Darázsfészekbe nyúlt mézért a főállatorvos

Méhtakarmány előállításához volt szükség arra a több tonna cukorra és a lebontásához szükséges enzimekre és adalékanyagokra, amit a mézhamisítás kellékeinek véltek az élelmiszer-ellenőrző hatóság emberei egy tavalyi razzia során, állítja Takács Ferenc, a dunavarsányi Aranynektár Kft. tulajdonosa, aki szerint a külföldi tulajdonú, a hordós exportban utazó mézkereskedők érdekeit szolgáló „koncepciós eljárás” zajlik piacvezető mézfeldolgozó cége ellen.

Süth Miklós főállatorvos az Aranynektárra utalva nyilatkozta azt az Indexnek, hogy tavaly ideiglenesen bezárattak egy mézcsomagoló üzemet, ahol nagy mennyiségben találtak mézhamisításra alkalmas technológiai berendezéseket, cukrot, virágport és enzimeket. Takács szerint azonban nem mézhamisításhoz, hanem méhtápszer előállításához volt szükség ezekre az anyagokra, a hordástalan időszakban és beteleléshez ugyanis előemésztett cukorsziruppal kell táplálni a méztől megfosztott méheket.

A cégvezető nem érti azt sem, hogy miért mondja a szakhatóság hogy engedély nélkül állított elő cukorszirupot, és hogy az ehhez szükséges anyagok illegálisan voltak az üzemében. Állítása szerint néhány héttel a tavalyi razzia előtt kifejezetten a méhtakarmány előállítását ellenőrizte az élelmiszer-ellenőrző hatóság, és elmarasztaló megállapítást akkor nem tettek.

Takács szerint a főállatorvos elhamarkodottan ítélt az Aranynektárral kapcsolatban, mert az üzeméből származó mézminták laborvizsgálata később nem támasztotta alá a hamisítás gyanúját. Ugyanakkor több olyan konkurens céget is megnevezett, amelyek szerinte „egészen primitív módszerekkel” hamisítják a mézet, mégis a magyar piacra kerülhetnek a termékeik. A cégvezető szerint azért jelentették fel a piacvezető Aranynektárt külföldi tulajdonban lévő mézkereskedők, hogy letörjék a felvásárlási árakat.

A méhészek szerint háborúznak

A Süth Miklós vezette hivatal ragaszkodik az álláspontjához, hogy jogos volt a szakhatósági fellépés az Aranynektárral szemben. Szakvéleményért az 1879-ben alapított Országos Magyar Méhészeti Egyesülethez fordultunk, amely 2004. óta évente vizsgáltatja a Magyarországon forgalomba kerülő mézeket. Bross Péter, a 11 ezer magyar méhészt tömörítő szervezet elnöke szerint valóban furcsa, ha mézcsomagoló üzemben „oda nem való dolgokat” talál a hatóság.

Ugyanakkor a közforgalomban lévő mézek vizsgálata során az Aranynektár termékei – sok más gyártóval ellentétben – még soha nem bizonyultak pancsoltnak (lásd keretes táblázatunkat), és mindenki tudta a szakmában, hogy a cég már két évtizede gyárt más édesítőtermékeket és takarmányt a méhészek számára.

A magyar mézek minőségi rangsora az OMME 2007-2008-2009. évi mézminőségi vizsgálatai alapján

Méztermelők és csomagolók sorrendje a minőség szerint	Termelők/csomagolók	Összes minta	Ebből hamisított	A hamisított mézek százalékos aránya
1.	OMME zárszalagos termelői	69	0	0
1.	Aranynektár Kft.	17	0	0
1.	Méhecske Bt.	3	0	0
1.	Mézes kert 2002. Kft.	5	0	0
2.	Bertalan Imre	6	2	33
2.	Apimel-R Kft.	9	3	33
3.	Klenáncz Méhészet	15	8	53
4.	Alba-Méz Kft.	7	4	56
5.	Nagy és Fia Kft.	5	4	80
6.	Molnárméz Kft.	5	5	100

Bross Péter szerint az Aranynektár valóban árult cukorból készült méhtápszert a méhészeknek, a Méhészet című szaklapban hirdették is ezt a terméküket. Azt ugyanakkor ő is furcsának tartja, hogy a mézhamisításhoz nagyon hasonló technológiát és alapanyagokat igénylő méhtakarmány-gyártást éppen a mézcsomagoló üzemben folytatta a gyanúba keveredett dunavarsányi vállalkozás, még ha a hatóság engedélyével is tette.

A méz magas aszkorbinsav-tartalmát – a szakhatósággal szemben – nem tartja perdöntőnek a szakértő, hiszen ezt a paramétert semmilyen hazai vagy EU-s szabály nem írja elő, az egyes mézek C-vitamin tartalma között több ezerszeres eltérések lehetnek. Bross szerint a C-vitaminra a nemzetközileg elismert mézlaboroknak sincs semmilyen állásfoglalása, az élelmiszer-ellenőrző hatóság gyanúja szerint viszont az enzimes cukorbontás indikátora a magas aszkorbinsav-tartalom.

Az OMME elnöke – Takács Ferenchez hasonlóan – úgy véli, hogy ma már az exportpiacért zajló háború állhat a feljelentések és mézhamisítási botrányok mögött, mert az évente mintegy 25 ezer tonna magyar méz 80 százaléka olcsó, hordós kiszerelésben, alapanyagként kerül exportra. A piacért magyar és külföldi tulajdonban álló mézkereskedők versenyeznek, és néhányuknak egyértelműen az az érdeke, hogy a felvásárlási árak minél alacsonyabbak maradjanak.

Tisztul a mézpiac

Azt Bross Péter is elismeri, hogy néhány éve még nagyon magas volt a hamisított mézek aránya a magyar boltokban, ám úgy véli, hogy az OMME öt éve zajló, EU-s pályázati pénzekből finanszírozott vizsgálatsorozatának hatására sokat tisztult a piac, 70-ről 10 százalékra csökkent a hamisított mézek aránya a polcokon. Ezt a folyamatot tovább erősítette az élelmiszer-ellenőrző hatóság tavalyi hadjárata is, melynek során a szokásos szúrópróba-szerű vizsgálatok mellett a helyszínen is ellenőriztek minden mézfeldolgozót.

A méz kiskereskedelmi ára két-háromszorosára nőtt néhány év alatt, ma már a belföldi piacon sem fordulhat elő, hogy a felvásárlási ár alatt kínálják a terméket a mézkereskedők. A termelői méz jó hírnevének helyreállítására további kezdeményezések indultak, az OMME például zárszalagot hozott forgalomba, amit csak őstermelő méhészek igényelhetnek. A termelői mézhez nyúlt vissza a megtépázott hírnevű Aranynektár Kft. is, amely külön honlapot hozott létre magyar méhészek és a „termelői méz” márkanéven forgalmazott mézfajtáik bemutatására.

A cikket itt lehet kommentálni