Nem az állam segít a devizahiteleseken

Szeptember végén 11 667 olyan ingatlan volt, amit nemfizetés miatt a bankok vagy átadtak követeléskezelőnek, vagy maguk vontak végrehajtási eljárás alá – derül ki a PSZÁF legfrissebb felméréséből. Ez 42 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Érdekes azt is megfigyelni, hogyan változott azon szerződések aránya, melyeknél maga a bank jár közben, illetve melyeket átad külső követeléskezelőnek. Tavaly havonta 360 olyan ingatlan volt, melynél a bank intézkedett és havi 520 szerződést adtak át követeléskezelőnek. Az idén az első kategóriában enyhén csökkent a szám, havi 320-ra, de harminc százalékkal, havi 850-re nőtt a követeléskezelőnek átadott szerződések száma. A két kategória különböző arányú növekedésének egyik oka lehet, hogy a bankok nem ingatlankezelők, és inkább eladják ezeket a behajtásra váró követeléseket. De lehet egy olyan indok is, hogy mostanában nagyobb nyilvánosságot kapnak az árverések, és a bankok nem akarnak ilyen összefüggésben szerepelni a nyilvánosság előtt.

Visszatérve az adatokhoz, a teljes háztartási hitelállományon belül az elmúlt egy évben növekedett a problémás hitelek aránya. Míg az első negyedév végén még 8,46 százalék volt, a harmadik negyedév végére 11,2 százalékra nőtt arányuk. A bő három százalékpontos növekedésen belül a legrosszabb kategóriába tartozó ügyfelek, a több mint kilencven napos késedelemmel rendelkezők száma megduplázódott: a lakossági hiteleknél 3,17 százalékról 6,82 százalékra emelkedett arányuk. Összességében az első negyedév végén 645,6 milliárd forintnyi problémás hitel volt, ez fél év alatt 132,5 milliárd forinttal nőtt.

Állami segítség

Eddig 24 ezer lakossági hitelszerződést (jellemzően ingatlan vagy autóhitelt) ütemeztek át a bankok a Pénzügyminisztérium adatai szerint. E mennyiségnek azonban csak a töredékénél, mintegy háromezer szerződésnél szolgált alapul a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvény. A bankok szerint a saját módszereik jobbak, mint a jogszabályban előírtak, az így átalakított szerződésekkel a továbbiakban alig van gond.

Majdnem egy évvel ezelőtt kezdődtek a devizahitelesek problémái, a forint brutálisan meggyengült, a hitelek kamatai emelkedni kezdtek. A havi részletek sok esetben 30-40 százalékkal növekedtek. Ráadásul a válság miatt sokan vesztették el állásukat, így egyre többen kerültek olyan helyzetbe, hogy nem, vagy nagyon nehezen tudtak időben törleszteni.

A problémát észlelve a bankok olyan csomagokat alakítottak ki, mely az így bajba került hiteleseken segít. Emellett még a kormány is beavatkozott a folyamatokba, törvényileg szabályozta, hogy a válság miatt munkanélkülivé válók milyen feltételek mellett kérhetik hitelük átütemezését, terheik könnyítését állami készfizető kezesség mellett. A módszerek legtöbbje nem új, hiszen eddig is voltak bajba jutott hitelesek, akiknél átütemezéssel el lehetett érni a rendszeres fizetést – emlékeztetett a K&H Bank. A különbség most az, hogy tömegesen kerültek bajba az ügyfelek.

Nincsenek sokan

A CIB Banknál eddig több mint háromezren adtak be kérelmet, de ez nem az ügyfeleknek köszönhető, inkább annak, hogy a bank megkereste a nemfizető adósokat. A Raiffeisen Banknál már több mint tízezer ügyfél számára biztosítottak fizetési könnyítést az elmúlt egy évben, a hozzájuk forduló ügyfelek többségével sikerült is megegyezni.

Az Erste Banknál alig száz kérelem érkezett az állami kezességvállalással kapcsolatban, közülük is csak egyharmad volt ténylegesen jogosult a szigorú feltételrendszer miatt. A bank saját mentőcsomagját ennél jóval többen vették igénybe. Hasonlóan nyilatkoztak az OTP Banknál is, tapasztalataik szerint az ügyfelek jellemzően nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek. A Budapest Banknál az ügyfelek tíz százaléka igényelt eddig törlesztési könnyítést. Az UniCredit Banknál háromezer átszerződőről számoltak be. Az MKB-nál pedig az ezret sem érte el október végéig az átszerződők száma.

A fenti számok is azt mutatják és az általunk megkérdezett bankok mindegyike is azt nyilatkozta, hogy saját programjaik népszerűbbek a törvény által szabályozott lehetőségnél. Ennek oka az lehet, hogy a szigorú feltételrendszer miatt csak nagyon kevesen tudják ténylegesen igénybe venni a mentőcsomagot.

Az is igaz, hogy sokan nem szólnak a bankoknak, amikor bajba kerülnek. A CIB Bank tapasztalatai szerint a törlesztési nehézséggel szembesülő ügyfél nem keresi fel időben a bankját, az első lépéseket általában a bankoknak kell megtenni. Ennek azonban ára van, az FHB például máshogy kezeli azokat az ügyfeleket, akik még a törlesztés leállása előtt felkeresik a pénzintézetet. Az UniCredit Banknál is azt jelezték, hogy sokszor ők keresik meg a bajba került ügyfelet, hogy egyeztessenek.

Népszerű módszerek

Ha valaki bajba kerül, az nem, vagy csak keveset tud fizetni, így a legnépszerűbb könnyítési módszerek azok, amikor csökkentett törlesztőrészletet kell fizetni. A CIB Banknál például az ügyfelek nyolcvan százaléka választja ezt a módszert. A második legnépszerűbb módszer a banknál a tőkemoratórium, ekkor az ügyfél nem fizeti a tőkét, csak a kamatokat. Nagyjából tíz százalék választja ezt. Valamivel több mint öt százalék a futamidőt hosszabbítja meg. A háromezer bajba került ügyfél közül eddig 1700-zal tudtak megegyezni.

Az Erste Banknál is a türelmi idő bevezetése és meghosszabbítása a legnépszerűbb módszer. Érdekes, hogy a Budapest Banknál a tőkefizetési moratóriumot választja a legtöbb ügyfél. Az FHB-nál a futamidő hosszabbítását említették, mint népszerű módszert, de előfordult olyan ügyfél is, aki a törlesztési nap áttételét kérte. Az MKB-nál a legnépszerűbb a választható törlesztőrészletű konstrukció (itt az eredeti részlet felét kell fizetni), ezt követi a futamidő meghosszabbítása és a tőkemoratórium.

A devizanem átváltása forintra nem népszerű az ügyfelek körében, mert a gyenge forint miatt hirtelen megugrana a tartozás és a havi törlesztés is. Az Erste Banknál például csak egy ügyfél élt ezzel a lehetőséggel, de a többi bank sem tudott sokkal több példát mondani.

Kizáró okok

Kizáró ok lehet az adósságrendezésből, ha más jogosult már végrehajtást indított a fedezetként bevont ingatlanra. Az ingatlannál ugyanis nem csak a bank indíthat végrehajtást. Lapunknak nyilatkozó bankosok szerint nagyon sokszor előfordul, hogy nem is a bankok, hanem a közüzemi cégek indítanak végrehajtást az adott ingatlanra néhány havi tartozás miatt (jellemzően telekom cégek, gáz- és áramszolgáltatók). Ilyenkor a bank kénytelen csatlakozni, különben elveszítheti követelését.

Az is kizáró ok, ha az ügyfélnek hosszan elnyúló és nagy összegű tartozása van, és minimális részt sem tud rendezni. Ilyenek elsősorban a nagy negatív egyenleggel rendelkező ügyfelek.

Maga a folyamat nem gyors. Bár a törvény elfelejtett rendelkezni arról, mennyi idő alatt kell lefolytatni a szerződés átalakítását, a bankok állítása szerint 3-4 hét alatt alá tudják írni a módosított szerződést. A nemfizetési időszakba beleszámít a kérelem beadása utáni időszak is, mert az új szerződés csak annak aláírásától érvényes. A bankok többsége azonban felfüggeszti a végrehajtást, ha az ügyféllel már megkezdődtek a tárgyalások a módosításról.

Mivel az első késedelemtől az árverésig általában 6-12 hónap telik el, a végrehajtás megindítása előtti szakaszban az ügyfélnek elég sok ideje marad intézkedni. A bankok azt is jelezték, hogy máshogy bírálják el azt az ügyfelet, aki törlesztési hátralék nélkül jelezte, hogy segítséget kér, és máshogy, akiknél a hátralék kezelését is meg kell oldani.

A bankoknak kedvező tapasztalataik vannak az átszerződött ügyfeleikkel, akik nem nagyon esnek újból késedelembe. A CIB Banknál például hát százalék ez az arány. Az Erste Bank szerint ez annak köszönhető, hogy a könnyítési időszakban fizetendő összeg megállapításában az ügyfelek is részt vettek. Hasonlóan nyilatkoztak az OTP Banknál is, az ügyfelek többsége tudja teljesíteni kötelezettségeit.

Ön is hasonló helyzetbe került? A bank vagy az állam segítségét kellett kérnie hiteléhez? Esetleg a bank kereste meg? Írja meg tapasztalatait!