Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Matolcsy kinyilatkoztatott

2010.11.25. 12:20 Módosítva: 2010.11.25. 13:05
Nem akar egyeztetést a kormány a magánnyugdíjpénztárakkal, Matolcsy csak megismételte nekik a kormány tegnap bejelentett döntéseit. A szakmai vezetők azt kérték, a 24 százalékos munkaadói nyugdíjjárulékról is szabadon dönthessenek a dolgozók, de a javaslatukról nem lesz egyeztetés.

Semmiféle eredményt nem hozott a magánnyugdíjpénztárak vezetőinek Matolcsy György gazdasági miniszterrel folytatott ma délelőtti megbeszélése. A miniszter még kedden délután kérette magához a vezetőket, de voltaképpen ugyanazt mondta el nekik, amit szerda délután bejelentettek.

Nem volt egyeztetés, és a jövőre nézve sem kért, nem is ígért együttműködést Matolcsy György – mondták a pénztári vezetők, akiknek szavaiból kiderült, hogy akár bocsánatkérésre is számítottak volna a korábbi egyeztetések teljes elmaradása miatt, de ilyenre sem került sor.

Nem tudtak meg semmi újat sem a tegnap bejelentettekhez képest, noha a tervekkel kapcsolatban számos konkrétum hiányzik. (Az átlépések technikai lebonyolításáról, a szükséges nyilatkozatok kiadásáról, begyűjtéséről például még semmit nem tudni.)

Azt javasoltuk, hogy a kormány tegye lehetővé a 24 százalékos, munkáltatói nyugdíjjárulék választhatóságát is – mondta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Ez azt jelentené, hogy a magánnyugdíj és az állami pillér közötti választás nem pusztán arra vonatkozik, hogy a munkavállalói tíz százalék sorsáról dönthetnek a dolgozók, hanem a teljes nyugdíjjárulékról. A javaslatra nem volt reakció.

Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke távozik a Nemzetgazdasági Minisztérium épületéből, miután a szövetség vezetői Matolcsy Györggyel, a szaktárca vezetőjével tárgyaltak (Fotó: Kallos Bea)
Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke távozik a Nemzetgazdasági Minisztérium épületéből, miután a szövetség vezetői Matolcsy Györggyel, a szaktárca vezetőjével tárgyaltak (Fotó: Kallos Bea)

A kormány által bejelentett tervekben szereplő választási lehetőség ma nem választás, az, ha valakit pisztollyal kényszerítenek, hogy döntsön valamiről, nem tekinthető szabad választási helyzetnek – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

Fontosabb részletek
  • Akik pénztártagok maradnak 2011 februárja után, elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveikre
  • A kitartó pénztártagok 14 hónapra elvont nyugdíjjárulékát az állam kompenzálni fogja
  • A nyugdíjkasszák működési és vagyonkezelési költségeit adminisztratív módszerekkel korlátozzák
  • Az állami rendszerbe visszatérőknek egyéni nyugdíjszámlákat vezetnek be
  • Akik infláció fölötti megtakarításaikat viszik vissza az állami pillérbe, az infláció fölötti részt kézhez kaphatják, vagy betehetik a harmadik, önkéntes nyugdíjpillérben vezetett számlájukra
  • Azok a tagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a  magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik
  • Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az inflációtól, de visszalépnek az állami pillérbe, számlájukon az infláció erejéig jóváírást kapnak
  • A kormány a visszaáramló pénzek egy részét egy nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba teszi
  • Az átlépésekre december közepe és 2011 január vége között 45 nap lesz
 

A pénztárak javaslata azt jelentené, hogy tényleges választás nyílik az állami és a magánnyugdíj között, úgy, hogy a két pillér lényegében egyenlő feltételekkel indul a versenyben. Ismert: a kormány bejelentette törvénymódosítás szerint a 24 százalékos, a munkaadók által fizetett nyugdíjjárulékot továbbra is minden dolgozó után az állami alapba kell fizetni, függetlenül attól, hogy a munkavállaló hogyan rendelkezik a jövőre már 10 százalékos, munkavállalói járulékról. Aki azonban ez utóbbit a magánpénztáraknak kéri utalni – hiába fizet az állami pillérbe is – nem lesz jogosult állami nyugdíjra.

Szakértők már tegnap jelezték: ebben a helyzetben nincs érdemi mérlegelési lehetőség, lényegében százszázalékos visszalépésre lehet számítani.

A pénztárak megismételték: a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Ezért Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fordulnak. Bába Julianna hangsúlyozta: az államosítani kívánt közel 3000 milliárd forintos pénztári vagyon 3 millió magyar ember tulajdona, ezt akarja elvenni a kormány, ez pedig túlmegy a jogállami kereteken. Már nem csak a pénztárakról van szó, hanem arról, hogy a kormány ne tehessen meg mindent, amit akar – tette hozzá Bába Julianna.