Újra lejjebb ment a kamat

Ezúttal nem okozott meglepetést az MNB monetáris tanácsa, a testület a piaci várakozásoknak megfelelően fél százalékponttal mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A ráta így holnaptól 8 százalék.

A múlt héten megkérdezett elemzők nagy többsége erre a kimenetelre számított. Ennek ellenére nem lehetett biztosra venni, hogy a jegybank most nem húzza keresztül a piaci szereplők várakozásait. Egy hónapja ugyanis a vártnál nagyobbat, fél helyett egy teljes százalékpontot vágott.

A mostani lazítást vélhetően ugyanazok a tényezők tették lehetővé, amelyekre az egy hónappal ezelőtti akciójakor is hivatkozott az MNB, nevezetesen: a forint viszonylagos stabilitása és a Magyarországgal szembeni bizalom, illetve a világban is uralkodó kockázatvállaló magatartás erősödése. Ráadásul a legutóbbi, júliusról szóló infláció is messze elmaradt a gondolttól, ez támogatólag hathatott a mai kamatvágáshoz.

Jövőre is gazdasági visszaesés lesz

A pontos okokra a kamatdöntés után egy órával közzétett MNB-közlemény ad választ, de a piac Simor András jegybankelnök sajtótájékoztatóján elhangzó szavaira is kíváncsiak, azt fürkészik, hogyan alakulhat a jövőben a kamatpolitika. Mindenesetre az elemzők zöme most úgy számol, idén a mai vágással nem ért véget a kamatcsökkentés, év végéig további fél százalékponttal jöhet lejjebb a ráta.

Simor a jövőt illetően azt mondta, hogy fenntartja az előző havi álláspontját, ami a jól ismert dodonai kijelentés: akkor lehet további kamatcsökkentés, ha a pénzügyi stabilitási szempontok és inflációs kilátások lehetővé teszik ezt.

A kamatdöntés erőviszonyait illetően Simor elmondta, hogy a tanács "túlnyomó többsége" a fél százalékpontos csökkentés mellett szavazott, a másik javaslat a 0,75 százalékpontos vágás volt.

A kamatdöntésnél minden bizonnyal nagy súllyal esett latba a szakértői gárda által készített, negyedévente frissülő makrokitekintés, az Inflációs jelentés. Annak pontos tartalmát majd csak szerdán ismerhetik meg a piaci szereplők, de a két legfontosabb számot, a gazdasági teljesítmény és az infláció idei és jövő évi pályáját nyilvánosságra hozta az MNB.

A számok azonban a három hónappal ezelőtti tanulmányhoz képest vajmi keveset változtak. A jegybank továbbra is úgy látja, idén 6,7 százalékos, jövőre pedig 0,9 százalékos lehet a gazdasági visszaesés, hogy aztán 2011-ben 3,4 százalékkal bővüljön a GDP. Ezek a számok megegyeznek a kormány előrejelzésével.

Az inflációs pályában csak minimális változást lát az MNB stábja. Idén továbbra is 4,5 százalékos pénzromlásra számítanak, jövőre az eddig gondoltnál némileg kisebb, 4,1 százalékos, ám 2011-ben épp ellenkezőleg, marginálisan nagyobb, 2,1 százalékos lehet az infláció.

A kamatdöntés indokai

A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani. A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól - olvasható a döntésről kiadott közleményben.

A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása. A növekvő foglalkoztatottsági és jövedelmi bizonytalanság, valamint a szigorodó hitelezési kondíciók a háztartásokat megtakarításaik növelésére ösztönözik. A magánszektor alkalmazkodásának következtében a külső finanszírozási igény jelentősen mérséklődik.

A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából a monetáris tanács a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők hosszabb távú inflációs várakozásait is megemelhetik. A belföldi kereslet visszaesése azonban olyan mértékű, hogy az adóintézkedések közvetlen hatásától eltekintve a fenti kockázat figyelembe vételével is alacsony inflációs környezet valószínűsíthető.

A globális befektetői hangulat, és ezzel párhuzamosan Magyarország kockázati megítélése a korábbi lényeges javulást követően az elmúlt hónapban érdemben nem változott. A külső finanszírozási igény számottevő csökkenése, valamint a költségvetés kötvénypiaci finanszírozásának újraindítása ugyancsak mérsékli az ország külső finanszírozásával kapcsolatos aggodalmakat.

A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve a monetáris tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és a kockázati megítélés is lehetővé teszi.