Megszűnik a korkedvezmény, jön az egyéni számla

A korhatár előtti nyugdíjban részesülők 2012 januárjától a nyugdíjat jövedelempótló juttatásként, a korábbi nyugdíjukkal azonos összegben kapják majd. A terv nem teljesen váratlan, június elején már beszélt ilyesmiről Szíjjártó Péter.

A juttatás nem nyugdíj lesz, ezért az összege nem emelkedik rendszeresen - derül ki a Pénzcentrum által ismertetett előterjesztésből, amit a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) készített a kormány részére. Az emelés elmaradásán spórol a költségvetés, ez 1 százalékonként évente mintegy 2 milliárd, 2012-ben összesen 6-7 milliárd forintos kiadáscsökkenést eredményez.

Ráadásul a jövedelempótló juttatás mellett nem is lehetne dolgozni. A javaslat szerint bármilyen kereső tevékenységet folytatók esetében szüneteltetni kell. Ennek megtakarító hatása becslés szerint fejenként évente 1-1,3 millió forint lehet.

Másfél évig van még korkedvezmény

Az előterjesztés szerint a többek között a rendvédelmi dolgozóknak járó korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége 2012. december 31-ig maradna fenn. Ennél a nyugdíjtípusnál több okból is aggályos lenne, ha már január 1-től megszüntetnék. Egyrészt a hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint 2013. január 1-jétől rendelkezne külön törvény a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról. Másrészt a korkedvezményes nyugdíjra jogot szerzők után jelenleg 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetnek a munkáltatók. Tehát a munkavállaló korkedvezményre való jogát külön is megvásárolják - írja a Pénzcentrum.

Emellett megszűnne a korengedményes nyugdíj is, bár ez nem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer része, hanem foglalkoztatáspolitikai célú lehetőség. Célja, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállaló egy esetleges leépítés miatt ne váljon munkanélkülivé, hanem a foglalkoztató által előre egy összegben befizetett nyugdíjkiadás terhére nyugdíjban részesüljön. A rendszer a korábbi tervek szerint már 2009 végén megszűnt volna, azonban a foglalkoztatási nehézségek miatt akkor a kormány meghosszabbította.

Jön az egyéni számla

A jövőbeni állami nyugdíjrendszerben kulcsfontosságú az egyéni számla megteremtése - szögezi le a szaktárca. A számlán azonban csak a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá. Nyugdíjba vonuláskor az e számlán lévő egyenleg és a nyugdíjba vonuló várható hátralévő élettartama alapján határoznák meg az öregségi ellátást.

Az összességében befizetett nyugdíjjáruléknak tehát csak egy része az, amely megalapozza a későbbi egyéni nyugdíjjogosultságot. A költségvetésbe befolyó nyugdíjjárulékok ugyanis alapvetően három célt szolgálnak: kell a pénz az öregségi nyugdíjak kifizetésére, ellensúlyozni kell a pénzügyi és demográfiai deficitből eredő többletkifizetéseket, és finanszírozni kell a nem öregségi nyugdíjakat (árvaellátás, ideiglenes özvegyi ellátás).

Jelenleg az összes járulékon belül nem különülnek el a háromféle célt szolgáló elemek. A javaslat szerint a jövőben a munkavállaló fizetné az öregségi nyugdíjra, valamint az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrészt, amelyek elkülönülnének egymástól. A nyugdíjjogosultság megállapításánál csak az öregségi nyugdíjra befizetett járulékot vennék figyelembe. A munkáltatók fizetnék az aktuális kifizetések fedezetét biztosító járulékrészt, amely valójában nem is járulék, hanem hozzájárulás lenne.

Nő az egyéni járulék

Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal. A munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe (vagyis "felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet), vagyis csökkenne a jelenleg 24 százalékos munkáltatói járulék mértéke. Ha a felbruttósítást nem lehetne megvalósítani, akkor a munkáltatók által befizetett hozzájárulás egy részét is jóváírnák az egyéni nyugdíjszámlákon.

Örökölhető, ha...

Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár korábbi ígéretének megfelelően örökölhetővé tennék az egyéni számlákon felhalmozott összeget. Ezt azonban számos korláthoz kötnék.

A Nefmi javaslata szerint csak az egyéni számlaegyenleg lenne örökölhető, ami nem tartalmazná a munkáltatók által fizetett hozzájárulást és a hozzátartozói ellátást finanszírozó járulékrészt sem. Jó hír ugyanakkor, hogy nemcsak a magánnyugdíj-pénztárból áthozott egyenlegrészt lehetne örökölni.

A felhalmozott összeg csak addig lenne örökölhető, amíg a számlatulajdonos nem megy nyugdíjba, vagyis abban az esetben, ha a nyugdíjba vonulás előtt meghal. A számla egyenlegét csak nyugdíjcélra lehetne felhasználni, vagy továbbörökíteni.

További megkötés lenne, hogy az örököst nem lehetne szabadon megválasztani, első körben a házastárs, annak hiányában pedig a gyermekek örökölnének. A javaslat szerint külön vizsgálandó kérdés, hogy az élettársi, bejegyzett élettársi viszony milyen megítélés alá esne, illetve, hogy a vérszerinti, valamint az örökbe fogadott vagy nevelt gyermekek is egy kalap alá tartoznának-e.