbra is élne.

Az IMF-től származó hitelkeret lehívását a Pénzügyminisztérium és az MNB "közösen intézi", Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnökének tájékoztatása szerint, aki azt is elmondta, hogy ha a pénzt az MNB hívja le, akkor az az államadósságot nem emeli meg, csak a nemzetközi tartalékok szintjét, a szóban forgó hitelrészt pedig nem lehet felhasználni adósságfinanszírozásra. Ha az állam hívja le a pénzt, akkor az adósságfinanszírozásra felhasználható, és egyúttal megemeli a nemzetközi tartalékokat és az államadósságot is (utóbbit akkor is, ha még csak lehívtuk a pénzt, de adósságot nem törlesztettünk belőle).

Visszatornásztuk magunkat

A júniusban lehívott IMF-részlettel már nem az állam, hanem az MNB élt, mondta Borbély László András. Szerinte a Nemzetközi Valutaalaptól származó hitelrészlet szeptemberi lehívásáról az elképzelések szerint azért "mondhat le" az állam, mert az elmúlt hetekben megugrott a forintalapú piaci finanszírozás, illetve múlt pénteken sikeres eurókötvény kibocsátásra is sor került, ezek a források pedig kiváltják a szeptemberben esedékes másfél milliárd euró körüli IMF-részletet. Az Európai Bizottságtól származó hitelrészlettel várhatóan továbbra is a magyar állam él majd.

hitel1

Múlt csütörtökön összesen 84,5 milliárd forint értékben tudott eladni 3, 5 és 10 éves forintkötvényeket az ÁKK, illetve pénteken jelentős befektetői érdeklődés mellett 1 milliárd eurónyi 5 éves eurókötvényt dobott a piacra.

Tavaly május 8-tól június 5-ig összesen 175 milliárd forintnyi, június 19-től július 17-ig pedig 130 milliárd forintnyi 3, 5, 10 és 15 éves kötvényt tudott értékesíteni az ÁKK. Most kéthetente csütörtökön vannak kötvényaukciók és a legutóbbi 4 hétben összesen 147,5 milliárdos kötvényértékesítés valósult meg. Ez azt jelzi, hogy a forintpiaci finanszírozásban csaknem a tavaly őszi válság előtti szintekre tudta magát mostanra visszatornászni a magyar állam.

hitel2

Finanszírozási kilátások

A sikeres pénteki eurókötvény kibocsátás kapcsán az idei esetleges újabb devizakötvény kibocsátást firtató kérdést Pichler nem kívánta kommentálni. Borbély László András az ezzel kapcsolatos kérdésre azt mondta, hogy finanszírozási szempontból arra nincs már szükség.

A következő időszak adósságfinanszírozásával kapcsolatban az ÁKK illetékese elmondta, hogy a kedvező állampapírpiaci fejlemények figyelembe vételével jelenleg folyik a 2009. második félévi, kibocsátási terv átdolgozása, továbbá a 2010. évi finanszírozási terv alapelveinek kialakítása, különös tekintettel a piaci finanszírozás, illetve azon belül a forint-deviza arány meghatározására. Borbély a Dow Jones hírügynökségnek múlt pénteken azt nyilatkozta, elképzelhető, hogy az idei kötvényaukciókon már nem indítanak új kötvénysorozatokat, azaz a kéthetente csütörtökön esedékes kibocsátásokon a 2013/D, 2015/A és 2019/A sorozatokból értékesítenek (azaz további rábocsátás következik be).