További Magyar cikkek
A Mol-részvények árfolyamát jobban visszaveti a rossz magyarországi makrogazdasági környezet, mint egy meghatározott ideig beszedett, kalkulálható összegű adó, hiszen a papírok beárazásában jelentős szerepet játszik az országkockázat - mondta a Mol elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Hernádi Zsolt hozzátette: az energiaipari szektor, és azon belül a Mol, amely eddig is komoly összegeket fizetett be az államkasszába, ugyanakkor nyilvánvalóan nem örül az újabb adótehernek.
A Gyurcsány-kormány által bevezetett Robin Hood-adóról szólva a Mol-vezető elmondta: az éppen azokat a vállalatokat büntette, amelyek a legnagyobb hatékonyságot érték el, ez is az oka annak, hogy az adóból abból befolyt pénzek közel felét az ő vállalatuk fizette be. Pedig a profit nem bűn, egy vállalat nyereségessége nemzetgazdasági szempontból is fontos, mivel alapot teremt a beruházásoknak, munkahelyeket hozhat létre, és végső soron nemzeti jövedelmet termel - magyarázta Hernádi Zsolt.
A Molnak az első becslések szerint 15 és 20 milliárd forint közötti összeget kell majd befizetnie a válságadó bevezetése nyomán, de a vállalat ezt a kiadást nem tudja továbbhárítani: a cég piaci alapon árazza a termékeit, a konkurenseinek pedig nem kell efféle kiadással számolniuk. Elképzelhető tehát, hogy átmenetileg vissza kell fogni a beruházási kiadásokat - mondta az elnök-vezérigazgató.
Így hatott a válság
A pénzügyi válság idején a makrogazdaság és a részvénypiacok összeomlása miatt az iparág többi szereplőjéhez hasonlóan a Mol részvényeinek árfolyama is nagyjából megfeleződött. A gazdasági krízis - a recessziós folyamatok beindulása, a fogyasztási visszaesés - egy évvel később gyűrűzött be a szektorba, és a régióból Magyarországot érintette a leginkább. Ezt jelzi, hogy itt mind a benzin-, mind a gázolajfogyasztás a tavalyihoz képest 10 százalékkal visszaesett.
Ez nem csak a recesszió miatt következett be: Magyarországon éppen abban az időszakban emelkedett két lépcsőben a kőolajtermékek jövedéki adója. A környező országokban ez nem következett be, sőt, Szlovákiában csökkentették is ezt az adóterhet, aminek hatására ott az első félévben növekedésnek indult a gázolaj iránti kereslet - fejtegette Hernádi Zsolt.
Mi kell az élénküléshez?
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint feltétlenül szükség van a belső fogyasztás további élénkítésére, ám ha ez további eladósodás vagy a vállalati szférából történő forráskivonás árán történik meg, úgy, hogy közben más nem történik a makrogazdaságban, annak rövid távon lehetnek ugyan pozitív hatásai, hosszú távon azonban negatív ciklust indíthat be.
Hernádi Zsolt szerint a kormánynak abban az átmeneti időben, amíg a válságadókból befolyó plusz bevétel a rendelkezésre áll, valóban hozzá kell nyúlnia a nagy elosztási rendszerekhez, és el kell kezdeni kialakítani azt a fogyasztásszerkezetet, amely végül gazdasági növekedést generál majd.
Rövid az idő
A Mol-elnök szerint a különadók most mozgásteret adnak a kormánynak, de újabb hasonló terhek bevezetésével nem lehet minden évben előállni, és a most bejelentetteket sem lehet a meghirdetett három évnél tovább érvényben tartani. A kormány hitelességét most még nincs oka kétségbe vonni a befektetőknek, de ha a most vázolt feltételek a következőkben módosulni fognak, új piacokat kereshetnek és elvihetik a pénzüket - tette hozzá.
Hernádi Zsolt hangsúlyozta: a kormány rendelkezésére álló három év gyorsan véget ér, ezért minél előbb meg kell kezdeni a kiadási szerkezet átalakítását, az államnak vissza kell térnie az alapfunkcióihoz, amelyek ellátásához meg kell teremteni a finanszírozási forrást, és meg kell nézni, hogy a gazdaság élénkítése érdekében mennyit és hová kell befektetni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
