A leminősítésünkről pletykál a világ

A délutáni órákban a forint megint erősödésnek indult a kedvező amerikai munkaerőpiaci adat hatására. A KBC a Bloomberg által megkérdezett elemzőket idézve azt írta: a várt 55-60 ezres szeptemberi foglalkoztatás javulás helyett 103 ezerrel bővült a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma az USA-ban.

Az adat után megjelentek a vevők a piacokon, ami forinterősödéssel járt. Délután 17 órakor egy euróért nem egészen 296 forintot kellett fizetni, a svájci frank 239,10 forintba került.

A reggel még kedvező, napok óta tartó tőzsdei hegymenet délelőtt megtört. Az OTP és a Mol árfolyama is 2,5 százalékos mínuszig szaladt, a munkapiaci adat azonban a részvénypiacon is meghozta a jókedvet. A nap végén a BUX 421,33 pontos, 2,52 százalékos csökkenéssel, 16 289,14 ponton zárt. Az MTelekom 519 forinton 1,14 százalékos mínuszban zárt, az OTP részvényei 3 154 forintot értek, 3,54 százalékos mínusz után. A Richter papírjai 3,56 százalékot vesztettel értékükből, 32 200 forint volta záró árfolyam. A Mol 1,92 százalékos mínuszban 15 800 forinton búcsúzott a naptól.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a péntek délelőtti forintgyengülést azok a Londonból érkező pletykák erősítették fel, melyek szerint leminősítés vár Magyarországra.

Bebesy szerint az utóbbi hetekben több jel is arra utalt, hogy készül valami. Egyfelöl a forint eleve nagyot gyengült ebben az időszakban, ráadásul érkeztek hírek arról is, hogy a kormány szaudi befektetőkkel tárgyal, melynek egyik célja az lehetett, hogy a nyugati kötvényvásárlók csökkenő állampapírkeresletét szükség esetén legyen miből visszapótolni.

Bebesy továbbra is nagyobb valószínűséget ad a forint további gyengülésének, mint az erősödésnek, mert sem a hazai kilátások (kapkodó gazdaságpolitika, romló növekedési kilátások) sem a nemzetközi fejlemények nem kedvezőek.

Bebesy szerint a piaci szereplőket az utóbbi napokban lázban tartó, az európai bankok feltőkésítéséről szóló hírek ugyan jelentő hangulatjavulást okozhatnak, viszont az Európai Bizottság elnöke által emlegetett megoldás nem egy egységes keretrendszerben, hanem tagállami szinteken történő tőkésítést takar.

Ez az elemző szerint nem túl kedvező, mert az egyes országok a bankokat csak további eladósodás árán tudják feltőkésíteni, így a megoldással csak fokozódna a magas államadósságok miatti piaci feszültség.