Friderika
10 °C
17 °C

A PSZÁF lépéseket sürget a leminősítés ellen

2011.12.13. 15:56 Módosítva: 2011-12-13 16:38:13

Meg kellene emelni a bankok hitelezési kockázatokra számított tőkekövetelményét, véli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), erre vonatkozó javaslatukat már el is küldték Matolcsy Györgynek.

Szász Károly, a felügyelet elnöke szerint a bankrendszer tőkehelyzetének a  megerősítése fontos lenne az ország esetleges további leminősítésének megelőzése érdekében és az IMF-fel folytatott tárgyalásokon is.

Hangsúlyozta: a magyar pénzügyi rendszer stabil és biztonságos, ám eljutott kockázattűrő és teherbíró képességének határára, egyre több repedés látszik rajta. Összességében nincs aggodalomra ok, de már látszik a pénzügyi-gazdasági válság és a pénzügyi közvetítőrendszerre ható különböző itthoni intézkedések együttes hatása.

Európai jelek

A PSZÁF elnöke emlékeztetett rá: a válság kitörése óta a különböző európai szabályozó szervek folyamatosan jelzik, hogy szükség van a bankok tőkehelyzetének megerősítésére. Ilyen jelzésnek tekinthetőek az évente elvégzett stressz-tesztek, amelyek extrém feltételek között vizsgálják a szektor teherbíró képességét.

A legújabb jelzés az Európai Bankhatóságtól (EBA) érkezett, amely a legfontosabb 71 bank esetében a hitelezési kockázat tőkeszükségletének mértékét az elsődleges alapvető tőke mértékének 9 százalékában állapította meg.

Nálunk alacsonyabb mint máshol

A magyarországi bankokkal szemben jelenleg támasztott 8 százalékos tőkemegfelelési mutató a régióban csupán a szlovákiai szintet haladja meg hajszálnyival, az összes többi közép-kelet-európai országban magasabb tőkeszintet írtak elő. A szabályozói tőkekövetelmény ma Bulgáriában és Szerbiában 12, Romániában és Horvátországban 10 százalék.

A magyarországi bankoktól megkövetelt tőkeszint nemcsak a környező országokétól marad el, hanem a válság után kialakult európai trendektől is. A tőkét mérséklik azok az államháztartást erősítő hazai intézkedések - a bankadó, a különböző fogyasztóvédelmi intézkedések, a végtörlesztés bevezetése, a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása -, amelyek a bankrendszer jövedelmezőségének a csökkenéséhez vezettek, mutatott rá a PSZÁF elnöke.

A felügyelet így indokoltnak látja, hogy a magyar bankok esetében a jelenleginél magasabb tőkeszükségletet állapítsanak meg, amit minél gyorsabban be kellene vezetni a PSZÁF szerint. Szász Károly emlékeztetett arra, hogy Ausztria - ugyancsak a hitelminősítőkkel és az IMF-fel tárgyalva - nemrég korlátozó intézkedéseket vezetett be bankrendszere biztonságának, ellenálló képességének erősítésére, megelőzendő az osztrák államadósság leminősítését. Más uniós tagállam is készül hasonló lépésre.

Csökkentené a leminősítés esélyét

A bankrendszer tőkehelyzetének megerősítése a PSZÁF elnöke szerint azért is fontos, mert nagymértékben csökkenthetné az újabb leminősítés veszélyét, és az IMF is pozitívan értékelne egy ilyen kezdeményezést.

"Meggyőződésem, hogy nekünk ebben a helyzetben ehhez hasonló lépéseket kell megtennünk. Nem szabad megvárnunk egy esetleges újabb leminősítést vagy azt, hogy az IMF támasszon kérést felénk, épp ellenkezőleg, proaktív módon kell, a saját szabályozási lehetőségeinkkel élve ezeket a lépéseket megtennünk, mert ezt kívánja a rendszer biztonsága" - hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.

Már egyeztetnek

A felügyelet javaslatait már megvitatta a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és a véglegesített javaslatot a PSZÁF kodifikált formában múlt pénteken eljuttatta a nemzetgazdasági miniszterhez.

Nem támogatták

A Portfolio.hu informálisan úgy értesült, a Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről sem támogatták a javaslatokat. Ebből kiindulva elképzelhető, hogy a PSZÁF javaslatai nem jutnak révbe a jogszabályalkotónál.

A lap véleménye szerint a banki tőkekövetelmények szigorítása a bankrendszer stabilitását erősítő lépés, mely összhangban áll az európai tendenciákkal, fennáll ugyanakkor a veszélye, hogy épp akkor vetné vissza még inkább a hitelezést, amikor a hitelpiac egyébként is mélypontján van (prociklikus hatás).

Ez különösen a külföldi tulajdonú bankokra igaz, hisz az egyébként is tőkehiányos nyugat-európai hitelintézetek forrásallokációjában Magyarország jelenleg is hátrányt szenved az alacsony banki megtérülés (bankadó, végtörlesztés) miatt.

A szigorúbb tőkekövetelmény bevezetésére így nagy valószínűséggel nem leánybankjaik tőkepótlásával, hanem inkább hitelállományuk további csökkentésével reagálna a hitelintézetek többsége. A tőkekövetelmények szigorítása "jó időkben" szerencsésebb döntés, ezúttal viszont inkább "eső után köpönyeg", mely ugyanakkor a legnagyobb viharoktól kétségtelenül megvédhet.

A javaslat lényege, hogy a hitelezési kockázat első pillér szerinti, jelenleg 8 százalékos tőkeszükségletét meghatározott méretnagyság feletti bankoknál megemelnék, amelyeknek az idén június 30-i szabályozói tőkeszükséglethez képest keletkezett tőkenövekményt még 2012-ben elő kellene teremteniük.

Az elnök arra számít, hogy a bankok pozitív megértéssel fogadják a javaslatot, amely összhangban van a nemzetközi gyakorlattal. A felügyelet nem fogja megengedni, hogy az új tőkekövetelményt a hitelezési aktivitás csökkentése, illetve az eszközök kockázati súlyának átalakítása révén érjék el a bankok - tette hozzá.

A végtörlesztés is betett

A PSZÁF megvizsgálta a potenciális tőkeszükségletet a szektor egészében és bankonként is. Van olyan tőkeszükséglet-szint, amelynél csak minimális tőkeemelésre, és olyan is, ahol egy-két banknál jelentősebb növekményre van szükség, attól függően, milyen tőkeszintet fogadnak el a döntéshozók. Hozzátette: a felügyeleti számítások a végtörlesztések előtti helyzetből indultak ki. A végtörlesztés azonban tovább rontotta a bankok tőkeellátottságát, ami újabb érv amellett, hogy a kérdést rendezni kell.