Törvény segíti a közbeszerzési mutyit
Súlyos korrupciós kockázatokat lát a Transparency International Magyarország az új közbeszerzési törvény tervezetében, amely általános vitája ma kezdődött a parlamentben. A szervezet már június elején, a törvényjavaslat lebutított társadalmi vitájában – a véleményezésre egy hetet adott a törvényelőkészítő NFM, amely képviselői egyetlen szakmai fórumon sem vettek részt – megfogalmazta aggályait, amiket azóta, a tervezet végleges változatát megismerve újabbakkal egészített ki.
A TI állásfoglalása szerint az új törvény egyik legnagyobb veszélye, hogy a közbeszerzések számottevő többségét nem szabályozná vagy azokra egyedi eljárási szabályok megállapítását engedélyezné. Így aggályosnak tűnik, hogy az úgynevezett nemzeti eljárásrendben lehetővé teszi egyedi eljárásrendek kialakítását. Az elmúlt években az eljárások nagyjából háromnegyede ilyen volt, és mivel ezek értéke az összbeszerzés több mint negyedét tette ki, évente 400-500 milliárd forintot lehetne elkölteni megfelelő ellenőrzés nélkül, ami "a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását veszélyezteti".
A szervezet szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a jelenleg az országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá alakítanák; ez a pont az eredeti törvénytervezetben egyébként nem szerepelt. Ez a hivatal gyakorolná a döntőbiztosok munkáltatói jogát is, így "a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra" – véli a korrupcióellenes szervezet.
Komoly hiányosságnak tartják azt is, hogy keretjogszabályi struktúrára hivatkozással számos kiemelten fontos problémát kivesznek a közbeszerzési törvényből. Így például a bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokat nem törvényi szinten fogják szabályozni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
