Orbán: A jóléti gazdaságnak vége
További Magyar cikkek
A magyar miniszterelnök a gazdasági válságkezelésről rendezett kerekasztal-beszélgetésen úgy vélekedett: az elmúlt időszakban nem egyszerűen egy válságot élt a világ, hanem egy olyan periódust, amely megváltoztatta Európa történelmét. Az egykori háborús alapú gazdaságot korábban a jóléti gazdaság váltotta fel, amely után most a munkaalapú gazdaság következik.
Ez a fajta látásmód Orbán Viktor szerint elengedhetetlen feltétele annak, hogy a társadalom támogatását megnyerjék a nagy változásokhoz. A "reformnyelv egyébként halott" Magyarországon, mert az a politikus, aki arról beszél, hogy valamit szeretne megreformálni, az "politikai öngyilkosságot" követ el. Ennek oka, hogy az elmúlt nyolc évben a kormányok által elindított reformok sorra elbuktak – mondta.
A miniszterelnök az ország átszervezésének példájaként említette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, egy "teljesen új nyugdíjrendszer" létrehozását, a tíz százalékos társasági adókulcs bevezetését, valamint az emberek meggyőzését arról, hogy egyhavi fizetésükről, illetve nyugdíjukról mondjanak le.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a munkaalapú gazdaság megteremtéséhez Magyarországon a legfőbb problémát az Európában legalacsonyabb, 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta okozza, amit "szégyennek" nevezett. Kormánya fő céljaként a 75 százalékos foglalkoztatottság elérését jelölte meg, amely azt jelenti: minél többeknek vissza kell térniük a munkaerőpiacra, s a kormány feladata számukra megteremteni ehhez az esélyt.
"Ez nem reformnyelv, ez több annál, ez egy új korszaka a történelemnek, legalábbis Európában" – hangsúlyozta a miniszterelnök. Ehhez mindenekelőtt a politika hitelét kellett visszaszerezni. Ezért a kormány egyik első döntése a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának felére csökkentése volt. Ezt követte a kérés – mint a miniszterelnök emlékeztetett – a bankok felé a bankadót, majd a nagyvállalatok felé a válságadót illetően azért, hogy ők is segítsenek és vegyenek részt az ország újjászervezésében. "Természetesen nem voltak boldogok, de ez az egyetlen mód, amikor politikai hitelt akar magának szerezni az ember" – tette hozzá.
Elmondta, hogy szerencsés és boldog embernek tartja magát, amiért a tavalyi választásokon sikerült kétharmados parlamenti többséget elérnie, ez ugyanis meglátása szerint alapvető feltétele volt a politikai és a gazdasági rendszer újjászervezésének. "Erős politikai vezetés nélkül nem lehet újjászervezni az országot" – zárta hozzászólását Orbán Viktor.
A magyar kormányfő a tanácskozáson találkozott a koreai és a japán miniszterelnökkel. "Megpróbáljuk azt a keleti nyitást, amit megindítottunk az elmúlt egy év során gazdasági kapcsolatrendszerünkben, továbbvinni. Kína, Dél-Korea és Japán egyre felértékelődő gazdasági és kereskedelmi partnerei lesznek Magyarországnak" – mondta ennek apropóján Orbán. Kan Naoto japán kormányfővel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról egyeztetett, támogatásáról biztosította az Európai Unió és Japán között a jövőben megkötendő szabadkereskedelmi megállapodást. Mindkét kormányfő fontosnak nevezte a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, pozitív példaként említették a Suzuki magyarországi befektetését, és úgy vélték, hogy jó lenne, ha azt több hasonló jellegű beruházás követné.
Az OECD-ről azt mondta a kormányfő: amikor nagyon elakad és otthon már nem talál "intellektuális támaszt", akkor felhívja Mikola István OECD-nagykövetet, és bekéri a szervezet anyagait, az egészségügyi reformról, a munkaerőpiac átalakításáról, a közmunkák megszervezésének rendjéről, foglalkoztatáspolitikai eszközökről vagy a költségvetési hiány leszorításáról. "Itt minden kérdésre vonatkozóan összegyűjtik a nyugati világ legjobb tapasztalatait. A legjobb gyakorlatok könyve című dokumentumból meg lehet nézni, hogy mi az, ami a magyar ember karakteréhez, gondolkodásmódjához illeszkedik, és az Magyarországon módosításokkal megvalósítható".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
