Mi történt a Malév-géppel Iráklióban?

Átlagos, tiszta, jó idő, 31 fok – ilyen időjárási körülmények voltak szombaton helyi idő szerint kora délután a görögországi Kréta szigetének fővárosában, Iraklióban. Ekkor, háromnegyed négy körül landolt a Malév charterjárata, egy Boeing 737-800-as gép az irakliói reptéren úgy, hogy a leszállópályát súrolta a gép farokrésze.

Hónapokig vizsgálhatják

„Leszállás közben a géptörzs hátsó harmadának alsó része a pályához ért. A súrlódás az ezen a részen lévő, e célra kialakított szivacsos szerkezetű farokcsúszón és a fémből készült vízleeresztő csonkon okozott sérülést, és fennáll az esélye annak, hogy sérült a gép hermetikussága is” – közölte kérdésünkre az esetről Fehérváry Géza, a légitársaság üzemeltetési vezérigazgató-helyettese, vállalati főpilótája. A gép ettől függetlenül rendben le tudott szállni, az utasoktól semmilyen jelzés vagy panasz nem érkezett – bár a főpilóta szerint az utazók is érezhették, hogy nem a szokásos puha leszállásban van részük.

Az esetet – amiről az előírásoknak megfelelően a magyar légügyi hatóságot, a Malév-illetékeseket és a közlekedésbiztonsági szolgálatot is értesítette a gép személyzete – a görög légügyi hatóság vizsgálja. „Nem tudom elképzelni, hogy két hónapnál hamarabb eredménye legyen ennek, de akár egy évig is eltarthat” – fogalmazott Fehérváry. A gép műszaki állapota, az időjárási körülmények, a pilóták kikérdezése és orvosi vizsgálata, a rögzített adatok elemzése, az irányítással folytatott beszélgetések értékelése, sorolta a Malév-vezető, mikre terjedhet ki az eljárás, amelybe akár a gép gyártóját, akár a görög meteorológiai szolgálatot is bevonhatják.

A légitársaságnál a még nem teljes körűen rendelkezésre álló adatok előzetes értékelése után nem zárják ki, hogy emberi hiba történt. „Egyelőre még csak részleges képünk van, de úgy tűnik, hogy az időjárás rendben volt, nem adódtak extrém jelenségek, eddig műszaki hibára utaló nyomokat sem találtunk, és az irányítás felelőssége sem merült fel” – mondta Fehérváry Géza.

Nehéz reptér

Az irákliói egyébként egy, a szakmai körökben nagyon nehéznek mondott reptér. A gép a tenger felől érkezik a leszállópályához, így sokáig egy monoton sík viszonyítási ponthoz méri a pilóta a gép függőleges helyzetét. Majd a tengert elhagyva egy húsz-huszonöt méteres sziklafal emelkedik, amin a reptér található, míg attól balra dombok, kisebb hegyek magasodnak, már szemmagasság fölött. Ilyen körülmények között könnyen egyfajta vizuális érzékcsalódáshoz hasonló helyzet alakulhat ki. „Ezen a reptéren ritka a finom, puha leszállás” – mondja az ott korábban sokszor megfordult Fehérváry.

A gépet egyébként a kapitány vezette a landoláskor, aki egy rutinos, tapasztalt pilóta, tízezer óra fölött van a repülési ideje, 737-est több mint egy éve vezet. Ő, és a több mint hatezer repülési órával rendelkező másodpilóta egyelőre nem repül, ami az ilyenkor szokásos normál eljárás része. „Rendelkezésre kell állniuk a vizsgálat során, bár jelenleg Budapesten tartózkodnak, alkalmasint vissza kell menniük Görögországba meghallgatásra, itthon pedig orvosi vizsgálaton is részt kell venniük, mint minden ilyen esetben” – sorolta a vezérigazgató-helyettes. Arról, hogy a kétszáz aktív pilótát foglalkoztató légitársaság mikor helyezi vissza őket a gépekre, leghamarabb az orvosi vizsgálat eredményeinek kiértékelése után döntenek.

Gyakori eset

A farokrész leszállópályához érése a nem ritka repülőesemények közé tartozik, Fehérváry szerint a nemzetközi szaksajtóban nagyjából félévente lehet ilyenről olvasni, főként leszálláskor és főként a hosszú törzsű 400-as, 800-as, 900-as Boeing-737-es gépeknél fordul elő. A mostani eset nyomán a légitársaság egyébként úgy döntött: az olyan nehéz repterekre, mint az irakliói – de ilyen a görög szigetvilág legtöbb reptere és néhány más közel-keleti leszállópálya is –, a legtapasztaltabb pilótákat küldik. Emellett a Boeingtől is kértek az elmúlt évek hasonló eseteiről egy összefoglalót, amit kiosztottak a pilótáknak, és külön felhívták a figyelmüket a megfelelő leszállási technikára.

A Malévnak van biztosítása az ilyen esetekre, így az esemény közvetlenül csak a néhány százezer eurós önrész erejéig terheli a cég költségvetését. Mindenképpen komoly probléma, hogy a sérült gép a javítás idejére, vagyis néhány hétre biztosan kiesik a forgalomból. Márpedig a 737-800-as Boeingből – ami a légitársaság legnagyobb kapacitású gépe, akár 180 utast is el tud szállítani – csak öt van a huszonkét gépből álló Malév-flottában. A Malévnak mielőbb gondoskodnia kell a gép megjavításáról, hogy ez a krétai helyszínen történik-e, vagy máshol, azt még nem tudni.

A légitársaság most a menetrend áthangolásával és racionalizálásokkal dolgozik azon, hogy ezt a problémát megoldják, „egyelőre úgy tűnik, hogy ki tudjuk váltani az utasok érdekeinek komoly sérelme nélkül”. A társaság forgalma azonban a péntek–vasárnapi időszakban a legnagyobb, ezért ennek a megoldása jelenti a legnagyobb kihívást. Amennyiben a gép hosszabb időre kiesik, akkor lehet, hogy bérelnie kell egyet a Malévnak – ennek költségeit viszont nem fedezi semmilyen biztosítás.