Jolán
4 °C
11 °C

Budapest, city, újrafelosztás

2011.05.12. 06:28
A szokásos kormányzati háttéranyagoknál színvonalasabb, de sok részletkérdést nyitva hagyó koncepcióra épül az új önkormányzati törvény. Az Index birtokába került dokumentum szerint megújul a közigazgatási rendszer, alapjaiban változik az önkormányzati finanszírozás és a feladatmegosztás. Az viszont nem látszik, hogy az ide-oda csoportosítgatott pénzekből miért lesz sokkal hatékonyabb a működés, miközben sem az önkormányzati kiadások, sem a önkormányzatok száma nem csökken. Budapestet azért átszabnák.

Elkészült az új önkormányzati törvényt előkészítő koncepció első verziója. A birtokunkba jutott dokumentum egy alapos helyzetértékelés után – finanszírozhatatlannak és fenntarthatatlannak minősítve a jelenlegi helyzetet – több fejezetben vázolja a lehetséges új irányokat. (Az önkormányzatok eladósodásáról részletesen itt olvashat.)

Újra, elosztva

A 44 oldalas tanulmány szerzői egy régi adósságot törlesztve kísérletet tesznek az állami és önkormányzati feladatok szétválasztására. Ezek mára nagyon összekuszálódtak: az önkormányzati törvény és közel 300 ágazatai törvény mintegy 4500 képviselő-testületi feladatot és hatáskört határoz meg, a jegyzőknek pedig ma négyezernél is több államigazgatási hatáskörük van. (Az anyag teljes terjedelmében itt olvasható, .doc, 325kB.)

Az új koncepció abból indul ki, hogy az önkormányzatok most rengeteg állami közfeladatot látnak el, ezek nagy részében valójában alig érintettek. A tervezet hét területet azonosít, ahol egyértelműen szét kell választani az állami és az önkormányzati feladatokat.

Erről is szól a javaslat

Az önkormányzati ciklusok öt évig tarthatnak a mostani négy helyett,  bevezetik az önkormányzati felszámolási eljárásokat, és lélekszámához kötik a főállású polgármesterséget, illetve csődbiztosokat küldenek a rosszul gazdálkodó településekre – többek ezeket a változásokat is tartalmazza az új önkormányzati törvényt előkészítő első munkaanyag. A 44 oldalas dokumentum alapján készülő jogszabály hosszas egyeztetések után június második felében kerülhet első olvasatban a kormány elé, a tervezet végszavazása októberben vagy novemberben lehet. Még több részletet ide kattintva olvashat.

Az egyik ilyen az oktatás. Az új rendszerben a pedagógusok bérét az állami szervek finanszíroznák, az önkormányzat pedig csak az épületfenntartásért felelne.

Az egészségügy kapcsán a koncepció azt javasolja, hogy az alapellátások, illetve a járóbeteg-ellátás maradjon önkormányzati feladat, a fekvőbeteg ellátás azonban kerüljön az állam kezébe.

Az államigazgatási hatósági feladatok (például az építéshatóság, gyámügy, okmányiroda) döntő többsége a megyei kormányhivatalokhoz, illetve a járási hivatalokhoz kerülne, a szociális ellátások azonban szétválnának. A pénzben érkező segélyről továbbra is az önkormányzatok döntenének, de az állam nem az önkormányzatok, hanem közvetlenül a jogosultak számlájára utalná a pénzt. A természetbeli ellátások önkormányzati hatáskörben maradnának. Külön terület a tűzoltóság is, itt a dokumentum a katasztrófavédelmi törvényre hivatkozva megerősíti, hogy ez állami, központosított feladat.

Az önkormányzatoknál lényegében csak a helyi érdekeltségi körbe tartozó közügyek maradnának, itt a kizárólag helyben megoldható dolgokra kell gondolni. Például különböző településüzemeltetési feladatokra (közvilágítás, köztemető, közutak, parkolás, közparkok fenntartása, stb.), településrendezésre (közterek-, parkok-, utak elnevezése - kialakítása, övezeti besorolások meghatározása, stb.), a fejlesztések meghatározására, a helyi adók-, szociális (közfoglalkoztatás), kulturális és sportügyek irányainak meghatározására.

Budapest, city

A tervezet a fővárosi és kerületi határok átrajzolásának több lehetséges verzióját is felvázolja. Az egyik megoldás szerint a kerületi önkormányzatokat totálisan felszámolnák és egy egypólusú fővárosi önkormányzat jönne létre a mai kerületek nélkül. Ennek a forgatókönyvnek több verziója is van, az egyik szerint a teljesen egységes, egyszintű modellben a kerületek helyén úgynevezett igazgatási kirendeltségek vagy elöljáróságok működnének.

Ezek jellemzően szűk – a főváros által meghatározott – feladatkörrel, leginkább érdekközvetítő, összehangoló, bizonyos körben véleményező vagy javaslattevő szerepet tölthetnének be. A kerületi elöljáróságok vezetője a kerületi elöljáró lenne, akinek a munkáját minimális létszámú hivatal segítené.

A másik, kevésbé radikális csapásirány lényege, hogy a kerületek maradnának, csupán a mostani feladatmegosztást gondolnák újra. Ebben a verzióban a főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, szervezné a közlekedést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok és a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sporttal kapcsolatos feladatok maradnának.

A főváros kapcsán van egy „C” változat is. Ebben mindenképpen létrejönne egy belső városmag, amit a dokumentum „citynek” nevez  – határáról viszont nem szól. Hogy a city-n kívül hogyan szerveződne a város, arra több elképzelés is van. Az egyik szerint a cityn kívüli kerületeket összevonnák és létrejönne egy egységes külső kerület, vagy a 8-10 a mainál nagyobb kerület. Olyan elképzelés is van, hogy a főváros három nagy egységre bomlana: itt a city mellett a Duna mentén két kerület jönne létre, a pesti- illetve a budai.

Kétszáz, járás

A tervezet a kisvárosok, illetve a községek szintjén is változásokat hoz. Itt a fő csapásirány, hogy a kétezer lakosnál kisebb településeken az önálló polgármesteri hivatal megszűnne, és a mostani körjegyzőségekhez hasonlóan (ezek egyébként ma sem működnek igazán hatékonyan) létrejönne az önkormányzatok egyesített hivatala. A hivatalok vezetője a jegyző lenne, akit az érintett települések vezetői választanak meg. Elképzelhető, hogy a nagyközségi státuszt teljesen megszűnik, a legkisebb, száz fő alatti települések pedig részönkormányzatokként csatlakozhatnának a közeli nagyobb központokhoz.

Az nem egyértelmű a koncepció alapján, illetve erősen ellentmondásos, hogy a kistepelülésektől teljesen elvonnák-e a gazdálkodási jogkört (a fentiekből valami ilyesmi következne), vagy a koncepcióban körülírt másik irányba mozdulnának el, miszerint az átalakítás nem érinti a „minden településen működik helyi önkormányzat” elvet.

A tervezet szerint körülbelül 200 járás jönne létre, ezek székhelye a most is térségi központként működő városokban lenne. Az új rendszerben ezekben a járási központokban működnének a körzetközponti oktatási, egészségügyi ellátó intézmények, az önkormányzatokhoz kapcsolódó közfeladatokat ellátó szervek (pl. rendőrség, okmányiroda, tűzoltóság, építésügyi hatóság, gyámhatóság). A többi várost minden olyan jog megilletné, ami a járási jogú városokat, csak a fentebb felsorolt feladatokat nem kellene ellátniuk, az elképzelés tehát sok kisvárosban feladatelvonást eredményezne.

A megyeszékhelyekre, megyei jogú városokra a maihoz hasonló feladatok várnának. Itt lennének az adott térség járásközpontjai és a megyei kormányhivatalok is, illetve innen üzemeltetnék a területi egészségügyi- és szociális feladatokat ellátó intézményeket is.

A dokumentum a megyék feladatait is átírná, de itt két ellentétes koncepcióval találkozunk. Az egyikben erősítenék a (ma egyébként nem túl jelentős) megyerendszert azzal, hogy a mostani intézményfenntartói feladatok helyett átfogó területfejlesztési feladatot adnának nekik. A másik verzió ellenkező irányú: gyakorlatilag a mostaninál is jobban kiürítenék a megyei szintet, inkább csak reprezentatív, koordináló funkciójuk lenne.

Pénz, elosztás

A dokumentum abból a megállapításból indul ki, hogy az önkormányzatok súlyos finanszírozási nehézségeinek az egyik oka, hogy az állam az államigazgatási feladatokat (építésügy, okmányiroda, szabálysértés, stb.) az önkormányzatokra bízta, de egyszerűen nem adott hozzá pénzt, vagy ha adott is, később elvonta.

Az új finanszírozási rendszer a pénzeket a feladatokhoz igazítaná. Ez valóban rendszerszintű szemléletváltás lehet, ugyanis a jelenlegi normatív alapú támogatási rendszer teljesen megszűnne. (A normatív finanszírozás lényege, hogy a települések az egyes támogatásokat (normatívákat) feladathoz kapcsolódóan kapják, de nincs megkötve a kezük azzal kapcsolatban, hogy a pénzt végül mire is költik.)

A tervezet készítői abban bíznak, hogy ha a pénzeket kötelező lenne arra használni, amire adják így, megszűnne a szektor működési hitelállománya.

Pénz, elvonás

A koncepció nem csak a központi kormányzati pénzek elosztásában hozna új szemléletet, hanem az önkormányzatokat a saját bevételeik felhasználásában is korlátozná.

A legfontosabb saját bevétel ma az iparűzési adó, ezt most a városok arra költik, amire akarják. A szabadságot azonban korlátozná, hogy a bevétel egy részét az állam elvonná, pontosabban megszabná, hogy a városok a megyén belül (tehát nem a városhatáron belül, mint most) milyen fejlesztési célokra kellene adakozzanak. A változás lényegében azt jelenti, amit korábban megírtunk: az iparűzési adó részleges elvonása jöhet.

Ezt ellensúlyozandó, az önkormányzatok adókivetési jogot kapnának, az de az így beszedett pénzt sem arra költenék, amire kedvük tartja: például területfejlesztési alapokat kellene felállítsanak.

Az új törvény szigorítana az adósságkorláton is: a települések saját költségvetési főösszegük 50 százalékáig adósodhatnának el (ma vannak városok, melyek átlépik a 100 százalékos határt).

Az új finanszírozási rendszer legkorábban 2013-tól léphetne hatályba, azonban 2012-től már ezen új szemlélet alapján történhetne az önkormányzatok pénzellátása – áll a dokumentumban.

20%

Dragomán György Máglya

3990 Ft
3192 Ft
21%

Fiskars késblokk 5 késsel

13990 Ft
10990 Ft