Államosítják a nyugdíjrendszert

A magánnyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben a nyugdíjmentő törvénycsomag elfogadása után, amely várhatóan december közepétől érvényes - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán, a kormányszóvivői tájékoztatón.

Matolcsy György bejelentette: aki a (korábbi) kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.

Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés. Magyarázatként hozzáfűzte: "aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből".

December közepétől 45 nap lesz a döntésre

A nyugdíjmentő törvénycsomagra a miniszter szerint azért van szükség, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nincs fedezet a nyugdíjkasszában, ugyanis ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék érkezik be a társadalombiztosítás nyugdíj pillérébe. (A különbséget az elmúlt években a költségvetés mindig más bevételekből fedezte.)

"A nyugdíjmentő törvénycsomag célja, hogy biztonságossá tegye az állami nyugdíjrendszert. A másik célja, hogy választhatóvá tegye a nyugdíjrendszert, azaz mindenki döntse el, hogy az állami rendszerben, vagy az önkéntes nyugdíjrendszerben marad, hiszen januártól a korábbi kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer is önkéntes magánnyugdíjpénztárrá alakul" - mondta Matolcsy.

A nyugdíjmentő törvénycsomag egyik alapelve - közölte a miniszter -, hogy az állami nyugdíjkassza egyensúlyban legyen, a másik, hogy nyugdíj befizetésből csak nyugdíj kiadás finanszírozható. A harmadik alapelv pedig az, hogy elválik a munkaadó által fizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék, amelyből történik az állami nyugdíjfizetés, és a munkavállaló által fizetett 10 százalék.

A kormány által benyújtandó törvénycsomag vitája várhatóan december 15-én lezárul, és ezután a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk lesz annak eldöntésére, hogy milyen nyugdíjrendszerbe tartozzanak - jelezte Matolcsy György.

Szaloncukrot is kapnak a visszalépők Matolcsytól

"Ha a magán-nyugdíjpénztári tagok úgy döntenek, hogy visszatérnek az állami rendszerbe (ehhez nem kell nyilatkozni), akkor február 1-jétől visszaáramlik az összes befizetésük az állami rendszerbe, és ebben az esetben a tag magával hozza a számláját, ami egyéni számlára kerül" - magyarázta a miniszter. Hozzátette, hogy ez a számla, akárcsak az állami nyugdíjnál, a házastárs részére örökölhető lesz.

Matolcsy György utalt arra is, hogy a nyugdíjrendszer reformlépései során, az állami nyugdíjrendszerben lévők számláján nyilvántartják majd a 10 százalékos munkavállalói járulék befizetést.

Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik visszatérnek az állami rendszerbe, és az elmúlt években az infláció feletti hozamuk jelent meg a számlájukon, azok a többletet vagy készpénzben vehetik fel, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Az így felgyülemlett összeg 80-100-120 milliárd forint lehet. Azok a tagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a  magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el.

Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az inflációtól, számlájukon az infláció erejéig jóváírást kapnak. A tervezett döntéseket kommentálva a miniszter jelezte: "aki január 31-ig visszatér, az csak nyerhet."

Korlátozzák a kasszák működési kiadásait

Nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba kerül az az összeg, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok visszatérésekor visszaáramlik a költségvetésbe, amiről a törvénycsomag rendelkezik majd.

Matolcsy György bejelentette azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak 2012 januárjától költségként a vagyon 0,9 százalékát számolhatják el (jelenleg a költségszint 4,5 százalék), ugyanis ekkora költséggel dolgozik az állami nyugdíjrendszer, vagyonkezelési díjként a kezelt vagyon 0,2 százaléka számolható el, ahogy a nyugat-európai önkéntes pénztáraknál szokásos.

Zsarolás

A Stabilitás Pénztárszövetség úgy véli, a kormány a nyílt zsarolás eszközét vetette be a pénztárak ellen. A szövetség az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.

A Fidesz elveszi a nyugdíjat

Eddig kerültük az államosítás szót nyugdíjügyben, de a mai bejelentés tartalmát már nem lehet enélkül leírni – mondta az Indexnek egy neve mellőzését kérő nyugdíjszakértő. A bejelentés nem lehet másképpen érteni, mint úgy, hogy nem kap állami nyugdíjat, aki magánpénztártag marad. Ezek után nyilván százszázalékos visszalépéssel kell kalkulálni.

Matolcsy szavait több, lapunk által megkérdezett szakértő azonosan érti, és hivatalos helyeken – névtelen forrásaink – szintén osztják azt a fajta értelmezést.

Aki nem lép vissza az állami pillérbe, az jövő februártól kezdve egy fillér állami nyugdíjat sem kap, akármennyi időt is tölt még munkaviszonyban vagy más, nyugdíjjogosultságot egyébként eredményező jogviszonyban (gyeden van, munkanélküli, saját maga után fizet nyugdíjjárulékot), miközben az állam bruttó bére után 24 százaléknyi nyugdíjjárulékot azért beszed tőle nyugdíjazásáig. (Pontosabban a munkáltatója utalja utána ezt a járulékot.) Csak a magánnyugdíjpénztárba folyó, 10 százaléknyi (korábban nyolc) munkavállalói járulékból lesz felhalmozása, amit majd nyugdíjazása után a pénztár járadék formában kifizet neki.

Ez pedig nagyon nagy érvágás lesz. Példán érzékeltetve: a még hatályos szabályok szerint egy olyan személy, aki tisztán az állami pillérben van, kap majd 100 forintnyi nyugdíjat az állami kasszából és máshonnan nincs nyugdíja. Ha ugyanez a személy magánnyugdíjpénztári tag, akkor csak 75 forintot kap az állami pillérből, de még lesz valamekkora összegű – körülbelül 25 forint – járadéka a magánnyugdíjpénztárától.

A Matolcsy által bejelentettek értelmében azonban a magánnyugdíjpénztárban maradó személy elbukja ezt az állami pillérből származó 75 forintot – mégha sok-sok éven át nyugdíjazásáig az állam beszedi tőle a nyugdíjjárulékot –, és csak a 25 forint körüli magánnyugíjpénztári járadékra számíthat öregkorára, plusz ennek a hozamaira. A vegyes (állami plusz magán) rendszer előnye a nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis pontosan az, hogy magasabb nyugdíjakat biztosít, mint a Matolcsyék által prefelált tisztán állami nyugdíjrendszer.

Kockázatos lehet a maradás, de még érdemes várni

De van még egy nagyon fontos következménye a nemzetgazdasági miniszter által elmondottaknak. A szakértők úgy értik, hogy aki marad 2011. január 31-e után a magánpénztárban, annak onnantól kezdve nem gyarapodik a szolgálati ideje, hiába is dolgozik még sok-sok évet nyugdíjazásáig.

Ennek az a jelentősége, hogy 15 év alatti szolgálati idővel egyszerűen nem jár senkinek nyugdíj, 20 év szolgálati idő alatt pedig nem jár teljes jogú öregségi nyugdíj. Vagyis egy 32 éves személy, akinek 14 év szolgálati ideje van, az még ha 65 éves koráig dolgozna is, de maradna a magánnyugdíjpénztáránál, az egy fillér nyugdíjat sem kapna az államtól.

Vagy az az 55 éves személy, aki szintén maradna a pénztáránál, és eddig 35 év szolgálati idővel rendelkezik, és majd a 65 éves nyugdíjkorhatár elérésekor vonul nyugdíjba, annak a nyugdíját a 35 éves szolgálati idő alapján állapítják majd meg.

Szakértők szerint a kormány akciója sértheti a jogállami kereteket. A nyugdíjjárulék ugyanis jogot keletkeztet, azt, hogy az állam a befizetett járulékért cserébe majd ad nyugdíjat (az említett 100 vagy 75 forintot) a magánszemélynek. Ezentúl viszont a magánnyugdíjpénztári tagoktól egyoldalúan megvonják a jogosultságot.

Adó lehet a járulékból

Elképzelhető, okoskodnak a szakemberek, hogy a kormány úgy próbálja meg átvágni a gordiuszi csomót, hogy a járulékot átnevezi adóvá és akkor már nem társul hozzá jogosultság. (Adóért cserébe nem ígér semmit az állam, a járulékért igen.)

Ekkor pedig fenn fog állni a megkülönböztetés a teljesen az állami pillérben levők és a részben a magánnyugdíjpénztári szektorban levő között, előbbiek kapnak az adó alapján majd nyugdíjat az államtól, utóbbiak nem. Ez pedig diszkrimináció, ami sérti az egyenlőség elvét, és az emberi méltósághoz fűződő jogból levezethető – magyarázták lapunknak alkotmányjogászok. Márpedig ha egy adótörvény sérti az emberi méltósághoz fűződő jogot, akkor azt a kormány által hozott alkotmánymódosítás ellenére is megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.

A költségvetés a nyertes

A költségvetési hatások persze pozitívak: 2700 milliárd forintnyi, a GDP 10 százalékának megfelelő vagyon áramolhat be az államkasszába, így hiány helyett közel 7 százalékos többlete lehet a költségvetésnek. A januári határidő a szakértő szerint arra utal, hogy a kormány szeretné minél előbb a nyugdíjpénztári vagyon feletti rendelkezést megszerezni. Így sokkal könnyebben lehet a költségvetési törvény szerint jövőre elkölteni szándékozott 528 milliárd forintot előteremteni, a 2700 milliárdos összegre vetítve ugyanis feltehető, hogy ennyi likvid eszköz van a vagyonban.

A szakértő szerint a forintra még akár pozitív hatása is lehetne az intézkedésnek, ha annak csak a számszaki oldalát nézzük, és a tőzsdén sem tart komolyabb reakcióktól. Ugyanakkor az a tény, hogy államosítással felérő, annak minősülő intézkedést hajt végre a kormány, nagyon jelentős bizalomvesztéssel járhat. Ennek forintosítható hatásai megbecsülhetetlenek.