Újraindult a kamatvágás

2009.07.27. 14:00 Módosítva: 2009.07.27. 15:36
Legutóbb januárban hozta lejjebb az alapkamatot az MNB, a monetáris tanács mai ülésén egy százalékponttal, 8,5 százalékra csökkentette a rátát. Az erős forint és az országgal szembeni befektetői bizalom erősödése készítette elő a terepet a lazításra. A vágás ténye nem, annak mértéke meglepetés.

Fél évvel ezelőtt leállította, ma újraindította a kamatcsökkentést az MNB. A monetáris tanács mai ülésén egy teljes százalékpontot vágott az alapkamatból, így a ráta holnaptól 8,5 százalék.

A lazítást már beárazta a piac, de az elemzők ennél kisebb kamatvágásra számítottak, a döntés ezért kisebb meglepetést okozott a piacon. A Reuters normál havi felmérésében részt vevő kéttucatnyi elemző konszenzusa fél százalékpontos könnyítést mutatott. A közgazdászok két tényezőt hoztak fel, amelyek megteremtették a vágás lehetőségét. Egyrészt, sikeres volt az állam két héttel ezelőtti eurókötvény-kibocsátása, ami a külföldi befektetők érdeklődésének indikátora. Másrészt, a forint euróval szembeni árfolyama az elmúlt néhány hétben javarészt a 270-280-as sávban mozgott, sőt, a múlt hét második felében már a 270 alá is beerősödött a forint, ma reggel pedig már a 265-as szintet közelítette a kurzus.

Szokatlanul nagy vágás

Simor András is hasonló érveket hozott fel az általa "szokatlanul nagynak" mondott csökkentés mellett. A jegybankelnök a döntés utáni sajtótájékoztatón elmondta: három javaslat volt a tanács előtt, 50, 75 illetve a végül meglépett 100 bázispontos csökkentésre. A "hónapok óta érlelődő" döntés legfontosabb mozgatórugója Simor szerint az volt, hogy a régió és azon belül az ország kockázati megítélése sokat javult. Éppen erre a monetáris tanács, Simor szerint a csökkentés már korábban is elképzelhető lett volna, de meg akartak bizonyosodni a hangulat tartósságáról.

Simor szerint ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy lett helyzet változtatna Magyarország megítélésén. Kiemelte: a két ország között alapvető, a piac számára is látható különbségek vannak, ott akár 10 százalékos visszaesés, 7-10 százalék közötti költségvetési hiány várható, miközben a bankszektor helyzete is veszélyes. Lettországban azonban jellemzően a mi régiónkban kevéssé aktív skandináv bankok vannak jelen.

Simor szerint a jövőben az egyelőre a tanács megítélése szerint kedvezően alakuló, de sasszemmel figyelt inflációs folyamatok, illetve a kockázati megítélés változásának kérdése lehet, hogy nyílik-e mód további kamatcsökkentésre.

A forint nem reagált érdemben

A kamatvágás bejelentése előtt 266 körül ingadozott az árfolyam. A monetáris tanács határozatának közzététele előtt pár perccel azonban hirtelen, egy pillanat erejéig 269 fölé szaladt az árfolyam. Aztán gyors visszakorrekció 268 alá, a döntés bejelentése után pedig 268,10-268,30 közötti kurzus alakult ki a bankközi piacon.

A piac nemcsak a vágás konkrét okára kíváncsi, még inkább arra, hogy Simor András jegybankelnök hamarosan kezdődő sajtótájékoztatóján tesz-e utalást a további kamatvágásra. Az elemzők többsége arra számított, hogy most hétfőn fél százalékpontos vágást év végéig még ennyi könnyítés követi, így 8,5 százalékon búcsúzik az alapkamat 2009-től. Most azonban egy lépésben hozta le erre a szintre a rátát az MNB, az felértékeli a jegybank kommunikációjának szerepét.

A mai csökkentés várhatóan pozitívan hat majd az állampapírpiacra, mivel a további csökkentések lehetősége vásárlásra ösztönözheti a külföldieket. Ezáltal a forintra szintén várhatóan pozitív hatással lesz - áll az Equilor gyorskommentárjában. (A várható további csökkentés miatt "előrehozott" állampapír-vásárlással lehet számolni - a szerk.) Kiemelt fontosságú lesz az is, hogy a monetáris tanács döntése egyhangú vagy megosztott szavazás után jött-e létre, ugyanis egy egyhangú szavazás azt sugallná a befektetőknek, hogy ebben az évben nem ez volt az utolsó kamatcsökkentés, azaz ha a jelenlegi feltételek változatlanságából indulunk ki, akkor további kamatcsökkentések következhetnek.