Újabb adószabályunkat meszelték el
Az Európai Bíróság szerint nem EU-konform a szakképzési hozzájárulásról szóló magyar adótörvény. Az biztos, hogy meg kell változtatnunk, de sok a nyitott kérdés.
Újabb elmarasztaló ítéletet hozott a luxemburgi Európai Bíróság egy magyar adószabály kapcsán. A luxemburgi testület kimondta, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényünk bizonyos pontjai sértik az uniós jogot, sértik a letelepedés szabadságának elvét.
A hatályos magyar szabályozást egy magyar cég, a vegyi anyagok nagykereskedelmével foglalkozó Ciba Speciality Chemicals Kft. támadta meg, amelynek fióktelepe volt Csehországban. A társaság a prágai telephelyén dolgozó alkalmazottai után a cseh szabályok szerint fizetett adót és járulékot, és megfizette az ottani szabályoknak megfelelő szakképzési hozzájárulást is. Az APEH azonban a magyar szabályozásra mutogatva követelte a cégtől azt, hogy a szakképzési hozzájárulást fizesse be a magyar államkasszába is. Ezt vitatta az érintett cég.
A Bíróság a mai ítéletben emlékeztetett arra, hogy ugyan a szakképzési hozzájárulás ugyan nem tartozik a cseh-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya alá, vagyis önmagában az, hogy Csehországban is és Magyarországon is fizetni kellene hasonló terhet, nem sért jogszabályt, közösségi jogot. Azonban a magyar szakképzési hozzájárulásnak olyan a szabályozása, hogy a hozzájárulás összegét csökkenteni lehet a munkavállalók számára szervezett képzés költségének meghatározott hányadával, de csak akkor, ha a munkavállalók Magyarországon vesznek részt a képzésen. Mivel egy csehországi telephelyen dolgozó alkalmazottak esetén gyakorlatilag lehetetlen Magyarországon megszervezni a képzést, ezért egy külföldön is jelen levő magyar cég hátrányba kerül egy csak Magyarországon működő vállalkozással szemben, és ez sérti a letelepedés szabadságát – indokolt a luxemburgi testület.
Kérdés, hogy mikor tesszük EU-konformmá
Most két teendő van. Egyrészt a hatályos magyar szabályozást meg kell változtatni, amire csak a következő kormány alatt összehívott parlamenti időszakban lehet sort keríteni – normál esetben ősszel, ám az is elképzelhető, hogy egy nyári rendkívüli ülésszak összehívásával már év közepén kiiktatható a kifogásolt rendelkezés.
A mai ítélet másik következménye, hogy a céget sújtó APEH-határozat érvénytelen, így ha a cég büntetést kapott, azt visszaszerezheti. Az azonban nyitott kérdés még, hogy mi lesz a hasonló cipőben járó vállalatokkal – bár vélhetően nem nagy ez a kör, hiszen a magyarországi székhelyű, ám külföldön is telephelyet fenntartó cégek száma nem nagy, ezért a döntés költségvetési hatása is minimális, becsléseink szerint százmillió forintos nagyságrendről lehet szó.. Az ítélet nem szolgál iránymutatással arra vonatkozóan, hogy a kifogásolt magyar szabály alapján korábban megfizetett hozzájárulás a cégeknek visszajár-e, azt automatikusan megkapják-e, vagy azt nekik egyenként kell igényelni.
Nem először kerülünk szégyenpadra
A szakképzési hozzájárulásos passzus a sokadik az adószabályaink sorában, amelyet az Európai Bíróság közösségi jogba ütközőnek mondta ki, vagy mielőtt ez megtörtént volna, a magyar törvényhozás korrigálta a hibáját. A legnagyobb horderejű ügy az áfaarányosítási szabályunk volt, amelyben durván 50 milliárd forintnyi összeget kellett visszaadnia az államnak a vállalkozások számára. De a regisztrációs adóról szóló jogszabályunkba is belekötött a Bíróság. A cégtelefonáfa szabályait is meg kellett változtatnunk, mielőtt megrovásban részesültünk volna.
