Ellenzéki pártokat és Gyurcsányékat ellenőrzi idén az ÁSZ

A számvevőknek elfogulatlanul kell végezniük munkájukat, hitelesen kell feltárniuk és értékelniük a tényeket, az Állami Számvevőszék ellenőrzései pedig témaválasztásuk, megközelítésük és elért eredményeik által hozzáadott értéket teremtenek, a közpénzek felhasználásában kimutatható megtakarításokat, a gazdálkodás javítását eredményezik – ilyen alapelveket és célokat fogalmaz meg az Állami Számvevőszék most elkészült ötéves stratégiája.

A 2015-ig szóló stratégia mellett az idei ellenőrzési tervet is ismertette a bő fél éve ÁSZ-elnöknek megválasztott Domokos László a szervezet mai sajtótájékoztatóján. Ebben 55 téma szerepel, nagy többségük, 41 olyan terület lesz, ahol idén be is fejezi az akár tavaly elkezdett, akár idén induló ellenőrzést az ÁSZ, a többi esetben a megállapításokra 2012-ig várnunk kell. Idén a kötelező gyakorlatokon túl az ellenzéki pártok gazdálkodásának átvilágítására koncentrál az ÁSZ – ismertette Domokos. Így az MSZP, az LMP és a Jobbik 2009-2010-es gazdálkodását fogják közelről szemügyre venni a számvevők, de a Gyurcsány Ferenc-vezette szocialista pártalapítvány, a Táncsics Mihály Alapítvány gazdálkodását is ellenőrizni fogják. Az egyoldalúság gyanúja mégsem állhat fenn, mert az ÁSZ befejezi a Fidesz és a Fidesz-alapítvány, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 2008-2009-es gazdálkodásának vizsgálatát is.

A számvevők év elején sem tétlenkednek, az újév első munkanapján nekikezdtek a fővárosi önkormányzat gazdálkodásának kontrolljához, és úgy fél év múlva végezhetnek ezzel a munkával. Domokos csak annyit mondott elöljáróban: a jelek alapján nem véletlenül került Budapest önkormányzata a nagy kockázatú ellenőrzési célpontok körébe. Egy új jogkörnek köszönhetően a BKV-t is vizsgálni fogja az ÁSZ.

Más önkormányzatokat is ellenőrzinek majd a számvevők, de hogy melyeket, azt a most kidolgozandó, egy-két hónap múlva tökéletesre csiszolt kockázatelemzési módszer alapján választják majd ki.

Az idei célpontok kijelölésében egy másik újítás is segít: az ÁSZ munkatársainak javaslatára is kíváncsi volt az új elnök, hogy ők mit tartanának fontosnak ellenőrizni, ezeket a javaslatokat két körben szűrték, és a leszűkített lista alapján jónéhányat a vezetők ki is jelöltek a kontrollterületek közé. Ez, az emberi döntési faktornak a szokásosnál talán nagyobb súlyt adó irányvonal magyarázhatja azt is, hogy az MNB gazdálkodásának ellenőrzését – amelyet ugyan minden évben le szoktak folytatni – nem biztos, hogy idén elvégzi a Számvevőszék. Ezt azzal magyarázták Domokos és Csapodi Pál ÁSZ-főtitkár, hogy végesek az ÁSZ kapacitásai, az idei év amúgy is nagyon zsúfolt, és az előző években nem volt gond a jegybank mint intézmény pénzfelhasználásával, nem tűnik kockázatosnak az intézmény, az MNB új felügyelőbizottsága – amely szintén az intézmény gazdálkodásán tartja a szemét – hamarosan kidolgozza az ellenőrzési tervét, szóval mindezek miatt jobbnak gondolta az ÁSZ-vezetés, ha az ellenőrzési erőforrásokat inkább a nagyobb kockázatú szervezetekre, területekre irányítja.

Domokos elmondta azt is, hogy az újjáformált Költségvetési Tanács miatt olyan feladatokat kap ő maga (mert tagja lesz a háromfős KT-nek) és az ÁSZ, hogy azokra fel kell készülnie az alatta levő szervezetnek, például makrogazdasági prognózist is kell produkálniuk. Nem vesznek át KT-s szakembereket, sejtette Domokos, aki  egyébként az eddigi KT megsemmisítési folyamatában az egyik kezdő lökést adta, amikor a szervezet feladatának újragondolására buzdított. Ugyanakkor körbenéznek, hogy állami forrásokat felhasználó intézmények (például egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia, stb.) nem tudnának-e az előrejelzések készítésében és általában a közpénzügyi törvény által az ÁSZ-elnökre testált feladatok ellátásában közreműködni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!