160 milliárddal elszámolták a költségvetést
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Rosszul számolt a kormány a jövő évi költségvetés összeállításakor, de a szokásoktól eltérően nem túlzottan optimista volt a kabinet, hanem a másik irányba tévedett: a főbb adóbevételeket alultervezte, több kiadási tételt pedig túlbecsült – ez olvasható ki a Költségvetési Tanács (KT) elemzéséből, amelynek a szakértői átnézték a bő egy hete a parlamentnek benyújtott 2011-es büdzsét. (Véleményezte a költségvetés tervezetét az Állami Számvevőszék is, jelentésükről itt olvashat .)
Módszertani magyarázat
A Költségvetési Tanács nem a teljes bevételi és kiadási oldalt becsülte meg, hanem csak azokat a tételeket, amelyekről nem a költségvetési vita során dönt a parlament, mert azoknak az alakulására a kormánynak nincs közvetlen ráhatása. Így például azt nem a költségvetési törvénnyel döntik el, hogy mennyi áfa- vagy szja-bevétele lesz az államnak jövőre, hanem már előtte, az adótörvények elfogadásával eldől a makrogazdasági folyamatok alakulása mellett. De a nyugdíjkiadás is ilyen, mert azt meg a nyugdíjasok száma és a törvénybe iktatott nyugdíjemelés határozza meg. Ezzel szemben a költségvetési törvénnyel döntik el, hogy mennyi pénzt költ a kormány a közszolgák béreire, mennyit költ felújításra.
A Költségvetési Tanács által vizsgált kör a bevételi oldal döntő részét fedi le, de a kiadási oldalnak csak a kisebb részét teszi ki. A 160 milliárd forintos tévedés így úgy fogható föl az államháztartás egészére vonatkozóan, hogy ha a kormány valóban annyit költ majd év közben, mint amennyit beír a költségvetési törvénybe azokra a kiadási tételekre, amelyekre van érdemi ráhatása, illetve annyi bevételre tesz szert néhány jogcímen, amelynek alakulására év közben direkt befolyása van, akkor 160 milliárd forinttal lesz kisebb a deficit a költségvetési törvényben meghatározottnál.
A tanács úgy látja, hogy 113 milliárd forinttal több adó-, járulék- és illetékbevételre tesz szert az állam jövőre, mint amennyit a kormány beírt a költségvetési törvényjavaslatba. A kiadási oldalon viszont vastagon fogott a kormány ceruzája, ott 45 milliárd forint megmaradhat ahhoz képest, amit a büdzséterv jelenleg tartalmaz. Vagyis összességében 160 milliárd forinttal kisebb hiányszámnak kellene szerepelnie a dokumentumban a 800 milliárdos célnál. Így pedig nem csak éppen csúsznánk be a 3 százalékos GDP-arányos hiányküszöb alá, hanem 2,4 százalékos lenne a deficit.
Ez alapján úgy tűnhet, hogy óvatosan járt el a kabinet, mégsem lehetünk maradéktalanul boldogok. Egyrészt azért, mert a kormány úgy érné el ezt a 3 (vagy 2,4 százalékos) GDP-arányos hiányt, hogy közben egyszeri bevételként elszámol 530 milliárd forintot, a GDP 1,9 százalékát a magánnyugdíjpénztári tagok egy részének állami pillérbe történő visszalépése miatt, és ezen felül még 360-380 milliárd forintnyi, a GDP 1,3 százalékának megfelelő járulékbevételt is megtart magának azzal a nemrég elfogadott jogszabállyal, amely az eddig a nyugdíjpénztárakba folyó tagdíjakat az állami nyugdíjkasszába irányítja. Azaz a GDP 0,6 százalékát kitevő "felültervezés" mellett összesen 3,2 százaléknak megfelelő egyszeri, rendkívüli bevételt teremtett magának 2011-re a kormány. Ennek kapcsán a független KT kiemeli: „mind az átláthatóságot, mind a hosszú távú költségvetési fenntarthatóságot rontja, ha az állam a költségvetési hiány tényleges emelkedésének láthatóvá tételét átmenetileg azzal kívánja elkerülni, hogy a belföldi háztartások megtakarításainak egy részét saját magához csoportosítja át.”
Másrészt, ha a költségvetési törvényt a reálisnál valamivel nagyobb hiányelőirányzattal fogadják el, akkor nagy a késztetés a mindenkori kormány számára, hogy ezt a mozgásteret ki is használja, tehát inkább költekezzen, mintsem hogy a büdzsében meghatározottnál kisebb deficitet állítson elő.
A beírt számok nem jönnek ki a makropályából
Az első átvilágított büdzsé
A Költségvetési Tanács 2009 februárjában jött létre, miután a parlament megválasztotta három fős elnökségét. A Kopits György vezette intézmény több tucat saját szakértőt foglalkoztat, legfontosabb feladata, hogy a költségvetést úgymond beárazza: tételenként elemezve a tervezetet véleményezze, hogy a kormány számításai helyesek-e, illetve az intézkedések valóban az indoklásukban szereplő célok elérését szolgálják-e, alkalmasak-e egyáltalan erre. A KT stábja 2009 őszén még nem volt teljes, így bár az akkor készült idei büdzsét is véleményezték már, valójában a most készülő 2012-es tervezet az, amit már teljes erőbedobással vizsgálni tudnak.
A Költségvetési Tanács nemcsak a hiányszám körüli furcsaságot teszi szóvá. Szerintük a költségvetés makrogazdasági feltételeivel, paramétereivel nincs összhangban a költségvetés több tétele. Például a makropályából és a költségvetési tervezési köriratból az következne, hogy a központi költségvetési körben a bérkiadások csökkennének, a benyújtott törvényjavaslat azonban nem ezt tükrözi. A közszféra működési költségei ráadásul a várható inflációt meghaladó mértékben nőnek, vagyis marad a drága állam, az olcsóbb közigazgatás egyelőre üres szólam.
Azoknál a kiadási tételeknél, amelyekre a kormánynak ráhatása van – ide tartozik a közszféra bérköltsége is –, nem látható olyan érdemi kiadáscsökkentés, amely jövőbeni strukturális átalakításra utalna. A MÁV-csoport például pont annyi pénzt kap jövőre reálértéken, mint amennyit az elmúlt tíz év átlagában kapott.
Az adócsomag alig teremt munkahelyeket
A Költségvetési Tanács jelentése arra is ráirányítja a figyelmet, hogy becsapnánk magunkat, ha tíz év alatt egymillió új munkahely vagy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által nemrég említett négy év alatt négyszázezer új munkahely létrejöttét várnánk a kormány adócsomagjától. A nagy szja-csökkentésre és kisebb mértékben társaságiadó-mérséklésre koncentráló pakk, mellette pedig a bevezetett négy extraadó szakértőik szerint négy év alatt összesen úgy tizenötezerrel növelheti a foglalkoztatottak számát.
A tanács a jövő évi gazdasági növekedési ütemet és inflációt nagyjából ugyanúgy látja, mint a kormány. A kabinet 3, a Tanács 2,8 százalékos GDP-növekedést vár, a kormány 3,5 százalékos, a Tanács 3,7 százalékos pénzromlást prognosztizál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
