Rövidesen megállapodhatnak a bankok a kormánnyal
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Közelednek az álláspontok a Bankszövetség és a kormány között a devizahitelesek kockázatait enyhítendő megoldásokban - írja a Napi Gazdaság. A szektort azonban megütheti a hitelezés befagyása, ez adta ugyanis a nyereség 40 százalékát.
Kezdünk közel állni a megoldáshoz a Bankszövetség és a kormányzat között zajló, a devizahitelezés kockázatainak enyhítéséről szóló tárgyaláson - mondta Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank vezérigazgatója egy konferencián. A szakember bízik abban, hogy néhány napon belül megismerhetőek lesznek a részletek - az Inforádió úgy értesült, január elején várható a megállapodás véglegesítése.
Patai szerint olyan érdemi, hosszú távú megállapodásra készülnek, amely alapvetően határozza meg a lakossági bankolás jövőjét - ám a területen a megállapodás ellenére sem vár komolyabb fejlődést.
A vállalati hitelezés terén - bizonyos szektorokat leszámítva, mint az építőipar vagy az ingatlan - ugyanakkor lenne remény az előrelépésre, ám az itteni fejlődést a következő évekre várt likviditási hiány mérsékelheti. A tőke ma nem akar a pénzügyi szektorba fektetni, ezért a nagybankok forráshiányossá váltak - mondta.
A Bankszövetség kutatását idézve Patai elmondta, hogy a következő 3-5 évben a szűkülő likviditás miatt sokkal visszafogottabban tudnak majd kihelyezni a bankok. Mindez azt is jelenti, hogy a bankrendszer tervezett profitja drasztikusan csökken, hiszen a hazai bankrendszer nyereségének 40-42 százalékát eddig a hitelezésből szerezte.
A szektor ugyanakkor épp a korábbi nyereségességének köszönhetően tudja viszonylag jól viselni a válság és a szabályozói környezet okozta nehézségeket. Nagy Márton, az MNB igazgatója előadásából kiderült: a hazai pénzintézetek a "túlzott nyereségesség" éveiben, 2003 és 2009 között megtermelt nyereségük 70 százalékát itt hagyták, ami példátlanul magas a régióban.
A bezzegországnak beállított Csehországban a banki profit 60-70 százalékát kivonták a tulajdonosok a cseh bankrendszerből. Az, hogy az újrabefektetési ráta ilyen magas volt Magyarországon, biztosította, hogy a magyar bankrendszer komoly tőkével érkezett a válságba, ennek köszönhető még ma is a viszonylag magas tőkemegfelelés - mondta az MNB szakembere.
A bankoknak a gazdasági mellett komoly reputációs kockázattal is szembe kell nézniük Patai szerint: a politikai és a pénzügyi elit közötti vezető szerep változott - a politika visszavette a primátusát. A szabályozási környezet ennek nyomán alaposan szigorodik, ezzel párhuzamosan az ügyfelek érdekérvényesítési képessége is nő majd, még ha ez a bankoknak nem is tetszik - jósolta Patai.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
