További Magyar cikkek
Évekig tartó vita után döntött ma a kormány az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről. A szerdai kormányülésen úgy határoztak, 2010. január 1-jétől vezetik be a rendszert. Az unió régebbi tagállamai és két újonnan csatlakozott ország (Szlovénia és Málta) is ezt a rendszert alkalmazza.
Kedvezőbb és kiszámíthatóbb
Az SPS támogatói azzal érvelnek, hogy a új rendszer a magyar gazdálkodók számára kiszámíthatóbb támogatást és forrásokat jelent 2013-ig, mint az eddigi szabályozás. Az új rendszer ugyanis a földtulajdonnal és bérlettel rendelkező, a földjüket művelő gazdálkodók számára biztosít forrásokat, így háttérbe szorítja az úgynevezett sofa-farmereket (akik nem tesznek semmit, úgy várnak jövedelmet a földjük után), gátat szab a spekulációnak.
A támogatások az új rendszerben vagyonértékű joggá válnak, amit a gazdálkodó a földdel együtt vagy szabadon adhat és vehet. Az SPS két támogatási elemből tevődik össze. Az egyik részt a regionális támogatások biztosítják, amelyeket a gazdálkodók az általuk folytatott termeléstől függetlenül, alanyi jogon megkapnak, ha regisztrált mezőgazdasági termelők. Emellett a kiegészítő támogatásra is joguk lesz. Ez utóbbit úgynevezett történelmi alapon számítják ki minden gazdálkodó számára egyéni módon.
Az úgynevezett történelmi alap a 2006-os év lesz, ez dönti el, hogy mekkora támogatási részt kap majd ennek alapján a gazdálkodó. A számítás alapja ugyanis az lesz, hogy milyen támogatott tevékenységeket folytatott ebben az évben.
Ennek alapján a gazdálkodó 2013-ig pontosan tudni fogja, hogy egy-egy adott évben mekkora támogatást vehet igénybe és mekkora forrásösszeggel kalkulálhat. Így a támogatás lényegében függetlenné válik a termeléstől, azaz a támogatás nem függ attól, hogy ki, milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, azt a piac határozza meg - érvel a kormány.
Sólyomnak nem tetszik
A kormány annak ellenére döntött az SPS bevezetéséről, hogy annak hátterét adó törvényt parlamenti megszavazása után Sólyom László köztársasági elnök megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. Sólyom László több ponton is aggályosnak találta a jogszabályt, szerinte a támogatási jog önállósítása végeredményben csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti.
Emellett aggályosnak találta a köztársasági elnök azt is, hogy a törvény hátrányosan érinti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik 2006 után léptek piacra, vagy szereztek új termőterületet. Gráf József agrárminiszter azt mondta: ha az Alkotmánybíróság alapvető kifogásokat fogalmazna meg a bevezetést lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban - vagyis azt nem lehetne módosítani - akkor Magyarország visszaléphet a most alkalmazott agrártámogatási rendszerbe.
A Magosz szerint értelmetlen
Nincs egyetértés a gazdálkodó szervezetek és érdekvédelmi szervek között sem. Júliusban 15 szakmai szervezet nyilatkozatot írt alá, melyben az SPS minál előbbi bevezetését sürgették. Szerintük ugyanis a rendszer stabilizálná a földhasználati viszonyokat.
A Magyar Gazdaskörök Országos Szövetsége azonban már a kezdetektől elutasította az SPS bevezetését, mert úgy gondolják, hogy azzal megmerevedik a magyar agrárstruktúra. Azért is tartják értelmetlennek a bevezetést, mert 2014-től egy teljesen új agrártámogatási rendszert szeretnének bevezetni az Európai Unióban.