Az apparátus óvta Sávolytól a kormányt
További Magyar cikkek
A birtokunkba került újabb belső feljegyzés szerint a Pénzügyminisztérium főosztályvezetői több ponton jogszabálysértőnek tartják azt a kormány-előterjesztést, amely a Balatonringet építő Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. részére nyújtandó beruházási kölcsönről és az ahhoz kapcsolódó költségvetési készfizető kezességvállalásról szól. Az előterjesztésről mégis kormányhatározat született tavaly október 26-án.
A Moto GP magyarországi megrendezésének támogatásával, illetve a pályaberuházás megvalósításával kapcsolatos konstrukció a hazai jogszabályoknak azért nem felel meg, mert a hitelfelvevő a jelen állás szerint nem biztosít megfelelő fedezetet. Az ilyen típusú állami kezességvállalás feltétele egy kormányrendelet alapján a hitel tőkeösszege felének, valamint az első kamatperiódusban esedékes kamatösszeg felének megfelelő fedezet előírása. A felvázolt konstrukcióban viszont a fedezettel a hitelezett társaság a hitel folyósításának időpontjában nem rendelkezik, csak a beruházás teljes megvalósulását követően fog, akkor is csak az ingatlan értékbecslésétől függően.
Az egyedi kezességvállalás egyik legfontosabb törvényi feltétele az, hogy a hitel visszafizetése kellően biztosított legyen. Az előterjesztés, illetve a hitelnyújtótól, az MFB-től származó információk alapján ez a feltétel nem áll fenn – írták a főosztályvezetők Oszkónak, aki információink szerint ezért nem is írta alá a kormány elé elvileg közös, PM-NFGM előterjesztésként került javaslatot.
Egyedi, kormányhatározaton alapuló kezességvállalás esetén a kormányrendelet alapján közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a hitelnyújtó kiválasztására, ezért ilyen konstrukció esetén a hitelszerződés és a kezesi szerződés is jogszabályba ütközne, ezért semmisnek minősülne. Az MFB-ről szóló törvény alapján az MFB-nek a kormány határozata alapján folyósított egyes hiteleiért az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel, tehát az egyedi kezességvállalás ez okból sem alkalmazható – áll a feljegyzésben.
További ütközést jelent az államháztartási törvénnyel, hogy a hitel visszafizetésének biztosítottnak kellene lennie egyéb állami többlet-támogatás nélkül. Az előterjesztésből ezzel szemben az derül ki, hogy az üzleti terv megvalósulásának alapvető feltétele a Moto GP futamok megrendezése, amelyre azonban a jogdíjat állami támogatás biztosítja.
Amennyiben az Eurostat a megtérülést kockázatosnak ítéli meg, úgy a hitel összege az államháztartási hiányt és az adósságot a hitelrészletek felvételének időpontjában növelni fogja, ami a jelen helyzetben valószínűsíthető – írták a főosztályvezetők. A jövő évre vonatkozó 5 millió eurós jogdíj a maradvány-felhasználás keretében csak részben biztosítható. A költségvetési törvényjavaslathoz készült, az Országgyűlésnek benyújtott 3 éves kitekintés 2011-2013 között szintén nem számol az évről évre növekvő összegű, évente 1,5 Mrd Ft-ot meghaladó mértékű kiadással.
A MOTO GP kapcsán tervezett állami intézkedések (hitelnyújtás, kezességvállalás és jogdíj fizetése) tekintetében a magyar fél az Európai Bizottság vizsgálata esetén csak azzal érvelhet, hogy ezek nem nyújtanak a piacon meg nem szerezhető előnyt az érintett vállalkozások részére. A főosztályvezetők szerint ez az előterjesztésben felvázolt konstrukcióra nem igaz, ezért mindenképpen a Bizottság előzetes jóváhagyását kellene kérni, ami végül nem történt meg.
A főosztályvezetők „semmiképpen sem javasolták” a közösségi joggal való összeegyeztethetőség szempontjából bizonytalan konstrukcióban való magyar állami részvételt.
Perek mindkét oldalról
Kovács Bence János csütörtökön sajtótájékoztatón egy zsarolási ügyből fakadó lejárató kampánynak próbálta beállítani lapunk oknyomozó cikksorozatát. Állítása szerint egy, a motorsportban érdekelt vállalkozás vezetői 30 millió forintot követeltek tőle, amelynek kifizetését ő annak ellenére megtagadta, hogy állítólagos zsarolói ez esetre lejárató kampánnyal fenyegették meg. Az Index cikksorozata többek között számos forrás megkérdezésén, dokumentumokon és egy, mostanra elismerten Kovács Bence János közreműködésével készült pornófilmen alapult. Az, hogy forrásaink közül lehetett olyan személy is, aki egyébként üzleti vitában áll a Grupo Milton elnökével, esetleg akár zsarolta is Kovács Bence Jánost, lehet kettőjük közötti polgári jogi ügy, akár büntetőeljárás tárgya is, a cikkek valóságtartalmát és megalapozottságát azonban a legkevésbé sem befolyásolja.
Kovács Bence János bár perrel fenyegette lapunkat és feljelentéssel újságírónkat, egyetlen, a cikkeinkben foglalt tényt sem cáfolt: valóban büntetve volt csalásért 1995-ben, valóban igényelt 50 millió forint állami támogatást egy román-magyar kooprodukcióban készült, ám végül nélküle befejezett filmhez, illetve megerősítette, hogy valóban ő látható egy pornófilmben csaposként. Az Indexet vádoló prezentációból ugyanakkor továbbra sem derült fény életútja ellentmondásosnak tűnő elemeire, többek között arra, hogy a fentiek hogyan illeszkednek a magát immár hivatalosan, saját maga által is Magyarország 10. leggazdagabb emberének tartó vállalkozó állítólag Spanyolországban megalapozott vagyonát eredményező üzleti vállalkozásokhoz. Utóbbiakról továbbra sem tudni semmit: cége honlapján referenciák nem találhatók, csak tervezett, hazai és romániai zöldmezős beruházások.
A TASZ készen áll arra, hogy bíróság előtt támadja meg Kovács Bence János azon kijelentését, miszerint a szervezet bármilyen módon lejárató kampány vagy zsarolási ügy részese lehetett volna, mondta az Indexnek Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke. Mint fogalmazott, ezen túl felajánlják nemcsak Bodoky Tamás képviseletét egy esetleg ellene induló akár polgári, akár büntető perben, de mellette állnak egy általa a jóhírneve megsértése miatt kezdeményezett eljárásban is.
A cikket itt lehet kommentálni