Ma sem mentette meg az AB a pénztártagokat

2011.08.30. 14:52

Nem döntött az Alkotmánybíróság (AB) a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos határozattervezetről, tudtuk meg Sereg Andrástól, az AB sajtófőnökétől. A héten újabb rendkívüli ülésnap már nem lesz, így már csak a kormánypártok jelöltjeivel felduzzasztott testület tárgyalhatja a decemberben elfogadott nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos beadványokról készült határozattervezetet.

Az öt új tag szeptember elsején kapcsolódhat be az Alkotmánybíróság munkájába, az új felállásban először szeptember 5-én hétfőn, vagy egy hétre rá, szeptember 12-én ülhetnek össze a bírák.

Egy a testület munkáját ismerő alkotmányjogi szakértő szerint a határozattervezet elfogadását hátráltathatta, hogy egy vagy több alkotmánybíró különvéleménye vagy párhuzamos indoklása – amiben a többségi állásponttól eltérő véleményüket fogalmazhatják meg – nem készült el, enélkül pedig a határozatot sem lehet kihirdetni Nem lehet kizárni azt sem, hogy a különvéleményesek azért is húzták az időt, mert figyelembe veszik a testület bővítését is, ezután ugyanis előfordulhat, hogy magát a határozattervezetet is könnyebben lehet majd alakítgatni. Az MTI összefoglalója szerint azért nem döntöttek most az ügyben, mert új szakmai szempontok merültek fel.

Úgy tudni, a határozattervezet két lényeges, a pénztártagoknak kedvező ponton módosította volna a decemberben elfogadott nyugdíjtörvényt. Az egyik konkrét változtatás szerint az Alkotmánybíróság a jogszabályból törölné azt a részt, ami kimondja, hogy a maradó kasszatagok idén decembertől akkor sem gyarapíthatják az állami nyugdíjra jogosító szolgálati éveiket, ha közben fizetik a nyugdíj-hozzájárulásra átkeresztelt munkaadói nyugdíjjárulékot.

A másik változtatással az AB magát a megváltoztatott elnevezést törölné el, jelezve, hogy névtől függetlenül járulék jellegű befizetésről van szó, amiből mindenképpen valamilyen járadékfizetés, ez esetben nyugdíjfolyósítás következne, ami mindenkit, köztük a mintegy százezer pénztártagot is megilletne.

A döntéshozatal elhalasztásával csökkent az esély arra, hogy a jelenlegi tervezetet a mostani alkotmánybírósági többség szándékai szerint változatlanul elfogadják, ami akár rossz hír lehet a pénztártagoknak. A végleges döntéstől függetlenül a közvetlen jogorvoslat lehetősége nem veszett el, az ügyben magánszemélyek a strassbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.