Friderika
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Nem döntött az AB a nyugdíjakról

2011.08.29. 15:44
Az Alkotmánybíróság nem döntött arról a határozattervezetről, ami visszaadhatja az állami nyugdíjjogosultságot a pénztártagoknak. Az AB azonban kedden is tárgyal a nyugdíjügyben elkészült határozattervezetről, tehát továbbra is van esély arra, hogy a testület az előtt dönt az ügyben, hogy a bírák létszáma 10-ről 15 főre emelkedik csütörtöktől.

Nem döntött az Alkotmánybíróság (AB) a nyugdíjállamosítással kapcsolatos határozattervezetről a nyári szünet utáni első ülésen. Így továbbra sem lehet tudni, hogy a maradó nyugdíjpénztártagok számíthatnak-e a tavaly decemberben elfogadott nyugdíjtörvény bármilyen korrekciójára. A vita kedden folytatódik, sőt, ha nem lesz eredmény, akkor egy harmadik tárgyalási nap is elképzelhető a héten, bár erre kicsi az esély - tudtuk meg az Alkotmánybíróságon.

A parlamentben tavaly decemberben elfogadott jogszabály szerint mindenki kiírta magát az állami nyugdíjrendszerből, aki 2011. január 31-ig nyilatkozott arról, hogy pénztártag marad. A korábbi munkaviszony alapján járó állami nyugdíjjogosultságot ők sem vesztették el, de a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveik után nem szerezhetnek újabb jogosultságot, miközben a foglalkoztatói nyugdíjjárulékot, amit a törvény nyugdíj-hozzájárulásra keresztelt és a bruttó bér 24 százalékára rúg, változatlanul fizetniük kell.

Úgy tudni, az AB jelenlegi határozattervezete két ponton is módosíthatja a nyugdíjtörvényt úgy, hogy mindkettővel a maradó pénztártagoknak kedvezne. A testület ugyanis összeegyeztethetetlennek tartja az alaptörvénnyel, hogy a mintegy százezer magánpénztári tag ne kapjon állami nyugdíjat, miközben ugyanúgy fizeti a járulékot mint mások. (Igaz kevesebbet, hiszen tíz százalékpontnyi nyugdíjjárulékot decembertől a kasszánál vezetett saját számlájára utal a munkaadója, de cserébe nyilván alacsonyabb állami nyugdíj járna majd.)

Az egyik konkrét változtatás az lehet, hogy a jogszabályból törlik azt a részt, ami kimondja, hogy a maradó kasszatagok idén decembertől akkor sem gyarapíthatják az állami nyugdíjra jogosító szolgálati éveiket, ha közben fizetik a nyugdíj-hozzájárulásra átkeresztelt munkaadói nyugdíjjárulékot.

A másik változtatás az lehet, hogy az AB ezt a megváltoztatott elnevezést törli el, jelezve, hogy az elnevezéstől függetlenül járulék jellegű befizetésről van szó, amiből mindenképpen valamilyen járadékfizetés, ez esetben nyugdíjfolyósítás következik.

Nem jelent sok jót a halasztás

A nyugdíjállamosítás kapcsán benyújtott felülvizsgálati kérelmekről szóló alkotmánybírósági határozattervezet első verziója közel fél éves csúszással, júliusban került az AB elé.

Akkor azt írtuk: nem valószínű, hogy az ülésen végleges döntés születik, mert ilyen horderejű ügyről nem szoktak első nekifutásra dönteni, másfelől, az AB feltehetően megvárja, hogy kibővülve, új összetételben üljön össze a testület ősszel.

Bár a nyári szünet véget ért, és az AB az első ülésén napirendre is tűzte a nyugdíjügyet, de mint látjuk, a határozattervezetről tényleg nem döntöttek. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a testület megvárja a hamarosan hivatalba lépő új tagokat. (Pokol Béla, Balsai István, Szalay Péter, Szívós Mária és Dienes Oehm-Egon csütörtöktől, szeptember elsejétől lesz tagja a testületnek, velük az AB 15 fősre bővül.) Forrásaink szerint elképzelhető, hogy az új összetételű AB a pénztártagoknak kedvezőtlen irányba fogja módosítani a határozattervezetet, magyarul kimaradhat a dokumentumból az állami nyugdíjjogosultság elvesztéséről szóló törvényhelyek megsemmisítése, bár a keddi, rendkívüli ülésnap beiktatása ennek a valószínűségét csökkenti.

Kifogások százai

A nyugdíjállamosítást lényegében a törvény megalkotása után közvetlenül, tavaly év végén és idén év elején számos alkotmánybírósági beadvány támadta meg (pdf).

Akkor még úgy tűnt, ha az AB a leggyorsabb önmagát veti be, akkor február közepére-végére lehet meg az ítélet nyugdíjügyben, de pár héttel később többen már a márciust emlegették

Ehhez képest az AB április elejéig még arról sem tudott döntetni, hogy a tavalyi hatáskör szűkítés hagyott-e akkora mozgásteret a testületnek, hogy az emberi méltóság védelmére hivatkozva a decemberi nyugdíjjogszabály legalább néhány paragrafusát kihúzza.

Az alaposabb vizsgálat pontosan emiatt késett: először ugyanis arról kellett döntenie a testületnek, hogy az ügy egyáltalán vizsgálható-e. Július közepére kiderült, hogy igen, a határozattervezet akkorra el is készült, de az AB szabadságra ment, a  végleges döntés lehetősége ezzel legkorábban augusztus végére tolódott.

Már az év elején, az első beadványok megfogalmazásakor azt valószínűsítették a szakértők: bár arra nincs esély, hogy az egész törvény a kukába kerüljön, az AB várhatóan törölni fogja több fajsúlyos pontját az emberi méltóság védelmére hivatkozva. A magánpénztári tagok hátrányos megkülönböztetése – ami az állami rendszerbe átlépés egyik fő ösztönzője volt – az egyik ilyen kardinális pontnak számított.