Esni fog a cukor ára

Nem egészen egy év alatt megduplázódott a cukor kiskereskedelmi ára a hazai boltokban. 2010 júniusában 184 forint volt egy kiló, most márciusban a KSH adatai szerint 350 forintot kellett fizetni érte, azaz a drágulás csaknem százszázalékos. (A meredek áremelkedés okairól, a magyar cukoripar leépüléséről részletesen írtunk).

Brüsszelben is észrevették

A brüsszeli bürokratáknak február környékén tűnt fel, hogy egyszerűen kevés az unióban a cukor. Két konkrét lépést tettek. Egyrészt beengedték az előre leosztott nemzeti kvótákkal erőteljesen szabályozott belső piacra az ipari felhasználóknak, illetve az Európában exportra gyártott cukrot. Ez durván félmillió tonnával bővítette a kínálatot.

A másik intézkedés az volt, hogy az uniós vámhatáron kívülről háromszáz ezer tonna cukrot engedtek be vámmentesen, amit egy mostani jogszabálytervezettel további kétszázezer tonnával egészítenének ki. Ezek a lépések egymillió tonnával bővítik-bővíthetik a kínálatot, ami már érezhető növekedés a 16,5 milliós uniós belső piacon.

Ugyanakkor pozitív változások vannak az unión kívüli piacon is. Január végén még 150 forintba került egy kiló nyerscukor a világpiacon, ez azóta harmadával, 93 forintra csökkent.

A két, árcsökkentő hatású folyamat találkozása a szakértők szerint tíz százalék feletti árcsökkenést eredményezhet annak ellenére, hogy a túlszabályozott európai cukorpiac nehézkesen reagál a világpiaci mozgásokra (bár a drágulás mégis gyorsan begyűrűzött, de akkor az unióban fizikai cukorhiány alakult ki, így az európait meghaladó világpiaci ár azonnal megjelent).

Így változott a cukorár

Az üzletek polcain tapasztalt drágulást alátámasztja a világpiaci árak emelkedése. Az alábbi grafikon a nyerscukor szállítás-feldolgozás előtti árának világpiaci változásait mutatja. A grafikonon lényegében az az ár van, amit a termelő ország kikötőjében fizetnek a feldolgozatlan cukorért az exportálás előtt. A grafikonon negyedéves és havi adatokat használunk, utóbbiakat a grafikon első és utolsó pontjában, mert ezek két fontos folyamatra világítanak rá.

Az egyik, hogy tavaly áprilisban 70 forint – a tavalyi utolsó negyedév 140 forintos átlagának a fele – volt a világpiaci ár. Ez bő fél év alatt százszázalékos drágulás. A 150 forintos történelmi tetőpont január utolsó hetében jelent meg, az árak azóta meredeken esnek. A másik havi adatot, a májusit azért használtuk, hogy szemléltessük az áresés mértékét. A legutolsó havi átlagár már csak 89 forint volt, ami a világpiaci kereslet és kínálat normalizálódására utal.

Nem az első megrázkódtatás

Az elmúlt tizenkét hónap cukorpiaci történései „történelmileg” nem tűnnek akkora megrázkódtatásnak. Hasonlóan meredek áremelkedés volt 2004 és 2006 között is. Az éves átlagokat véve akkoriban is megduplázódott a cukorár, sőt a legalacsonyabb és a legmagasabb heti árak között ennél is nagyobb különbség volt (természetesen az akkori devizaátváltási árfolyamokkal számolva).

2004 februárjában még 25 forint volt egy kiló nyerscukor, 2006 februárjában 89 forintot kellett fizetni érte. Ez 350 százalék fölötti drágulás, miközben a dollár mindkét időszakban 210 forint körül volt, tehát forintgyengülés vagy dollárerősödés nem torzítja az adatot.

A 2006 őszi árcsökkenés miatt év végén már csak 50 forintot kellett fizetni a cukorért, és az előző drágulással ellentétben itt már szerepet játszott a forint dollárhoz viszonyított tízszázalékos erősödése is. A korrekciót jobbára mégis a nyerscukor árának esése okozta: a nyerscukor ára egy év alatt a drágulás előtti szintre esett.

Hogyan lesz a 93-ból 350 forint?

Nem véletlen, hogy a boltokban most is jókora csúszással korrigálnak vissza az árak. A cukornádmező és a bolt között rengeteg munka van a nyerscukorral, közben a kinézete is teljesen megváltozik, az összetevők közül eltűnnek – például – a penész, a baktériumok és a különféle rovardarabkák. Most 93 forintba kerül a nyerscukor, innen jut el a termék a 300–350 forintos ártartományba, amennyiért mi is megkaphatjuk. (A nyerscukrot egyébként tonnában mérik, egy tonna 480 dollár körül van.)

Mi mennyi?

A folyamat első lépése az üzletkötés, a nyersanyag megrendelése a kitermelő országban (például a nádcukoré Brazíliában). Szakértők elmondása szerint ezt a stádiumot körülbelül egyhavi várakozás követi, majd jöhet a rakodás, a tengeri fuvar, a betárolás, a szállítás, a finomítás, a csomagolás, és végül az üzlet polcaira kerül a termék.

A megrendelt nyerscukor árára első lépésben egy országonként eltérő, úgynevezett prémiumtarifa kerül rá. Ennek nagysága több tényezőtől függ, például az adott ország távolságától és a cukor minőségétől. A jó minőségű és logisztikailag jól kezelhető brazil cukor tonnájáért 30–60 dollárt, 6–12 ezer forintot kell  pluszban fizetni.

Hasonló ára van a szállításnak és a kirakodásnak is, ráadásul a cégek a szállítmányaikat biztosítani is szokták, természetesen végül ezt is a fogyasztók fizetik meg. A költségek ezen a soron tonnánként 40–80 dollár között mozognak, de hozzájön még az európai kikötőkben a raktározás költsége is.

A tengeri kikötőkből a nyersanyagot el kell juttatni – általában uszályon, vasúton vagy teherautókon – a finomítókba, ez a távolságtól függően megint 40–80 dollárba kerül. A finomítás ára tonnánként 140 dollár körül mozog (ez kilónként 25–30 forint).

Ezután kell a vámot (Magyarországra érkező nádcukornál tonnánként körülbelül 140 dollárt, kilónként újabb 25–30 forintot) megfizetni. A termék csomagolása kilónként 10–15 forintba kerül), a kiskereskedőkhöz való kiszállítás távolságtól függően kilónként 6–12 forint.

Itt, valahol 250 forint környékén van a nagykereskedelmi ár, amit két, kicsit sem elhanyagolható tényező dob meg nagyon: a kiskereskedelmi árrés és főként – az EU-ban a legmagasabb – 25 százalékos magyar áfakulcs, utóbbi kilónként több mint 60 forinttal drágítja a cukrot. Egy kiló kristálycukor árában a vám- és áfaköltség együtt nagyjából ugyanannyi, mint a nyerscukor ára, ezek egészülnek ki a szállítás és feldolgozás költségeivel.

A hazai háromszázezer tonnás évi cukorfogyasztás mellett az állam három és fél milliárd forint többletáfabevételhez jut, ha a cukor nagykereskedelmi ára évi átlagban kétszázról kétszázötven forintra nő.