Újra itt a 300 forintos euró

A folyamatos délelőtti gyengülés, 298 forint feletti árfolyamok után kettő óra előtt néhány perccel a devizapiacon már 300 forint felett is kereskedtek az euróval. A dollár ára 228, a svájci franké 247 forint közelében van, a forint természetesen mindkettővel szemben gyengült, az elmúlt órákban bő egy forinttal drágult mindkét deviza. A 300 forint feletti euróár azonban csak percekig élt a piacon, az első, ezen a szinteken való kötés(ek) után az árfolyam ismét 299,80 közelébe ment vissza, ennél azonban nem erősödött sokkal tovább, még délután fél hatkor is 299,39-es szinten járt.

Utoljára 2009 ápriliásában volt 300 forint felett az euró. Áprilisban már kisebb erősödés kezdődött, de márciusban  – a válság egyébként mindenhol mélypontokat hozó második tőzsdei hullámával párhuzamosan – bőven akadtak olyan napok, amikor 310 forint feletti árfolyamot rögzítettek.

A forint akkori gyengeségéhez a magyar kormányválság is hozzájárult, Gyurcsány Ferenc március 21-én mondott le miniszterelnöki tisztségéről, Bajnai Gordon április 14-én tette le az esküt – azt mondhatjuk, hogy ma újra Gyurcsányi mélységekben jár a forint.

Samu János a Concorde makroelemzője úgy vélte, míg az elmúlt hetekben a feltörekvő piacok nagyjából együtt mozogtak, addig ezen a héten a forint már levált a régióról, többet gyengült, mint például a zlotyi. Ennek a technikai okokon – például a lengyel jegybanki intervención – kívül fundamentális okai is vannak, a befektetők pesszimisták a magyar növekedési kilátásokat illetően. A magyar gazdaságot húzó exportot a lassuló világgazdasági növekedés fékezi, miközben a belső kereslet látványos élénkülésére sem számíthatunk. Az elemző szerint egyelőre tarthatónak tűnik az inflációs pálya, a gyengülő forint mellett ugyanakkor növekszik a jegybanki alapkamat emelésének esélye.

A jegybankot hajtják a piacon

A forint gyengülésével párhuzamosan egyre erősödnek a jegybanki kamatemeléssel kapcsolatos várakozások, a piac már több mint egy százalékpontos emelést árazott be. "A mostani történet kísértetiesen hasonlít arra, amit 2003-ban és 2008-ban már átéltünk: az MNB húzódozik, de a hozamok egyre nőnek, így végül hirtelen egy nagy kamatemelésre kényszerül" - kommentálta a helyzetet az Indexnek Barcza György, a K&H vezető elemzője.

2009-ben az fogta meg a forint gyengülését, hogy a jegybankelnök bejelentette: készek kamatot emelni. Egy hasonló nyilatkozat Barcza szerint most is segíthetne, főként ha az új tagok egyékétől származna. Ugyanis úgy tűnik, van egy belső feszültség a monetáris tanácsban: a legutóbbi ülésen volt már egy javaslat kamatemelésre, de ez végül nem ment át, úgyhogy valószínűleg a régi tagok egyikétől származott. Ha most az új tagok is jeleznék valamilyen formában, hogy készek belemenni a kamatemelésbe, az nyugtatná a piacokat.

A gyenge forint rosszul jön a devizahiteleseknek, mivel az árfolyamon keresztül emeli a törlesztőrészleteket, emellett drágíthatja az importtermékeket - köztük a benzint - ami miatt csökkenhet a lakossági fogyasztás. Ugyanakkor az exportnak jót tesz, így tovább nőhet a külkereskedelmi mérleg többlete.

Nem oldódik a bizalmi válság

Továbbra is kockázatos a magyar helyzet Szántó András, az Equilor deviza üzletágának igazgatója szerint. Nem enyhül a bizalmi válság az országgal szemben, amit a végtörlesztési törvény és az Európai Bizottság múlt heti közleménye fokoz, amelyben felszólította Magyarországot a telekomadó eltörlésére - ez utóbbi évente mintegy 60 milliárd forinttal növelheti a hiányt és így az államadósságot.

További rossz hír volt a szempontunkból, hogy a KSH bejelentette, az uniós szabályok miatt újraszámolták a tavalyi GDP-t, és 400 milliárd forinttal alacsonyabb összeg jött ki - ez azt jelenti, hogy az államadósság 2010-ben a GDP 81,3 százalékát tette ki a korábban becsült 80,2 százalék helyett. Emellett egyre erősebbek azok a várakozások, amik szerint emelkedni fog az infláció, és emiatt az MNB kamatemelésre kényszerül.

Európa rátesz egy lapáttal

Szántó András szerint a törékeny magyar helyzetre tevődnek rá az eurózónával kapcsolatos félelmek. A forint mostani gyengülését elsősorban ezek, és a globális gazdasági kilátások romlása okozza. Tegnapi az eurózóna pénzügyminiszteri találkozó egyik, a piaci feszültséget fokozó döntése szerint nem október közepén, hanem majd csak novemberben lesz döntés arról, hogy Görögország megkapja-e az esedékes következő, 8 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagot.

Nem kedvez a befektetői hagnulatnak a Goldman Sachs előrejelzése sem, rontotta a jövő évi globális GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését. A fokozottan kockázatkerülő hangulatban a dollár továbbra is a fő menekülő devizának számít, és világszerte jól látszik a tőkekivonás a feltörekvő piacokról.

Csak visszapattan

A borús környezetben csak egy technikai korlátban bízhatunk: a JP Morgan elemzése szerint 303,87 forintos euróárfolyamnál van egy olyan technikai gát, ami előtt várhatóan visszafordul a trend, és erős forinterősödés következik be. Ezt arra alapozzák, hogy 2009 márciusában néhány nap alatt hatalmasat zuhant az euró árfolyama: a kilencedikei 317 forintról tizenkettedikére 294 forintra.

Az elemzők szerint most is egy ilyen gát közelében lehetünk, ahonnan legalább 280, de nem kizárt, hogy 260 forint közelébe esik az euró. Ugyanakkor ha az árfolyam áttörti a 303 forint körüli gátat, valószínűleg meg sem áll 317-ig.

A technikai korlátok ugyanakkor önmagukban nem elegendőek a gyengülés megfékezésére: egy 299-nél lévő gát éjszaka és reggel fél napig bírta feltartóztatni a további gyengülést, a trend megfordításához ennél többre van szükség Barcza György szerint.

Az euróval szemben tegnap egészen 1,3160-ig erősödött a dollár, ami január közepe óta a legerősebb zöldhasút jelenti. Ma reggel 1,32 körül jár a kereskedés.

A kedd délelőtti 298,38 forintos euró árfolyama hétfőn délután még 295,65 forint volt. A dollárt hétfőn délután 221,15 forinton, a svájci frankot 243,6 forintron jegyezték. A jen árfolyama hétfőn délután még 2,89 forint volt.