Koronavírus adatok

2022. jan. 25.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-9 °C
2 °C

Átment a parlamenten az adócsomag

2009.06.29. 16:46 Módosítva: 2009.06.29. 18:01
A parlament elfogadta a 2010-es adócsomagot, és az önálló javaslatként benyújtott vagyonadótörvényt. Az adócsomagra a meghosszabbított tavaszi ülésszak utolsó napján 211 képviselő szavazott igennel, 152 honatya nemmel voksolt, egy pedig tartózkodott. A többséget a szocialisták és szabad demokraták biztosították, igaz, a vagyonadó mellett már csak 195-en sorakoztak fel. A legnagyobb változások az szja-rendszerben lesznek, a cégek magasabb társasági adóval, de sok egyszerűsítéssel számolhatnak jövőre.

A zárószavazás eredménye nem meglepetés, hiszen egy héttel ezelőtt az adótörvények legfontosabb szavazásán, a módosító indítványokról tartott határozathozatalon is átmentek a kormány – közben persze a szocialistákkal, szabad demokratákkal, valamint a szakszervezetekkel, munkaadói érdekképviseletekkel folytatott egyeztetések után formálódó – elképzelései, így sejteni lehetett, hogy ma sem lesz ez másként.

Pillérek és fő karakter

Az idei év közi változásokkal egyetemben a 2010-es adócsomag és a vagyonadótörvény rendesen felforgatja az adórendszert. A legfontosabb változásokat a személyijövedelemadó-táblában, a munkaadókat terhelő járulékoknál, a társaságok nyereségének megadóztatásán, a lényegesen szűkebbre szabott adókedvezményeknél és -mentességeknél, a jövedékiadó-emelésében, és az új, általános érték alapú vagyonadó behozatalában láthatjuk.

Az adóátrendezés nullszaldós. Százmilliárd forintokban mérhető adóbevételt engednek ki az élőmunka-terhelésből, ezt pedig a jövedéki adó – és az áfa idénről áthúzódó – növelésével, a kivételek radikális szűkítésével, valamint a vagyonadó bevezetésével ellensúlyozzák.

Más szja-alap, más kulcs, más sávhatár, más jóváírás

Alapvető újítás lesz, hogy jövőre a személyi jövedelemadót már nem a bruttó bér után vonják le, hanem a bruttó bérhez hozzászámítják a 27 százaléknyi munkáltatói járulékot, és az így képzett összeg lesz az szja alapja. Az adóalap növelést azonban három ponton ellensúlyozzák. Így akinek a bruttó bére havi másfél millió forint alatt van, jobban jár az átalakítással. Az szja kulcsát csökkentik, az adójóváírás összegét emelik és jóval nagyobb jövedelemhatárig engedik igénybe venni, valamint – és ez talán a legjelentősebb korrekció a három könnyítés közül az szja-táblán – az alsó sávhatárt a mainál lényegesen magasabban húzzák meg.

A számok nyelvén: (az idei év közi szabálymódosítás miatt) 2009-ben évi 1,9 millió forintig 18 százalékos az szja, az afeletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos adót kell leróni, sőt, évi 7,5 millió forintnál bejön a szolidaritási adónak becézett különadó, amely lényegében a harmadik, 40 százalékos szja-kulcs szerepét játssza. Az adójóváírással legfeljebb évi 2,762 millió forintig lehet teljesen vagy részlegesen élni, és ami maximálisan havi 11 340 forinttal mérsékli az szja-t. Ehelyett jövőre a magasabb adóalap után évi 5 millió forintig 17 százalékos szja-t vonnak le, az afeletti adóalap után pedig 32 százalékot. Az adójóváírás havi maximális összege 15100 forintra tolódik fel, ezzel a teljes összeggel akkor lehet mérsékelni az szja-t, ha az illető évi bérből szerzett adóalapja nem éri el az évi 3,188 millió forintot, ha ennél több, de 4,698 millió forintnál kevesebb az adóalap, akkor pedig részlegesen lehet élni az adójóváírással.

Az szja-rendszer újrafazonírozása azt eredményezi, hogy 2010-ben – mint említettük – havi másfél millió forintig mindenkinek több marad a zsebében a mai állapothoz képest, leginkább pedig a 240 ezer forintos bruttó bérű alkalmazottak hazavihető pénze emelkedik, az ő nettójuk havonta 17 ezer forinttal több lesz. A kormány kalkulációi szerint tízből kilencen teljes bérükkel az alsó szja-kulcs alá fognak kerülni.

Nagy jelentőségű – annak politikai vetülete miatt is – az, hogy törvénybe iktatják a 2011-es szja-táblát is: 2011-ben az alsó szja-kulcs sávhatára évi 15 millió forintra tolódik.

Az szja-kedvezmények, -mentességek, más könnyítések erdejében jövőre rendet vágnak, a megszűnő illetve megmaradó kedvezményeket az alábbi táblázat mutatja.

Megszűnő szja-kedvezmények
tandíjkedvezmény
alapítványi kedvezmény
háztartási kedvezmény
biztosítások kedvezménye
alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
magánnyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj kedvezménye
Megmaradó szja-kedvezmények
családi kedvezmény
önkéntes pénztári kedvezmény
nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény
őstermelői kedvezmény

A munkaadók oldaláról is enyhítik a bérterheket. Az idén év közepétől 5 százalékos, a minimálbér kétszereséig terjedő járulékcsökkentést általánossá teszik. A tételes, havi 1950 forintos eho megszűnik.

Lesznek tehernövelések is

Mint szó volt róla, lesznek adóemelések is. A jövedéki adónál az idén júliusi után jövő januárban újabb emelés jön. Egyfelől azért, mert a jövedéki adó minimumát hozzá kell igazítani az uniós szinthez, másfelől azért, mert az élőmunka-terhelés fedezetét meg kell találni. A benzin jövedéki adója év elején 10 százalékkal, a gázolajé 7,6 százalékkal emelkedik. A cigaretta jövedéki adója 9, az alkoholos italoké 10 százalékkal tolódik fel.

A gépjárműadó tételei mind a személy-, mind a tehergépjárművek esetén körülbelül 15 százalékkal emelkednek, mivel 3-6 év óta nem volt emelés – szól az érv.

Az adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont adó alá vonják. Nem csupán az adóparadicsomban bejegyzett cégből kivont, hanem az ott megtermelt jövedelmet is adóztatni fogják. 30 százalékos forrásadót vetnek ki az adóparadicsomban működő cégnek Magyarországról fizetett jogdíj, kamat és szolgáltatási díj után.

A 11 százalékos eho 27 százalékra növekszik. A rehabilitációs hozzájárulák ötszörösére emelkedik, és jön a vagyonadó is, alapesetben a 30 millió forintnál drágább ingatlanok után. A vagyonadóról itt, meg itt, és itt olvashat, de hamarosan lesz egy cikkünk, amely részletesen, az extrém esetekkel is foglalkozik.

Céges adózás

A cégeknek is át kell rágniuk magukat az új törvényeken. A 4 százalékos különadó (a magánszemélyekéhez hasonlóan) megszűnik, csak a hitelintézeti járadék marad meg. Ám a társasági adó 16-ról 19 százalékra megy fel, és egy sor adókedvezmény, adóalap-korrekciós tétel kikerül a rendszerből. A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a jogdíj-, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó mentességek megmaradnak, de lesznek könnyítések is.

Cégeket érintő könnyítések

A vállalkozás a helyi iparűzési adót ezentúl az APEH-nek vallja be és fizeti meg. Nem kell telephelyenként külön bevallást készíteni.

A munkaadói és munkavállalói járulék úgy szűnik meg, hogy mértékük beépül az egyéni és a tb-járulékba. Ezzel kevesebb jogcímen kell utalni pénzt az államkasszába.

Bármely vállalkozás vezetheti euróban könyveit.

A hitelintézetek és a prudenciális szabályokat alkalmazó pénzügyi vállalkozások is alkalmazhatják a veszteségelhatárolást, sőt, már a 2009-es adóévre is.

A fejlesztési adókedvezmény feltételeit enyhítik: egy kkv-nek elegendő lenne félmilliárd forint értékű beruházást végrehajtania a mai 3 milliárdos megkötéssel szemben az adókedvezmény igénybevételéhez, és a mai 75-150 fős létszámbővítési feltételt is 20-50 főre írják át.

Amely vállalkozásnak idéntől kellene növelnie a létszámot a 2008-as adóból érvényesített fejlesztési adókedvezmény feltételének megfelelően, az két évig mégsem kell teljesítenie, elegendő lenne megtartania 2010-ig a létszámot, és csak azt követően kellene növelnie azt.

A 2008 végéig megképzett fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló határidő meghoszabbodik a mai 4-ről 6 évre.



  • Vennék
  • Hírek