Jolán
0 °C
6 °C

Simor: Járai fizetése arányaiban magasabb volt

2010.07.19. 16:35 Módosítva: 2010-07-19 17:57:28
A jegybank nem látja a kormány 2011-es költségvetési terveit, így azokról nem tud véleményt alkotni, mondta Simor András, aki az IMF-fel folytatott tárgyalásokat érdemben nem kívánta kommentálni, ám leszögezte, azok félbeszakadása nem szolgálja Magyarország érdekeit.

"A monetáris tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy az IMF és EU hitelmegállapodás felülvizsgálatának lezárását elhalasztották, mivel  a kormánynak több időre van szüksége az elfogadott konvergencia-programmal és a túlzott deficit eljárás ajánlásaival összhangban álló, konzisztens, a fiskális fenntarthatóságot tartósan javító, strukturális intézkedésekre alapozott program összeállításához" - áll a testület a kamatdöntés után kiadott közleményében. (A jegybank változatlanul hagyta az 5,25 százalékos kamatot.)

Magyarország érdekeit nem szolgálja, hogy nem jött létre megállapodás - mondta Simor András jegybankelnök az MNB sajtótájékoztatóján. A jegybank szerint az idei 3,8 százalékos hiánycél elérése nagyon közel van, néhány tizedszázalékos különbség lehet a cél és a most kalkulálható eredmény között. Ugyanakkor Simor megjegyezte: a jövő évről nem tud nyilatkozni, mivel nem látta a kormány terveit.

A fenti kijelentés akkor is árulkodó, ha Simor az IMF-fel folytatott tárgyalások kommentálásá elutasította: mint mondta a jegybank képviselője ott volt, az MNB-t érintő kérdésekben, illetve "amiről kérdezték" állást foglalt, beleértve a költségvetés várható alakulását is, de a megbeszélésekről nem kívánt részleteket elárulni.

A kedvezőtlen nemzetközi környezetben a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára továbbra is magas és ingadozó, ehhez hozzájárulnak a hazai fiskális pályával kapcsolatos aggodalmak is - áll a monetáris tanács közleményében. A jegybank törekedni fog arra, hogy az előttünk álló időszakban a forint árfolyamának túlzott ingadozását megakadályozza. Ezért úgy határozott, hogy folytatja az EU források piacra vezetésének gyakorlatát - Simor szerint ez 2,5-3 milliárd euró forintra váltását jelenti, ezek a tranzakciók pedig önmagában segítik a forint erejét. A portfolio.hu értékelése szerint a fenti bejelentés lényegében verbális intervenciónak, a forint melletti beavatkozásnak tekinthető a jegybank részéről, kiegészülve azzal, hogy a monetáris tanács szakított a kamatcsökkentést elérhető távolságban feltűntető hangvétellel. A közleményben a jegybank leszögezte: a kockázati felárak tartós megemelkedése az irányadó kamat emelését teheti szükségessé.

A közleményben ugyanakkor szerepel az is: megnyugtató, hogy a kormány kinyilvánította elkötelezettségét a költségvetési konszolidáció folytatása mellett. Fontos, hogy olyan intézkedések szülessenek, amely ek egyszerre szolgálják a költségvetési hiány tartós mérséklését és a gazdaság növekedési potenciáljának javítását. Az európai összehasonlításban is alacsony költségvetési deficitcél megvalósulása esetén az államháztartás GDP-arányos adóssága csökkenő pályára állhat.

A sajtótájékoztatón elhangzó kérdésekre válaszolva Simor kitért a bankadóra: mint mondta, a jegybank nem azért van ellene, mert az a bankoknak nehézségeket okoz, hanem mert számításaik szerint az a hitelezést drágítja és visszaveti, ezen keresztül pedig a gazdasági növekedés ellen hat.

Hány milliós fizetéstől lesz független a jegybankelnök?

A fizetésével kapcsolatos kérdésekre válaszolva Simor úgy fogalmazott: aki a fenti közcímben szereplő kérdést teszi fel, nem érti a jegybanki függetlenség lényegét. Szerinte a válasz nem milliókban mérhető, arról van szó, hogy az egyszer rögzített bérekhez a mandátum ideje alatt nem lehet hozzányúlni. Mint mondta, önkéntességről ebben a kérdésben már nem lehet szó, mivel a kormány nem kereste meg a jegybankot a témában való egyeztetésre, hanem nyomást gyakorolt majd törvényjavaslatot nyújtott be. Azt, hogy ennek hatályba lépése esetén mi lesz, Simor szerint az Európai Központi Bankon múlik, akik a múlt héten sem az ő, hanem a kormány megkeresésére foglaltak állást a témában. "Vita nem köztem és a kormány között van a fizetésemről, hanem a kormány és az EKB között a törvényességi kérdésekről" - fogalmazott a jegybankelnök.

Ugyanakkor Simor emlékeztetett: jelenlegi fizetése azokon a szabályokon alapszik, melyet a parlament 2001-ben fogadott el, fideszes többséggel. Ezen szabály alapján alakult az előző jegybankelnöki ciklusban is a fizetés, mely akkor 43-szorosa volt az átlagbérnek, mára a szorzó 39-szeresre csökkent, mondta Simor, aki szerint a fentiek fényében nehezen érthető az, hogy a kormánytöbbség most látszik meglepődni az egyébként is évek óta nyilvános jegybankelnöki fizetésen.