Hogyan tűnt el az állam százmilliója Monokon?

Ha csak utolsó helyen is, de felkerült az APEH csütörtökön publikált feketelistájára a felszámolás alatt álló monoki Reneszánsz Kastélyszálló, Pincészet és Szőlőbirtok Kft., amelynél jogerősen 100 053 000 forintos adóhiányt találtak. Mivel ehhez 88 733 000 forintnyi úgynevezett jogkövetkezmény, tehát pótlék és bírság társul, a cég jogerős köztartozása 188 786 000 forint.

Cég a polgármester házában

A társaságnak jelenleg két tulajdonosa van, a Nyíregyházán élő Szepessy Orsolya és a Monokon lakó Fábri Arnold. Korábban azonban, lényegében az akkor még Szepessy Pincészet és Szölőbirtok Kft.-nek hívott társaság 2003-as megalakulásától 2005 decemberéig tulajdonosa volt Szepessy Zsolt László, Monok jelenlegi, a segélyezés átalakításával országos ismertségre szert tevő polgármestere is.

Szepessy a zóna.hu-nak tavaly augusztusban azt mondta, hogy vállalkozó, akit az ingatlanok csábítottak Monokra, és a cégügyeit jelenleg a testvérei viszik. A Reneszánsz viszont, noha már több mint három éve nem tulajdonos a cégben, jelenleg is az ő monoki lakcímén van bejegyezve (bár volt egy időszak, amikor a társaságnak budapesti székhelye volt).

Eltérően számolt adótartozások

Az APEH feketelistájára most felkerült cég ellen idén áprilisban indult felszámolási eljárás. Túróczi János, a felszámolást végző Credit-Audit Kft. felszámolóbiztosa az Indexnek elmondta: négy hitelező összesen 112 millió forintnyi követelést jelentett be. A Reneszánsz főként az államnak adósa, a 112 millióból az adóhivatal nem egészen 90 millió forintnyi követelése a legnagyobb tétel.

Az APEH-et érdemes megkérdezni, miért jelentett be a felszámolónak egészen más követelést, mint amennyit ő nyilvántart, mondta Túróczi arra a kérdésünkre, hogy mivel magyarázható a korábban bejelentett és most jogerősként nyilvánosságra hozott követelés jelentős különbsége. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a vállalkozás további húszmillió forintnyi közpénzzel is adós, ekkora támogatást kapott korábban az akkor még tulajdonában álló kastélyra (emellett van két, fejenként nagyjából egy-egy millió forintra váró hitelező, ezek egyike kezdeményezte egyébként a felszámolást).

Pénz jött, kastély ment

Ennek a támogatási ügynek is van azonban egy érdekessége, hívta fel a figyelmet a felszámolóbiztos. A támogatás fejében az állam ugyan bejegyezte az akkor a Szepessy Pincészet tulajdonában álló ingatlanra a zálogjogát, de minden ilyen esetben az a szokásos eljárás, hogy bejegyzik az elidegenítési és terhelési tilalmat is. Monokon azonban ez a szokásoktól eltérően ez nem történt meg, legalábbis nincs nyoma a nyilvános földhivatali adatbázisban. Így a kastély időközben már kétszer is gazdát cserélt, az állam pedig futhat a pénze után, a felszámolásban nem lesz zálogjogosult, mert nincs meg a zálogtárgy.

A Reneszánsz ellen egyébként az elmúlt egy évben két végrehajtási eljárást is indított az adóhivatal. Az első, még az APEH Észak-budapesti Végrehajtási Osztálya által végrehajtás megkezdéséről szóló értesítést tavaly július 10-én adták ki, a cég székhelyét öt nappal ezután helyezték vissza a fővárosból Monokra. A másodikat már az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén végrehajtási osztálya indította idén április 29-én az akkor már tizenkét napja felszámolás alatt álló cég ellen, ezt azonban még aznap meg is szüntették.

Végrehajtás, lefoglalt tulajdonrész

A monoki polgármester most is résztulajdonosa egy, szintén a településen bejegyzett vállalkozásnak. Az SZ+SZ Építő- Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft.-t 2003-ban még Nyíregyházán jegyezték be, 2007 augusztusa óta van a székhelye Monokon (illetve egy fióktelepe Szerencsen). A hárommillió forintos jegyzett tőkéjű, üzemi eredményt sem 2005-ben, sem 2006-ban fel nem mutató társaságban jelenleg is Szepessy Zsolt László jogosult cégjegyzésre (2007-es adat még nincs). Tulajdonostársa a kezdetektől az a nyíregyházi Szepesi László, akivel 2003-2004-ben tulajdonostársak voltak a Reneszánsz (akkor még Szepessy Pincészet) Kft.-ben is, és akinek a lakcíme megegyezik a Reneszánsz-tulajdonos Szepessy Orsolya lakcímével.

Az SZ+SZ, bár nem áll felszámolás alatt, és nem is szerepel az APEH adóslistáján, szintén nem problémamentes cég. A társaság ellen 2006 októberében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, 2008 februárjában a Borsod megyei APEH rendelt el végrehajtást. A cégadatok szerint tavaly júliusban egy szerencsi bírósági végrehajtó elrendelte a tulajdonosok vagyoni részesedésének lefoglalását.

Természetesen szerettük volna megkérdezni volt vállalkozása és jelenlegi cége ügyeiről Szepessy Zsoltot is. A polgármesteri hivatalban péntek délelőtt azonban csak a titkárának tudtuk elmondani a kérdéseinket. Bár természetesen kértünk visszahívást, cikkünk megjelenéséig erre hiába vártunk.

Így ismerte meg az ország

Szepessy Zsolt a segélyezés átalakítására tett helyi kísérleteivel lett ismert országszerte. 2008 áprilisában úgy döntött, megvonja a tanköteles gyerekek után járó támogatást azoktól a monoki családoktól, amelyek nem járatják óvodába vagy iskolába gyermekeiket. Ezután a szociális segély kifizetését kötötte kötelező közmunkához, bár ez a gyakorlat nem törvényes. Szepessyt ismeretlenek életveszélyesen megfenyegették, ennek ellenére sem vonta vissza javaslatát, amit több más falu is követendőnek vélt. A gyakorlat törvényellenességét 2008. június 16-án mondta ki a kisebbségi ombudsman.

Szepessy ezután népszavazást akart kezdeményezni a témában, ebből végül semmi sem lett. A polgármester segélyezési gyakorlatát időközben az állampolgári jogok biztosa is törvénytelennek találta, Szepessy azonban nem volt hajlandó felfüggeszteni. Miután a rendeletét eltörölték, 2009. júliusában új ötlettel állt elő. Legújabb, július 29-én elfogadott javaslata szerint a segélyeket ezentúl úgynevezett szociális kártyára utalnák, amellyel csak meghatározott termékeket lehetne vásárolni a kijelölt elfogadóhelyeken. Aggályokat vethet fel, hogy a segélyezést ismét feltételhez, a porta rendben tartásához és haszonnövények termesztéséhez kötötték.

A segélyezés mellett Szepessy az önvédelem lehetőségeit is bővítené. Javaslata szerint úgy kéne módosítani a büntető törvénykönyvet, hogy ne lehessen büntethető az a személy, aki saját, illetve mások életét, tulajdonát veszélyeztető támadás ellen úgy lép fel, hogy közben a támadónak súlyos sérülést okoz vagy az életét is kioltja.