További Magyar cikkek
A munkavállalói oldal a mai bruttó havi 71500 forint helyett jövőre 80000 forintos minimálbért szeretne – derült ki az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén az MTI tudósítása szerint, amelyen megkezdődtek a tárgyalások a munkaadók, munkavállalók és a kormányzati oldal részvételével a jövő évi bérekről.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a tanácskozáson elmondta, hogy a munkavállalói oldal 2010. január elsejétől a minimálbér bruttó 80000 forintra való felemelését javasolja. Ez közel 12 százalékos emelést jelentene, miközben jövőre az infláció 4,1 százalék körül alakulhat. Elemzők pedig arra számítanak, a munkapiac talpra állása lassú lesz, és nem kizárt, hogy további elbocsátások jönnek. Ilyen körülmények között rukkolt elő a munkavállalói oldal az infláció ütemét közel kétszeresen meghaladó mértékű minimálbér-növelési igényével. A munkavállalók javaslata szerint a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) pedig a legkisebb munkabér összegének 122 százaléka, vagyis 97600 forint lenne.
A munkáltatók álláspontja szerint nem reális a munkavállalók bruttó 80000 forintos minimálbér-javaslata – mondta az oldal képviseletében Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Emlékeztetett: tavaly egy százalékos GDP-csökkenési előrejelzés (azóta aztán kiderült, 6 százalék feletti lehet valójában az idei recesszió) mellett emelték 3,5 százalékkal, 69000-ről 71.500 forintra a bruttó minimálbért. A munkavállalói oldal javaslata a minimálbér 80000 forintra való emeléséről – 1 százalékos 2010-re prognosztizált GDP-csökkenéssel – több mint 10 százalékos emelést jelentene, és ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem reális.
Emlékeztetőül: a minimálbért először 2000-ben vezette be az akkori kormány, havi bruttó 25500 forint volt akkor a legkisebb kötelező kereset. Rá egy évre 40 ezer, megint egy év múlva 50 ezer forint lett a minimálbér. Egyedül 2003-ban nem volt emelés, azóta viszont minden esztendőben 2500-5500 forinttal nőtt a legkisebb kereset összege.
A legrosszabbul keresők bruttója növekedjék csak
A bértárgyalásokon egy másik ügyben azonban összhang mutatkozott a két oldal között. A kormány azt javasolta, hogy 2010-ben csak az alacsony kereseti sávokban növekedjen a bruttó kereset. Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára elmondta: az alacsony kereseti sávokat nem számszerűsítik, azonban a minimálbér kétszerese, vagy kicsivel afeletti keresetűek tartoznának ebbe a kategóriába. Az alacsonyabb kereseti sávokban a vállalkozások lehetőleg annyival növeljék a kereseteket, amennyivel a megállapodás szerint a minimálbér is nő, tette hozzá Csizmár, arról azonban nem bocsátkozott találgatásokba, hogy végül is hogyan alakulhat a minimálbér összege.
Ennek megértéséhez nem árt felidézni, hogy a jövő évi, már törvénybe foglalt adócsomag az átlagos keresetűeknek kedvezne leginkább, ott havi 10-15 ezer forinttal is több marad nettóban az adóváltoztatásnak köszönhetően, de az átlagnál jobban keresők is jól járnának az adócsomaggal. Az átlag alatti bérkategóriában levők viszont kisebb javulást érzékelnének, vélhetően ezért javasolja azt a kormány, hogy akkor az ő bruttó bérük emelkedjen csak. Így vélhetően az alkalmazotti kör közel azonos mértékű nettó béremelkedést abszolválvának, ki a bruttó növelése, ki a csökkenő adók miatt.
A munkáltatói és a munkavállalói oldal egyetértett a kormányjavaslat alapelvével, amely szerint 2010-től csak az alacsony kereseti sávokban növekedne a bruttó kereset. Mindkét oldal korrektnek nevezte a kormány előterjesztését. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hozzátette: a differenciálás igényét értik és szükség is van rá, de másként kell differenciálni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
