Máté, Mirella
11 °C
13 °C

Reformokat is hiányol Brüsszel és az IMF

2010.07.20. 14:54 Módosítva: 2010-07-20 15:06:06
Konkrét intézkedéseket is kifogásoltak, egyes terveket pedig hiányoltak az IMF és az EU képviselői a szombaton megszakadt tárgyalásokon. Nem tetszett például a devizahitelesek megsegítésére létrehozni tervezett Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásának - részleteiben nyilvánosan nem ismertetett - terve, több konkrétumot vártak volna az állami vállalatok, például a MÁV és Malév átalakításával kapcsolatban, és aggasztónak tartották a költségvetési kiadások felügyeletének átalakítását is.

Az eddigi állásfoglalásaik hangnemétől erősen elütő, a diplomáciai nyelv finomkodásait elhagyó közleményeket adott ki a hétvégén az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások megszakadásáról. (A Bizottság közleménye itt, az IMF-é itt található.) A dokumentumokban meglepő nyíltsággal sorolják azokat a témákat, amelyekben egymásnak feszültek a tárgyalófelek. Ezek az anyagok elég távol esnek attól a képtől, ami a kormányzat részéről egyedüliként nyilatkozó Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyilatkozataiból kirajzolódik. (Matolcsy közleményét úgy lehetne összefoglalni, hogy alapvetően megdicsért minket a két szervezet, elismeréssel adózott az új kormány teljesítménye előtt, és csupán Simor András jegybankelnök fizetésének megnyirbálása és a bankadó a két vitás pont.) A bizottság és az IMF közleményeiből sorra vesszük, mit kifogásolnak ezek a szervezetek.

1. A jelenlegi folyamatok és a kormány intézkedései alapján a nemzetközi szervezetek nem látják elérhetőnek az idei, és különösen a jövő évi költségvetésihiány-célt. Az Európai Bizottság elismerte, hogy az új kabinet számos lépést tett az eredetileg vártnál rosszabb költségvetési folyamatok ellensúlyozására, „ugyanakkor ezek a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől, és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében.” Az IMF úgy fogalmaz: „Egy olyan környezetben, ahol a piacok kiemelt figyelemmel kísérik az államháztartási hiány és az államadósság alakulását, a korábban bejelentett hiánycélok (2010-ben a GDP 3,8 százalékának megfelelő, 2011-ben pedig a GDP 3 százaléka alatti hiány) a szükséges konszolidációs folyamatnak és az államadósság fenntarthatóságának továbbra is megfelelő horgonyai, amelyekhez ragaszkodni kell, azonban további intézkedések szükségesek a célok eléréséhez.”

2. A két szervezet a bankadó tervezett formáját kifogásolta. Emlékeztetőül: a két nap múlva zárószavazáson áteső adócsomagban a kormány deklarálná, hogy az ideihez hasonlóan a jövő évi bankadóból is 200 milliárd forintot vár, és 2012-ben is lesz valamekkora összegű extraadó a pénzügyi szektorra kivetve.

Brüsszel és Washington két ponton is támadja a bankadót, a hitelezést és növekedést visszafogó hatása, valamint az abba beépíteni tervezett kivétel, a lex-Járai miatt. A bizottság közleménye így szól: „Míg a tervezett, pénzügyi szektorra kivetett különadó hozzájárulhat a rövidtávú költségvetési kötelezettség-vállalások teljesítéséhez, a bizottság szolgálatai úgy ítélik meg, hogy ez az adó a jelenlegi formában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés  érdemi visszaesését eredményezheti. A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét.” Az uniós közlemény azon része, amely arról szól, hogy „a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetőek”, más, a cikk későbbi részében érintett törvényjavaslatok mellett a lex-Járaira utal.

Washington úgy fogalmaz: „Nehéz döntések meghozatalára lesz szükség a bevételi oldalon – ahol a hitelezést és növekedést várhatóan kedvezőtlenül érintő, jelentős méretű, a pénzügyi szektort terhelő különadót átmeneti jelleggel tervezik bevezetni”, valamint azon része is bankadót bírálja, amely úgy szól: „a fenntartható konszolidáció tartós, nem-torzító intézkedéseket igényel.” A bankadó tervezett formája a lex-Járai és a jövő évi 200 milliárdosra kalkulált összeg miatt torzító az IMF szerint. (A Valutaalap egyébként a nem-torzító jellegű intézkedéseket a jövőre nézve is jónak tartaná, nemcsak a bankadónál támaszt ilyen kritériumot.)

3. Uniós jogot sérthet e a kormány már bejelentett, és napokon belül törvényi formát öltő terveinek  több eleme is Brüsszel szerint. „További, a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetőek és azok az Európai Uniós joggal is ellentétesek lehetnek” – írja a dokumentum. Brüsszel négy pontot ítélt olyannak, amelyek elképzelhető, hogy ütköznek az EU-joggal. Amint arról lapunk beszámolt, könnyen tiltott állami támogatásnak minősülhet a lex-Járai. Szintén sértheti a közösségi jogot a devizahitelezéssel összefüggő jelzálogjog bejegyzésének tilalma. Apálinkafőzésre bevezetendő jövedékiadó-mentesség is sértheti a csatlakozási szerződésünket. Brüsszel – hasonlóan az Európai Központi Bank minap kiadott véleményéhez – a jegybankelnök fizetésének korlátozását is ellentétesnek tartja az EU alapszerződésével, ezt pedig külön ki is emeli anyagában: „a küldöttség tovább sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét.”

4. A közlekedési reform leállítását is nehezményezi a két szervezet. A bizottság szerint „a tömegközlekedési szektort érintő szerkezeti átalakításokkal kapcsolatban, amik a tervezett költségvetési megtakarítást alapozhatták volna meg, a küldöttség azt tapasztalta, hogy a tervezett intézkedéseket jórészt elhalasztották, kivéve az év eleji áremeléseket. Ez alátámasztja a kitűzött szerkezeti átalakítások fontosságát ebben a szektorban.” Az IMF pedig azt írta: „szükséges továbbá a jelentős, veszteséges állami tulajdonban lévő vállalatok átalakítása, hogy kisebb terhet jelentsenek a költségvetés számára.” Ezen mondatában a Valutaalap nemcsak a MÁV, hanem a BKV és a Malév helyzetének rendezésére, átalakítására is utalt.

5. Az IMF nem értett egyet a devizahitelesek egy részének megsegítésére létrehozandó Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) kormány által forszírozott módjával. „A fiskális konszolidáció ezen összefüggésében fontos, hogy a sebezhető csoportokat továbbra is megóvják a gyenge gazdaság hatásaitól, azonban minden további támogatást célzottan és transzparens módon kell nyújtani.” Washington szerint egy szociális kérdést szociális eszközökkel érdemes kezelni, és erre a NET kabinet által kitalált, nyilvánosan nem ismertetett változata nem alkalmas.

6. Az Európai Bizottság az egészségügyi reform hiányát is szóvá tette. „Míg a szerkezeti átalakítások iránti elkötelezettség más területeken is tetten érhető, ide értve a közlekedési és az egészségügyi szektort, a küldöttség megállapította, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány további pontosítást jelenleg nem tud nyújtani.”

7. Brüsszel hibának gondolja, ahogyan a kormány a kincstárnoki rendszert felváltotta a felügyelői rendszerrel. „némi előrelépés tapasztalható a költségvetési felügyeletben is, de a küldöttség számos aggasztó lépést is tapasztalt, így például a kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyelői rendszer késedelmes bevezetését.” A kincstárnoki rendszer eltörlése és az új rendszer bevezetése között két hónap telik el, ez alatt pedig a kiadások kontrollja nagyban gyengül.

8. Összességében pedig az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap azt szerette volna elérni, hogy a kormány kötelezze el magát az idei és jövő évi államháztartásihiány-célok betartása mellett, azokat pedig hihető intézkedésekkel támassza is alá. A bizottság úgy fogalmaz: „a küldöttség továbbá hangsúlyozta, hogy a költségvetési konszolidáció folytatása, összhangban azokkal a költségvetési hiánycélokkal, amelyekről korábban megállapodás született, alapvető fontosságú az államadósság mérséklése, a finanszírozási feltételek javítása és a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából, valamint a magyar közpénzügyek hitelességének növelése érdekében is.” Az IMF erre utalt az 1. pontban már említett mondatával.