A vagyonadó az IMF-hitel feltétele

2009.06.09. 14:45 Módosítva: 2009.06.09. 15:41
Ha nem lenne vagyonadó, megszegnénk az IMF-fel és az EU-val kötött húszmilliárd eurós mentőcsomag-szerződést. A szerződés májusi módosításában benne van a vagyonadó bevezetése. A szerződés az élőmunka-terhelés csökkentésének előírt mértékével is kijelöli az adócsomag a kereteit, tudta meg az Index. Így a parlamentnek a főbb irányokban nincs érdemi mozgástere, legfeljebb kisebb átrendezést hajthat végre.

A parlament előtt hever a heves belpolitikai vitákat kiváltó vagyonadótörvény, zárószavazása a meghosszabbított tavaszi ülésszak utolsó napján, június 29-én lesz. Előtte nem sokkal az IMF vezetése hagyhatja jóvá azt a szerződéskiegészítést, amelyet a Nemzetközi Valutaalap és az EU delegációjával Magyarország megtárgyalt. Információink szerint a tavaly ősszel megkötött, az ország számára húszmilliárd eurós hitelt biztosító szerződés májusban tárgyalt – már második – módosítása közvetlenül is rendelkezik a vagyonadó bevezetéséről. Ráadásul a vagyonadó ad fedezetet az élőmunkaterheknek a szerződésben rögzített mértékű csökkentéséhez.

Ezért nem lehetne módosítani

Ugyan az IMF-fel és az EU-val kötött szerződést már kétszer módosítottuk a két szervezet egyetértésével, de a korrekciókra a korábban gondoltnál mélyebb recesszió miatt került sor, és cserébe Magyarország kiadáscsökkentést vállalt. Ha a vagyonadó itthon elbukna, és csak ezért kellene ismét kezdeményezni a szerződés felülírását, aligha lenne esély rá, hogy a két intézmény belemenjen a módosításba.

Az IMF és az EU szakértői, valamint a kormány közötti tárgyalásokon elfogadott, de a két intézmény hivatalos jóváhagyására váró szerződés szerint a vagyonadónak értékarányosnak kell lennie, és központilag kell beszedni (ez nem jelenti azt, hogy az adó automatikusan a központi kormányzatnál marad – az döntéstől függően lehet a helyi önkormányzatoké is.)

A szerződés azonban más irányból is a vagyonadó bevezetését vonja maga után. Értesülésünk szerint a szerződés rendelkezik arról is, hogy az átlagbér környékén tíz százalékponttal kell csökkennie az adóéknek és az úgynevezett marginális adókulcsnak. Az adóék azt mutatja, hogy mekkora részt tesz ki a munkabér után fizetendő összes adó és járulék a munkáltatót terhelő, a bérrel kapcsolatos összköltséghez képest. Ma az adóék 54 százalék, jövőre 45 százalékra csökkenne. A marginális adókulcs azt mutatja, hogy adott bruttó bérszinten mekkora elvonás sújtaná a munkavállalót, ha bruttó bére egy forinttal emelkedne (ez ma fizetéstől függően 52 és 64 fillér között van).

A szerződés meghatározza továbbá az szja-rendszer változtatásának főbb paramétereit is, így megemlíti a szuperbruttósítást az szja-alapjának kiszámításánál, és az adójóváírásról is említést tesz. Többek között a húszszázalékos normálkulcsot felváltó 25 százalékos, és egy kedvezményes, 18 százalékos áfakulcsról is szól a szerződés.

A megállapodástervezet rögzíti, hogy az adócsomag nem okozhat bevételkiesést. Ez a kitétel, valamint a főbb adónemeknél a fontosabb paraméterek, keretek meghatározzák azt a mozgásteret is, amelyben a vagyonadó mozoghat. A vagyonadó ugyan csak negyven-ötvenmilliárd forintnyi pluszbevétel lenne éves szinten, de mégis, e nélkül az szja-csökkentésből vagy a bért terhelő járulékok csökkentéséből valamennyit vissza kellene venni – akkor azonban az adóékre vagy marginális adókulcsra vonatkozó kitétel nem teljesülne.

Kicsi mozgástere marad a képviselőknek

A fentiek alapján a képviselőknek szűkre szabott a mozgásterük az adócsomag parlamenti vitájában. Az élőmunka-terhelést nem lehet a javaslatban írtnál kevésbé csökkenteni, a vagyoni típusú adók súlyát pedig növelni kell, ahogyan a fogyasztási jellegű adókét (áfa, jövedéki adó) is. Arra marad például lehetőség, hogy a jobban csökkentik a járulékokat, cserébe kevésbé az szja-t, vagy fordítva, esetleg nagyobbat emelnek az áfán, és tovább csökkentik a személyi jövedelemadót. A kijelölt irányoktól azonban nem térhetnek el.

A vagyonadóra megvan a kormány biztosítéka

A kormány a vagyonadó bevezetését a 2010-es többi adóváltozástól elkülönítve, külön törvényjavaslatban terjesztette a parlament elé. A kabinet azonban a vagyonadóról szóló törvényjavaslatba csempészte bele a havi 1950 forintot jelentő tételes eho megszüntetését is, hogy a vagyonadó esetleges elbukása se járjon költségvetési szempontból kockázattal. (A vagyonadó negyven-ötvenmilliárd forintot hozna, a tételes eho eltörlése hetven-nyolcvanmilliárd forinttal rövidítené meg a büdzsét, így a két intézkedés semmissé tétele enyhén még jól is jönne az államháztartásnak.)

Lapunk információi szerint azonban az IMF és az EU Magyarországon járt szakértői a tárgyalások alatt hangot adtak azon álláspontjuknak, hogy nem tartanák szerencsésnek, ha a vagyonadóból kitáncolna akár a kormány, akár a parlament, márcsak azért sem, mert azzal a tételes eho eltörlése is bukik, akkor pedig az élőmunkára rakódó elvonási szint kevésbé csökkenne. Általában is, az adócsomag borítását politikai igényeket kiszolgáló akciónak tartaná a két hitelező szervezet.